A modellváltás jóvoltából a Debreceni Egyetem évtizedekre tervezhet, mondja az alapítványi kuratórium elnöke – videóval

---

Debrecen – Kossa György úgy látja, az alapítványi működés a valódi autonómia feltételeit teremtette meg. Az intézmény pedig példát mutat a gazdasági szereplőknek.

---

A felsőoktatási intézmények versenyképes működésének elősegítése érdekében modellváltás történt a Debreceni Egyetem esetében is. Két év telt el az új finanszírozási modell bevezetése óta, ami egyfajta kultúraváltásként is értelmezhető. 

Mi történt az elmúlt időszakban? Hogyan alakult az egyetem és az azt fenntartó alapítvány közötti együttműködés? Mennyiben váltotta be a reményeket az alapítványi rendszer? Egyebek mellett erről is beszélt a Debrecen Televízió Közügy című műsorában Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az elnök az alapítvány működéséről közölte: sűrűn, az ügyekhez igazítva üléseznek, évente több száz előterjesztést megtárgyalva. Így folyamatosan naprakészek tudnak lenni az egyetem működéséről.  

- Jogilag ugyan külön identitás az egyetem és a fenntartó, de mégis mindig azt mondjuk: mi – fogalmazott Kossa György. - Sok minden más mellett a legfontosabb feladatunk az, hogy olyan diplomákat adjunk a fiatalok kezébe, amilyenekkel a jövőjüket biztosítani tudják.  

Az elnök hangsúlyozta: fontos, hogy a fiatalokat megismertessék valamennyi világnézettel, hiszen helyén van, hogy vitázzanak ezeken. Azonban fel kell hívni a figyelmet a hamis értékrendekre és nem lehet helye az egyetemen a napi politizálásnak. 

Kossa György rámutatott, történelmi döntés volt a magyar kormány és az országgyűlés részéről az egyetemi modellváltás.

Valódi autonómia jött létre ugyanis ennek következtében, hiszen gazdálkodásában önállóan, helyben dönthet az ilyen, senkitől nem függő szervezet, ami stratégiai gondolkodást, tervezhetőséget adhat. Ehhez a kormány biztosította a vagyoni elemeket, amelyeket az egyetem korábban is használt. 

Az elnök hozzátette: az egyetem másokkal ellentétben nem kapott egyéb vagyoni elemeket – például részvényeket. De úgy látja: a versenyképességüket segíti, ha „nem kényelmesednek el”. Nagy előnye a változásnak, hogy kiszámítható lett a működés. Elvárásai vannak – mint mondta: nagyon helyesen – az államnak, a Debreceni egyetem pedig hozza ezeket a mutatókat.  

- A modellváltás miatt a fejlesztési források területén akár tíz-húsz évre is előre tud látni, stratégiát tud alkotni az egyetem – fogalmazott Kossa György. - Hiszen milyen autonómia az, amelyben évenként kellene a költségvetésünkért küzdeni?

Az elnök rámutatott: Magyarországon talán elsőként ők vezették be a teljesítménybérezést az egyetemen, hogy mindenki érezze, az ő teljesítménye hogyan befolyásolja az intézmény működését. Ha ugyanis az egyetem jól gazdálkodik, tisztes megélhetést tud biztosítani a polgárai számára. 

Emlékeztetett arra, hogy már az induláskor 80 százalékos béremelést indítottak el, ebből 50 százalék teljesítmény alapú volt. „A reálbérek értékét tartani tudtuk, ez pedig nagy szó a mai világban, főként a felsőoktatásban”, tette hozzá. Jelezte, hogy szeptemberben is volt béremelés, sőt a számok alapján úgy tűnik, év végén is sor kerülhet teljesítménybér kifizetésére. Ezért természetesen meg kellett dolgozni, ennek egyik alapja az állammal való elszámolás, a másik a külső bevételek.   

Az elnök hozzátette: a Debreceni Egyetem nemzetközi megítélése is kiemelkedő, hiszen jelentős együttműködések születnek nem csupán a társintézményekkel, hanem az iparral is: erre jó példa a BMW. 

- Az erős gazdasági szereplőknek nem azt kell szem előtt tartani, hogy „mindent is” akarjanak, hanem azt, hogyan tudnak együttműködni, így tartható fenn az innováció – mondta el a közeljövőről Kossa György.

- Az egyetem ebben példát mutat, mert kultúraváltásra van szükség a gazdaságban ahhoz, hogy az innováció sikeresebb legyen, hogy belőle valós termékek, valós szolgáltatások szülessenek.

Kossa György arról is beszélt, hogy nem csak a külföldi, fizetős hallgatók száma növekedett – már több mint 130 országból érkeztek –, hanem a magyar diákoké is, noha nem csökkentettek a felvételi kritériumokon, sőt az infrastrukturális beruházásaik is jól haladnak. Ezek mind azt támasztják alá, hogy sikeres volt a modellváltás.