A „mezítlábas” paradicsom – élet Felsőjózsán

---

Debrecen – Örök polémia az alsó- és a felsőjózsaiak között, hogy melyikük településrésze a szebb. A vitára a mostani látogatásunkkor sem került pont, viszont megtudtuk: ennél sokkal égetőbb gondok foglalkoztatják az idevalósiakat.

---

Alsó- és Felsőjózsa az 1700-as években alakult ki, s 1829-ben egyesültek. Józsa 1982 óta tartozik Debrecenhez. A települést egyébként már egy 1234-es oklevélben is ilyen nevű pusztaként említik. A falu címerében szőlő szerepel, mivel egykor még meghatározó volt itt ennek a gyümölcsnek a termesztése. Alsó- és Felsőjózsát a 35-ös főút szeli ketté.

Ezen juthatnak ki a debreceniek is, akik az utazásukon megannyi új ismerettel, élménnyel gazdagodhatnak. A cívisváros határában a transzformátorállomásba befutó, nagyfeszültségű kábelek alatt kell elhaladni. Rögtön ezután az autópálya hídja és Debrecen egyetlen „diadalíve” tárul elénk. Megfigyelhetők azok a leleményes háló- és alagútrendszerek is, amik a kisállatokat terelik át balesetmentesen az aszfaltcsík túloldalára.

- Most is sok debreceni költözik Józsára, mivel a telek még olcsóbb, mint a városban. Mi két éve jöttünk Felsőjózsára, itt építkeztünk a feleségemmel. A telek árán felül ez tizenegymillió forintunkba került úgy, hogy kölcsönt is kellett felvennünk – magyarázta érdeklődésünkre Imre, akivel Felsőjózsa határában elegyedtünk szóba.

A fiatalember szereti az új otthonukat; itt akarnak gyökeret verni, családot alapítani – akkor is, ha a közösségi élet és a kikapcsolódás lehetőségének hiánya mellett munka is alig van a faluban. A házuk csendesebb helyen van, mint a beszélgetésünk helyszíne, a főút melletti városhatár, ámbár – elmondása szerint – így is sokszor a hozzájuk közeli autópálya zajára ébrednek reggelente… (Ő egyébként azok táborát erősíti, akik szerint Felsőjózsa a szebb, nem pedig Alsó.) Határozottan állította azt is, hogy az útburkolatokat rendbe kellene tenni, mivel a temérdek kátyú miatt járhatatlanok.

Felsőjózsa egyik legismertebb helye a Gönczy Pál-iskola. Az intézmény és az utca névadója Hajdúszoboszlón született 1817. december 26-án. A református Kollégiumban filozófiát és jogot tanult, s osztálytársa és barátja volt Arany Jánosnak, aki többször vendégeskedett náluk a szülői házukban. 1845-től az országos viszonylatban is egyedülálló intézmény, a Zeleméri Árvanevelő és Gyámintézet Magyarország első árvaházának vezetését bízta rá a tulajdonos Karap Sándor és Diószeghy Sámuel földbirtokosok.

A zeleméri otthon sajnos csak négy évig működött: 1849-ben a cári csapatok feldúlták, s a növendékek szétszéledtek. Felsőjózsa 1860-ban alapított iskolája 1994 óta viseli Gönczy Pál nevét. Az intézmény megannyi kitüntetést érdemelt már ki; egyebek mellett miniszteri elismerő oklevelet kapott, akkreditált kiváló tehetségpont lett, és harmadszor is odaítélték neki az ökoiskolai címet. Itt találkoztunk Nagy Jánossal is, aki épp a párjával, Tornyai Anettel tartott haza a boltból.

- A környék csendes, jó az ellátottság, és közel van minden, habár sportolási lehetőség több kellene. Kevés a szórakozási lehetőség is, sok fiatal Debrecenbe jár kikapcsolódni, és jó lenne egy mozi is. Pedig úgy tudom, régen még volt egy mozi a város felőli határban. Legfőképpen azonban munkalehetőségre volna szükség! – hallhattuk a fiatalembertől, aki azt is elmondta: meg nem tudják, hogy itt maradnak-e, vagy elköltöznek máshol szerencsét próbálni.

Híres volt Alsójózsa mezítlábas tornászcsapata is. Szép barackvirágszínű, fehér pettyes ruhájuk volt a lányoknak, fekete klottnadrág és fehér atlétatrikó a fiúknak. Azért voltak mezítláb, mert 10-12 szülőnek nem volt pénze fehér zoknira és a tornacipőre. A leírások szerint olyan szép, kimagaslóan fegyelmezett volt a gyakorlatuk, hogy a kis mezítlábas csapat megnyerte a kék selyemzászlót, az első díjat. A szülők pedig zenekarral mentek ki a boldogan hazatérő gyerekeik elé.

A hagyományos, népies stílusra jellemző tornácos épületekkel és a mai, gazdagabb irányzatokat képviselő házakkal is tarkított, többnyire kedvező összhatású utcákban tett bolyongásaink nyomán azt is megtudtuk, hogy Józsán ma két református és egy római katolikus templom van. (Az izraelita imaházat a II. világháború után bezárták, mivel Józsa zsidó lakosainak többségét a háborúban kivégezték.) A legrégebbi a katolikus templom, ami 1892-ben készült el. Ezt a felsőjózsai református templom követte:1895-ben szentelték fel. Az 1900-ra megépített alsójózsai templomot 1902-ben avatták.

A felsőjózsai református templom, a közösségi háza és a parkja nemrég újulhatott, illetve születhetett meg az összesen csaknem 78 millió forintos pályázati támogatásaik révén. Tüneményes színfoltja lett ez a falunak, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy érkezésünkkor sok-sok gyerek játszadozott a szépen kialakított kertben.

- Ma már megvan mindenünk, nem úgy, mint gyerekkoromban, amikor például húsért is Debrecenbe kellett járni. Ma időnként az országút miatt nagy a zaj, és egy-két szórakozóhelyen is bömböl a zene, a fiatalok pedig őrjöngenek, de akkor is jó hely ez a Józsa – fogalmazott érdeklődésünkre Marianna, aki határozottan közölte: - Én már itt maradok, nem szívesen mennék innen sehova se!