A szakértő szerint a debreceni cégvezetők lokálpatrióták, és „nehéz bekerülni ebbe a közösségbe" – videóval

---

Debrecen – A régióban akad még annyi munkaerő, ami rövid távon fedezheti a szükségletet – nyilatkozta Farkas Gábor.

---

A PwC Magyarország első alkalommal szervezett üzleti reggelit Debrecenben. A Munkaerő és adózás címmel meghirdetett rendezvényen helyi nagyvállalatok vezetői, képviselői vettek részt, akik szakértők, előadók közreműködésével a munkaerőpiaci trendekről és az ehhez kapcsolódó jogi, adózási kérdésekről tájékozódhattak. Emellett a Debrecenben zajló gazdaságfejlesztési eredmények és a munkaerő-kölcsönzés aktualitásai is szóba kerültek. Az üzleti reggeli céljáról és az itteni lehetőségekről beszélt Farkas Gábor, a PwC Magyarország cégtársa a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.

Fotó: Kandert Szabolcs

Farkas Gábor kifejtette, akkor szoktak ilyen üzleti reggeliket szervezni, amikor azt tapasztalják a kollégáival, hogy vannak olyan témák, amik nagyobb érdeklődésre tartanak számot, s feltételezik, hogy a szaktudás, amit a PwC oldaláról tudnak adni, az hasznos a cégeknek.

A rendezvényen a vállalatok elsősorban az adózás témájában kértek segítséget, de fontos kérdés volt még a munkavállalói juttatások, valamint sok HR stratégiai kérdés is felmerült.

– Nagy volt az érdeklődés, a meghívottak jelentős része részt vett, valószínűleg azért, mert egy olyan aktuális témát találtunk meg, ami Debrecenben és környékén mindenkit foglalkoztat: munkaerő – magyarázta a szakember.

Rámutatott, be kell látni, hogy gazdasági szempontból egy óriási sikertörténetről beszélhetünk, akár nemzetközinek is lehet nevezni. Kelet-Közép-Európában kevés olyan hely van, ahol ennyire stabil, kiszámítható gazdasági konjunktúrát valósítottak meg, s ennyire magas komplexitással jelenik meg az a fajta iparág, ami az autóiparban a jövőt jelenti.

– Ebből a szempontból nagyon jó irány az, ami Debrecenben történik. Persze ez a fajta fejlődés, fejlődési ütem hordoz magával kihívásokat. Mi most úgy látjuk, hogy ez a kihívás a munkaerő. Konkrétan az, hogy milyen módon tudják biztosítani azok a cégek azt a munkaerőigényt, amire szükségük van ahhoz, hogy a gazdasági tevékenységüket folytatni tudják – mondta Farkas Gábor.

Kiemelte, régóta figyeli a PwC Debrecent, több éve próbálnak aktívan részt venni a gazdasági életben, próbálják kialakítani azokat a kapcsolatokat, amelyek szükségesek a bizalmi beszélgetésekhez a helyi szereplőkkel.

– Debrecen egy nagyon összetartó közösség. Az itteni cégvezetők lokálpatrióták, nehéz bekerülni ebbe a közösségbe, de ez Debrecennek az egyik legnagyobb erőssége. Nyilván van az a fajta gazdasági konjunktúra, ami most körbeveszi a várost, de emellett itt van ez az erős, összetartó közösség, akik minden szempontból Debrecen boldogulását és sikerét keresik.

Farkas Gábor úgy gondolja a munkaerővel kapcsolatban, hogy bár a magyar munkaerőpiacon országos szinten is elég magas a foglalkoztatottság, de azért még van tartalék a régióban, rövid távon lehet a munkaerőt fedezni.

– Az más kérdés, hogy azt látjuk, hogy a magyar munkaerőnek „felhasználása” sokkal inkább előremutató, ha azt magas hozzáadott értékű tevékenységhez tesszük meg.

Ebből a szempontból a munkaerő képzése, továbbképzése kiemelt cél kell, hogy legyen a vállalatoknál, azért, mert a magyar munkaerő alkalmas arra, hogy magas értékű, komplex feladatokat hajtson végre

– foglalta össze. Hozzátette, ezzel a feladattal kéz a kézben jár a harmadik országos munkaerőnek a kérdése is, óriási potenciál van ebben. Ezt nem szabad sohasem önmagában vizsgálni, mindig komplexen, egyben kell nézni.

– Én a harmadik országból behozott munkaerő előnyét abban látom, hogy emellett a magyar munkaerő minősége, képzettsége, azok a feladatok, amiket egy magyar munkás el tud látni, ezáltal sokkal feljebb kerül. Hiszen az alacsonyabb tudást, kisebb képzettséget igénylő munkákat lehet ellátni a harmadik országos munkaerővel is.

Fülöp-szigetekről, Indiából, Mongóliából és egyéb egzotikus országokból is érkezhet ilyen munkaerő. Farkas Gábor elmondta, ilyen esetekben azt kell inkább vizsgálni, hogy ez a munkaerő származásánál, szokásainál, kultúrájánál fogva milyen típusú munkában tud a leghatékonyabban dolgozni. Tapasztalatai alapján ezek a dolgozók inkább megőrzik, mint elveszik a magyar munkahelyeket.

– Ahhoz a beruházásmennyiséghez, ami Magyarországra megérkezik, szükség van harmadik országos munkaerőre, mert enélkül nem tudnának hazánkba bejönni. Inkább egy minőségi ugrást erőltet ki a magyar munkaerőpiacon.

Farkas Gábor úgy véli, hogy a régió nem tudja elkerülni, hogy ne áramoljon be jelentős számban harmadik országos munkaerő, ezek a beruházások ezt igénylik. Ez egy óriási lehetőség a magyar munkaerőnek képzésben, előrejutásban, karrierben kinyitja a kapukat.

A harmadik országból érkező dolgozók alkalmazása egyébként összességében drágább, mint a magyaroké, hiszen helyszínre kell utaztatni, képezni is kell őket. Határozott időre, általában minimum két évre érkeznek, eddig el kell köteleznie magát a munkaadónak.

– Ennek a folyamatnak egyetlen olyan hátulütője lehet, ami rövid távon jelentkezhet, ez pedig a lakhatás. Debrecenben és környékén ezt a kérdést leginkább szükséges kezelni – mutatott rá.

Farkas Gábor kifejtette, a magyar munkaerőnek minden szempontból előnye van, de amikor ez már nem áll rendelkezésre ezekben a pozíciókban, akkor a munkáltatóknak megéri harmadik országból érkező munkavállalókkal járó a plusz költségeket felvállalni.

A teljes beszélgetést megtekintheti itt: