A selyemút ezüstparipái – élet az Epreskertben

---

Debrecen – A hernyótenyésztés, majd a katonai bázis miatt az olasz és a „szovjet” volt egykoron a leggyakrabban emlegetett nemzetség a reptéri városrészben. Ma az angolok vezetnek, de az oroszok is visszatérőben vannak a gyönyörű övezetben.

---

A Mikepércsi út, valamint a Gázvezeték és az Egyletkert utcák által is határolt városrész gyökerei II. József koráig nyúlnak vissza: az ő rendeletére hozták létre ugyanis, mégpedig selyemhernyó-tenyésztés céljából. A tervek azonban az olasz szakértők behívása ellenére sem váltak be jövedelmezőn, s emiatt végül felhagytak vele.

Ennek az epreskertnek az emlékét a telepítés helyén (a Boldogfalvikert déli végén) létrejött, és a II. világháborút követő időkig ott működő városi gazdaság, a „csődörös epreskert” őrizte meg – idézi fel művében Tóth Pál helytörténész. Utóbb ugyanis a mai repülőtér kifutópályáinak helyén lévő legelőn méneket is tartottak, s itt idomították a csikókat. Itt folyt a törzsménes csikóinak leválasztása, bélyegzése és tartása, valamint a város gazdasági lovainak istállózása is.

- 1964-ben, 14 ezer forintért vásároltuk meg itt a telkünket – elevenítette fel érdeklődésünkre Heim Ferenc, aki a fiával éppen a házuk előtti, kiszáradt faágat fűrészelte le. - Igazából sohasem szerettem meg itt, s visszavágyom Bátorligetre. Nekem túl zajos a nagyváros, még ha a lakóhelyünk viszonylag valóban csendes és nyugodt is. Igaz, amióta leaszfaltozták itt az utat, nagyon megnőtt a forgalom, mivel sokan ezt használják menekülőútnak, s emiatt már a gyerekeket sem lehet könnyű szívvel kiengedni játszani!

Hetvennyolc éves vendéglátónk azt is elárulta: az édesapja megjárta a Don-kanyart, hat évig volt a Szovjetunióban, de kárpótlást nem kapnak utána… A rendszerváltásig az Epreskert is sok szovjetkatona állomáshelye és otthona volt, mivel a repülőtéren működött a vadászgépbázisuk. Egykori házaikat felújították, illetve újakat is építettek a helyükre, a reptér pedig teljesen más, polgári funkciót kapott. Anno az első hivatalos repülőjárat egyébként egy postai küldeményeket szállító repülőgép volt, 1930-ban. Ezt követően már rendszeres járatok is üzemeltek, például Debrecen és Budapest között.

Ezzel párhuzamosan sportcélokra is használták, majd katonai repülőtérré lett, a II. világháborúban pedig a magyar bombázók telepe volt. A szovjetek 1951-től 1990-ig táboroztak itt, s a haderejüket SZU 24-esek, s MiG 27-esek is alkották. A 2001 óta nemzetközi minősítésű légikikötőt tavaly vette át a várostól egy magánvállalkozás. Napjainkban Londonnal, Moszkvával és Lipcsével is légi összeköttetésben áll a város, de hamarosan Eindhovenbe és Milánóba is indulnak innen gépek. Mindemellett a sport- és a hobbiforgalom is meghatározó a reptér életében.

- A reptér zaja egyáltalán nem zavaró, ellenben a Mikepércsi út forgalmára gyakran felriadunk a kamionok és a versenyző motorosok miatt, de szellőztetni is alig tudunk – fakadt ki özvegy Kelemenné Piroska, aki találkozásunkkor a barátnőivel sütkérezett a házuk előtti padon. – Nem szeretjük azt se, hogy a kertes részekből is sokan idehozzák át a kutyáikat, s a piszkot itt hagyják utánuk. Nagyon kellenének játszóterek és homokozók is a sok gyereknek, s erre lenne is hely, hiszen bőven van szabad terület.

Az asszonyok zavarónak tartják azt is, hogy vannak a környezetükben olyan szomszédok, akik a gyerekzsivajt se bírják, s mindig szólongatják a kicsiket. Sőt, amikor ők, felnőttek beszélgetnek a padon, az is megesik, hogy rájuk förmednek, mondván, hogy ne nevessenek „olyan hangosan”. Megtudtuk azt is, hogy a házukban lévő, önkormányzati lakások lakbére most akár havi 54 ezer forint (plusz a rezsi) is lehet, s emiatt sokan már azt se tartják kizártnak, hogy ennyi pénzért inkább elmennek kertes házba.

A legtöbb helyen nagyon szépen rendezett, és csodás növényekkel beültetett Epreskertben a repülőtér mellett az iskola a másik nevezetesség. Az ország egyetlen Tolerancia-díjas intézményének parkosított udvara, korszerű sportpályája is van, s kiemelt figyelmet fordít az informatikai és az anyanyelvi nevelésre, továbbá a matematika és az idegen nyelv oktatására. Mindemellett a városrészben posta, új nagyáruház és lokátorállomás is működik.

- Én amondó vagyok, hogy összességében egy csendes, családias környék ez, ahol a szomszédok is jól elvannak egymással, s ha baj van, akkor összefognak a közös ügyekért – hangsúlyozta Kulcsár Tamás, elégedetten nyugtázva azt is, hogy a házuk előtti téren a napokban levágták a dudvákat. Az éppen a kocsiját mosó beszélgetőtársunk gyakran jár ide segíteni az anyósához, találkozásunkkor azonban már az esti nagy alkalomra készülődött: a lánya esküvőjére!