A Nagyerdő fellegvárai: élet az Egyetemvárosban – fotókkal

---

Debrecen – Nevéhez méltóan élen jár a folyamatos építkezésekben, fejlődésekben és változásokban az Egyetemváros, melynek központjában a tudományok palotája pompázik.

---

A nagy hírű, patinás övezetet a Dóczy és a Móricz utcák, valamint a Nagyerdei körút és az Egyetem tér határolják. A Nagyerdőbe ékelődött városrész magában foglalja többek között a Debreceni Egyetem főépületét, az az előtti díszparkot, a klinikatelepet és a botanikus kertet, akárcsak a DEAC sportlétesítményeit, a nyelvvizsgaközpontot és a zeneművészeti kar épületegyüttesét is.

Az Auguszta, a Kassai úti Campus, az Ótemető utcai műszaki kari rész nem tartoznak az Egyetemvároshoz, a Debreceni Egyetemhez viszont igen. Az intézmény főépülete az Egyetem térre és az Egyetem sugárútra néz. Az út eredetileg a palotát és a Déri Múzeumot kötötte volna össze nyílegyenesen, ám ez a terv nem valósult meg. Miként nem valósult meg a főépület teljes terve sem, amely szerint a medencés parkot három oldalon fogta volna közre a hatalmas építmény. Ennek ellenére az elkészült palota csodálatos, és érdemes tudni róla azt is, hogy 1927 és 1932 között épült Korb Flóris műépítész tervei alapján.

Ma már előtte áll Tisza István miniszterelnök szobra, és szintén a legfrissebb változások sorát gyarapítja az egyetemi templom előtti park felújítása is. Ezen a környéken azonban szinte lépten-nyomon további nóvumokkal találkozhatunk. Az Egyetem sugárúton és a tér mellett például – a korábbi látogatásunk óta – kerékpárutat építettek, valamint egyetemi diákszálló céljából lebontották a Móricz-kollégiumot, ugyanakkor turisztikai információs táblát is kihelyeztek.

Az Egyetem téri medence körül tiszafákra cserélték a régi tujákat (ezt meg is ismételték, mivel az első ültetés fái sajnos megbetegedtek), az új növényeken a karácsonyi időszakban megkapó fényfüzérek kanyarognak. Rendbe tették a tér padjait is, a hárfázó nő szobrát pedig a „Móriczból” áthelyezték a konzervatórium udvarára. S ha már műalkotás, akkor említsük meg azt is, hogy a gazdagon díszített főépület üvegfelületeit eredetileg Róth Miksa készítette, és a gyönyörű kompozíciók közül legutóbb a tetőrészt újították fel a szakemberek. A kívülállók által is többnyire bármikor látogatható főépület, valamint az orvostudományi kar elméleti tömbje és az Élettudományi Központ is rendszeresen rendez képzőművészeti kiállításokat és előadásokat. Ezeken az alkalmakon (melyek sokszor ingyenesek) a Föld minden részéről érkezett fiatalok pezsgő forgatagának lehetnek részesei a látogatók, és persze a létesítményekről például az emléktáblák révén is ismereteket szerezhetnek. Ily módon is megtudható többek között, hogy a klinikatelep főépületét (amit ugyancsak Korb Flóris tervezett) 1918. október 23-án avatta fel IV. Károly király és a neje, Zita. Az utóbbi években ezen a részen is „gombamód” nőttek ki a földből az új intézetek és a szoborpark alkotásai is – melyek mellett a régi létesítmények is őrzik a hagyományokat. Ilyen az egyetemi sporttelep is, aminek napjainkban is igen gazdag és sikeres az élete, köszönhetően az 1919-ben alapított DEAC-nak is. Itt nyílt meg a közelmúltban a sporttudományi központ, ugyanakkor télen is használható a futópálya, ami mellett teniszsátor is üzemel. Mindezeken kívül ilyenkor is érdemes betérni a csodákkal teli botanikus kertbe és a debreceni „csodák palotájába”, az Agorába, ahol kicsik és nagyok a tudomány megannyi csodáját ismerhetik meg és élhetik át.