A megújuló energiaforrások nem fogják pótolni a szénhidrogéneket

---

A japán atomerőműnél bekövetkezett katasztrófa újra ráirányította a figyelmet az energiával kapcsolatos kínos kérdésekre. Tudjuk, hogy előbb-utóbb elfogy a kőolaj, a földgáz, a szén, és előtérbe kerülhetnek a megújuló energiaforrások, a szél, a víz, a geotermikus- és a bioenergia felhasználásának lehetőségei. Szegedi Sándorral, a Debreceni Egyetem meteorológiai tanszékének oktatójával beszélgettünk a témáról.

---

Dehir.hu: Hogy számoljunk: meddig elegendőek a világ szénhidrogén tartalékai? Mennyi időnk van megoldásokat keresni?

Szegedi Sándor: Jelenleg a világ energiafelhasználásának közel 40 százalékát a kőolaj teszi ki, 25 százalék körüli a földgáz, 20 a szén, 5 az atomenergia és 10 százalék körüli a megújuló energiaforrások (beleértve a vízenergiát is!) részesedése. Az energiafelhasználás növekedését figyelembe véve kőolajból 40-50, földgázból 60-70, szénből 120-150 évre elegendő készletei vannak a világnak. A szénhidrogének kiváltására már nagyrészt rendelkezésre áll a technikai háttér. Münchenben már az 1980-as évek végére elkészült az első cseppfolyós hidrogénnel üzemelő személygépkocsi. Ennek az az előnye, hogy csak vízgőzt pufog ki. A jelenlegi benzinmotorok alkalmasak cseppfolyós hidrogén üzemre, „csak” a hőszigetelt üzemanyagellátó rendszer jelent lényeges változtatást. A hidrogént vízből, szélenergiával termelt elektromos árammal állították elő. Brazíliában a cukornádból előállított bioetanollal igyekeznek kiváltani a kőolaj alapú motorbenzint.

Dehir.hu: Megosztja a szakembereket, hogy mi a jövő útja: gondolkodjunk atomerőművekben, vagy keressünk más, esetleg biztonságosabb, tisztább energiahordozókat.

Szegedi Sándor: Bár szakértői becslések szerint 2060-ra a megújuló energiaforrások felhasználása elérheti a 30-40 százalékot, egyedül nem lesznek elégségesek a szénhidrogének pótlására, így az atomenergiával a jövőben is számolni kell. Az atomerőművek mellett szól, hogy normál üzemben nem bocsátanak ki légszennyező anyagokat. A mainál üzembiztosabb működés extrém körülmények között is, és a keletkező radioaktív hulladék biztonságos elhelyezése alapvető elvárás ugyanakkor. Az atomreaktorok következő generációját már magasabb biztonsági követelmények alapján tervezték, vannak olyanok, amelyek ha nem történik emberi beavatkozás, biztonságosan leállnak, minimálisra csökkentve így a csernobili balesetet is kiváltó kezelői hibák okozta súlyos balesetek kockázatát.

Dehir.hu: Néhány éve divatba jött az úgynevezett zöldenergia: emberi fogyasztásra szánt növények helyett energia termelésére alkalmas kultúrákkal kezdtek foglalkozni gazdák. Ez is járható út?

Szegedi Sándor: Ha a termelés során felhasznált energiát is figyelembe vesszük, már kevésbé gazdaságosak ezek a növények. A talajt éppen annyira „zsarolják ki”, amennyire az élelmiszernövények, tehát ezekkel is csak megfelelő talajerő-utánpótlás és talajművelési gyakorlat mellett szabad foglalkozni. Jelenleg az okozza a legnagyobb problémát ezen a téren, hogy nagyrészt elsődleges, és nem másodlagos energianövény termelés történik. Például bioetanol a kukoricaszemből, illetve a szárból és levélből is előállítható. Ha a takarmányként, emberi táplálékként is hasznosítható szemet használjuk bioetanol termelésre (elsődleges bioüzemanyag) akkor csökkentjük az élelmiszerkészletet, és élelmiszer áremelkedést idézünk elő. A helyes út tehát a fő termék mellett igen nagy mennyiségben keletkező melléktermék felhasználása (másodlagos bioüzemanyag-előállítás) lenne. Ez a mód azonban – csak az előállítási költséget tekintve – jelenleg drágább a bonyolultabb technológia miatt.

Dehir.hu: Ma még ott tartunk, hogy aki például szélerőművet szeretne állítani, annak szinte leküzdhetetlen bürokratikus akadályokkal kell szembenéznie.

Szegedi Sándor: Ez így van, egy szélerőmű létrehozásához a repülésügyi szakhatóságtól a területileg illetékes áramszolgáltatón át a természetvédelmi szakhatóságokig nagyon sok engedély szükséges. A kisebb szélgenerátorok telepítése sokkal egyszerűbb feladat. A többi megújuló energia hasznosítása engedélyezési oldalról egyszerűbb. A környezet védelme terén nálunk előbbre tartó országokban (például Hollandiában és Németországban) a megújuló energiák hasznosításának támogatása politikai prioritás. Ebben érdemes lenne példát venni róluk!

Dehir.hu: Debrecenben és környékén milyen megújuló vagy alternatív energiaforrásokkal számolhatunk? Közvetlen környezetünkben mi lehet a jövő útja?

Szegedi Sándor: A szél és napenergia, a biomassza és földhő potenciál egyaránt gazdaságos kitermelést tesz lehetővé az ország egészében és térségünkben is. Az egyes háztartások, közintézmények szintjén az áramtermelő napelemek, illetve a használati- és fűtési melegvíz-termelő, hagyományos fűtési rendszerekkel kombinálható, akár utólag is beépíthető napkollektorok jelenthetnek megoldást, illetve a kis teljesítményű szélturbinák, szél hajtotta szivattyúk, valamint a mezőgazdasági melléktermékkel, fával, biobrikettel, biopellettel fűtött hagyományos, vagy korszerű, jó hatásfokú kazánok.

Dehir.hu: Sok szó esik napjainkban a takarékoskodás lehetőségeiről. De a hétköznapokban úgy tapasztaljuk: egy takarékos izzó ára akár a hagyományos tízszerese is lehet, a néhány liter benzinnel közlekedő autók nagyon drágák, az LCD-tévék képe pedig szebb ugyan, mint a régi készülékeké, de több áramot vesznek fel.

Szegedi Sándor: A jövő egyik kulcsproblémája valóban az energiatakarékosság, vagy energiahatékonyság. Felmérések szerint a jelenlegihez képest 30 százalékkal lehetne csökkenteni az egy főre eső energia felhasználást a fejlett országokban – az életszínvonal fenntartása mellett, a jelenleg rendelkezésre álló energia-hatékonyabb technikai eszközök és módszerek széles körű elterjesztésével. A kulcs itt is az ár, illetve a környezeti szemléletet is érvényesítő adórendszer. Az energia árának emelkedésével a ma túl drága eszközök is gazdaságossá válhatnak a nem túl távoli jövőben. Másrészről megfontolásra érdemes, részben már működő gyakorlat a környezetbarát illetve energiatakarékos fogyasztási cikkek, üzemanyagok adójának mérséklése.