A kullancsok mellett a szúnyogok is súlyos betegségeket terjeszthetnek – videóval

---

Debrecen - Kullancs ecephalitis, nyugat-nílusi láz, súlyos következményei lehetnek egy legapróbb csípésnek is – hívják fel a figyelmet a szakemberek.

---

A nyári kirándulások, a szabadban töltött idő rendkívül fontos a testünk és szervezetünk megújulása szempontjából, mind fizikai, mind szellemi felfrissülést hozhat egy-egy kellemes túra, horgászat vagy gombászás, azonban számos veszélyt is rejthet a kikapcsolódás, kullancsok, szúnyogok terjeszthetnek fertőzéseket például Lyme-kórt, aminek előfordulása növekszik Magyarországon, és akár nyugat-nílusi lázt is, ami egyre gyakoribb. A fertőzésekről, a megelőzés lehetőségeiről Boczán Judit neurológus doktornő és Altorjay István gasztroenterológus beszélt a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.

A kullancs egy nagyon ügyes kórokozó, mert úgy csíp, hogy nem fáj, belénk kapaszkodik, s egy-két napig is elvan egy hajlatban – mondta Altorjay István.

Az első két nap ugyan még kevés veszélyt jelent, de azonnal meg kell próbálni kivenni, ugyanis amennyiben megszívja magát, kórokozókat juttathat a szervezetbe, aminek komoly következményei lehetnek. 

Kullancs encephalitis

A kullancs encephalitis, ismertebb nevén, agyvelőgyulladás Magyarországon szerencsére ritka – tette hozzá Boczán Judit, Európában 2019-ben 100 ezer lakosra vonatkoztatva 0,7 volt a megbetegedések száma, Magyarországon ennél is alacsonyabb 0,1- 0,2 közötti, 10 millió lakosra kalkulálva ez 10-20 megbetegedést jelent. Ennek a betegségnek a kórokozója a Tick-borne encephalitis vírus, amit általában a kullancs terjeszt, nagyon ritkán azonban pasztörizálatlan tejtermék fogyasztásával is a szervezetbe juthat – részletezte.

- Az esetek nagy része májustól novemberig jelentkeznek, amennyiben a kullancs belénk juttatja a vírust, rendszerint 1-4 hetes inkubációs idő után jönnek elő a tünetek, a fertőzés 75 százalékos arányban azonban tünetmentes – ismertette. Hangsúlyozta, ha valakinél viszont jelentkeznek a tünetek, az két fázisban történik.

Az első fázisban láz, borzongás, ízületi vagy izomfájdalmak jelentkezhetnek fáradékonysággal, ezt követően jöhet egy lappangási, tünetmentes idő, majd idegrendszeri tünetek lépnek fel, ami lehet agyhártya- vagy agyvelőgyulladás, gerincvelő vagy ideggyök gyulladás.

A kullancs encephalitisre vannak szerológiai tesztek, de az általános tünetek jelentkezésekor valószínűleg még nem lesz pozitív a teszt – mutatott rá a neurológus. Az emberek rendszerint már az idegrendszeri tünetek jelentkezésekor (fejfájás, hányás, zavartság, epilepsziás rohamok, bénulás, zsibbadás) mennek el neurológushoz. Ilyenkor a szakember gerincvizet vesz, képalkotó vizsgálatokat végez. Ha felmerül az enchephalitits gyanúja, elküldi a gerincvíz mintát és a szérummintát is szerológiai vizsgálatra.

A gasztroenterológus elmondta, a veszélyeztettek a túrázók, vadászok, erdészek, horgászok, a gombagyűjtők, illetve a hadgyakorlatot végző katonák lehetnek. Van lehetőség azonban a védekezésre.

- Két alapoltás szükséges 1-3 hónapos időközzel, utána 9-12 hónappal később egy emlékeztető oltás. Az egész procedúrát 3-5 éveként emlékeztető oltásokkal kell ismételni, nagyon fontos azonban – hívta fel a figyelmet Altorjay István, hogy már tél végén el kell kezdeni a procedúrát, ahhoz, hogy nyárra meg legyen a védettség.

Nyugat-nílusi láz

Boczán Judit elmondta, ezt a vírust egy másik ízeltlábú, a szúnyog terjeszt. Ezek az esetek gyakoribbak, egy 2019-es felmérés alapján 36 beteget mértek, Hajdú-Bihar megyében is volt három eset.

- A szúnyogok a kora reggeli, kora esti órákban szeretnek támadni, eléggé átfertőzöttek lehetnek, s védekezni sem lehet ellenük. Míg a kullancstámadások többnyire a hegyvidékeken gyakoribbak, a szúnyogok az alföldi régiókban aktívabbak

– mutatott rá a neurológus. Mint mondta, ez a vírus nem csak az embereket, a lovakat is megfertőzi, 2019-ben Magyarországon hét járványt detektáltak lovak között.

A neurológus ismertette: ez is hasonló a többi vírusos megbetegedésekhez, azután, hogy bekerül az ember szervezetébe, némi inkubációs idő után lázat, nyirokcsomó duzzanatokat, borzongást, izom- és ízületi fájdalmakat észlelhetünk. Hangsúlyozta: az esetek 70-80 százalékában azonban tünetmentesen átvészeljük ezt. Akiknél azonban nem így történik, elképzelhető, hogy az idegrendszert is támadás éri, agyhártya vagy agyvelőgyulladást, gerincvelő gyulladást vagy a gerincvelőből kijövő idegrostok gyulladását okoz a vírus.

Éppen ezért fontos – hívta fel a figyelmet, hogy hasonló tünetek esetén, azonnal forduljunk szakemberhez. 

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg: