A tünetmentesen kihordott koronavírus is komoly rombolást végezhet a szervezetben – videóval

---

Debrecen – A szívet, az agyat, a tüdőt, de még a veséket is roncsolhatja a vírus. Nyáron végzett kutatások szerint még a tünetmentes betegek sincsenek biztonságban a COVID-19 szövődményeitől.

---

A COVID-19 fertőzésen átesett betegek egy részének a légúti mellett súlyos szív- és érrendszeri szövődményekkel kell szembenézniük. Ez olvasható egyre több neves szaklapban, amelyekben a megjelenő cikkek arra mutatnak rá: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a COVID-19 fertőzéshez súlyos szív- és érrendszeri megbetegedések társulhatnak, például szívelégtelenség vagy szívinfarktus, ritmuszavarok. Erről is beszélt Csanádi Zoltán kardiológus, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.

A szakember elmondta, hogy kezdetben az orvosok úgy gondolták, hogy egy vírusos légzőszervi megbetegedésről van szó, hasonlóan az influenzához, de idővel egyre többet tudnak meg a betegségről.

– Kiderült, hogy a vírus már az akut fertőzés időszakában is érinthet más szervrendszereket, nem csak a tüdőt. Voltak szívet érintő esetek, de beszámoltak agyi elváltozásokról, akár stroke-ról is

– árulta el Csanádi Zoltán.

Vannak betegek, akiknek, miután átvészelték az akut fertőzést nem szűntek, vagy nem teljesen szűntek meg a panaszaik: elhúzódó fulladás, nehéz légzés, fáradékonyság, fejfájás maradt vissza. Mindez arra utal, hogy ennek a megbetegedésnek hosszú távú, tartós hatásai lehetnek.

– A fertőzésen átesett betegek szívének szövettani vizsgálata a normális szívizom szerkezet felbomlását, súlyos sejtkárosodást mutatott, kísérletes körülmények között vírussal fertőzött állatokon hasonló eltéréseket találtak. Aggodalomra ad okot egy július végén a JAMA folyóiratban közölt németországi vizsgálat eredménye: 100 igazoltan COVID-19 beteg szívét vizsgálták mágneses magrezonancia vizsgálattal (MRI-vel) a vírus fertőzés felismerése után 2-3 hónappal, akik közül 78-nál találtak különböző súlyosságú eltérést, köztük olyanoknál is, akiknek alig, vagy egyáltalán nem volt tünetük illetve társbetegségük – hangsúlyozta a kardiológus.

A szakember hozzátette: a koronavírus azok szívére is hatással van, akik nem is tudják magukról, hogy betegek, így mindenkinek komolyan kell vennie ezt a helyzetet.

Csanádi Zoltán kiemelte, hogy nemcsak a szív, hanem a tüdő, az agy vagy akár a vesék esetében is fennáll a károsodás veszélye. Ennek oka lehet, hogy a vírus magát az érrendszert, ezen keresztül az emberi test a különböző szerveit támadja, emellett a vírusnak és a vírus által generált immunválasznak is lehet közvetlen szívizmot károsító hatása is.

A szakember azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenki máshogy reagálhat a fertőzésre.

– Van olyan 70 éven felüli betegem, aki tavasszal elkapta a vírust, 58 napig volt lélegeztetőgépen, majd felépült és ezt követően szívultrahang vizsgálattal hibátlan szívműködést igazoltunk.

Csanádi Zoltán hangsúlyozta, hogy az orvosok még mindig nem tudnak eleget a betegségről, főleg a hosszú távú hatásairól, ezért a megelőzés érdekében minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kell vennünk.

Saját magunk és mások érdekében is fontosak a védekezés egyszerű technikái: a kézmosás, a tömeg kerülése, zárt helyen pedig a maszk viselése.

– Tudom, hogy kellemetlen, én is maszkban vagyok egész nap a klinikán, nem a legjobb érzés, de lélegeztetőgépen lenni sem jó – hívta fel a figyelmet a szakember, aki több téveszmét is eloszlatott a maszkviseléssel kapcsolatban. 

– A legdrágább FFP2-es vagy 3-as maszkokat elsősorban azoknak (pl. egészségügyi dolgozók) kell hordani, akik a legjobban ki vannak téve a fertőzésveszélynek. Az olcsóbb maszkok valamivel kisebb hatékonysággal védenek, inkább azt a célt szolgálják, hogy a viselője ne fertőzzön meg másokat, tehát ha mindenki használja, akkor kölcsönösen védjük egymást. Az otthon elkészített textilmaszkok is sokat segítenek és ráadásul újra használhatóak mosni, vasalni lehet ezeket – mutatott rá a kardiológus.

Hozzátette: fontos, hogy a maszkokat úgy vegyük fel, hogy az arcunkhoz illeszkedjen és az orrunkat is takarja és a maszkhoz (fel-levételkor) csak kézmosás/fertőtlenítés után nyúljunk. Ezeket az egyszerű módszereket: a kézmosás/fertőtlenítést, a maszkot, gyakori szellőztetést és a zsúfolt helyek kerülését tekintsük elsődlegesnek a jelen helyzetben mindannyiunk érdekében.

A teljes beszélgetés megtekinthető a videó második felében: