Ahol a könyv születik: élet a Csigekertben – fotókkal

---

Debrecen – Bartók Béla fellépett valaha is a cívisvárosban? Mi a közös a honvédtemetőben és a Lánchídban? Ezek is megtudhatók a városrészről szóló összeállításunkban!

---

Csigekertnek a Csige-tavánál lévő, lösztalajú szőlőskertet említették már 1718-ban is, de emellett nevezték a Szent Mihály dombjánál lévő szőlőskertnek is. Részben ennél a magaslatnál zajlott a szabadságharc 1849. augusztus 2-i ütközete, amelynek magyar áldozatait itt temették el. Az összecsapás emlékét őrzik a Csata és a Honvédtemető nevű utcák, valamint a Hősök utcája is.

A Böszörményi és Füredi utak, valamint a Csigekert és Bartók utcák által határolt övezet egyik leghíresebb utcanévadója Bartók Béla zeneművész, népdalgyűjtő. Nem véletlenül van ez így, hiszen  a géniusz 1925-ben, 1931-ben és 1939-ben is föllépett Debrecenben, mégpedig mindhárom alkalommal az Aranybika nagytermében. A helyiséget ezek tiszteletére nevezik Bartók Teremnek, míg az utca 1948 óta „Bartók” (előtte Pozsonyi út volt).

A Csörsz utcát már korábban, 1927-ben nevezték el így, és ez a név arra az ókori személyre is emlékeztet, akihez a szarmata kori Ördögárok (Csörsz árka) hatalmas rendszerét is kötik. A védvonal rekonstruált részlete Debrecen határában, a Vámospércsi út mellett található. A Csörsz utca kapcsán arra is sokan emlékeznek, hogy a „lazább” időkben a nyomda üzemi szarkái itt dobták ki a lopott holmikat, hogy ne bukjanak le a portai ellenőrzésen. Az Alföldi Nyomda egyébként, nem mellékesen 2017-ben immár 456 éves.

A nagy múltú műhely a legutóbbi városrész-bemutató cikkünk óta többek között ismét a hazai tankönyvgyártás fellegvára lett, legutóbb pedig a reformáció 500. évfordulója előtt tisztelgő vándor Biblia elkészítésével hallatott magáról, s vívott ki elismerést. A gyár bejáratában szobor tiszteleg az alapító Huszár Gál előtt. Napjaink fejleménye az is, hogy a nyomda melletti, egykori laktanyatömb fő épületét nagyon szépen lefestették. A terület a rendszerváltás óta nem kaszárnya, s a helyiségeiben többek között üzletek és zenekari próbatermek működnek.

Ott üzemel a városrész egyetlen búfelejtője is. A régi Böszörményi út arcára csodálkozhatunk rá a nyomdatelep melletti kis ház révén, amiről sokaknak a néhai „Művész úr” jut az eszükbe. Ennek közelében hangulatos utcácska, a Hősök utcája vezet a katonai temetőhöz. Az emlékkertben – mások mellett – 112 honvéd és 634 orosz katona nyugszik. A kert egyik ékessége az éppen 85 éves mauzóleum, valamint a Haldokló oroszlán című szobor, amit a Lánchíd oroszlánjainak alkotója, Marschalkó János készített.

Eredetileg az orvul leszúrt Szarka kapitány előtt tisztelgett volna a Hosszúpályi úton. Végül csak kereken 150 éve, a kiegyezés évében, 1867 augusztusában tudták felállítani. A Nagytemplom mögötti kertben, a mai Bocskai-szobor helyén emelt dombon állt az ütközet 50. évfordulójáig. A temetőben ma is folyamatosak a sírkőszépítések és a parkgondozás. Mostani ottjártunkkor azonban sajnos idegen eredetű és kegyeletsértő szeméthalmokat is láttunk a kert végében. A különös hangulatú létesítmény egyébként naponta este hatig látogatható.

Minden évszakban valóban érdemes tenni ott egy-egy elgondolkodtató, tanulságos sétát. A környéken bóklászva a megannyi autókereskedés mellett itt találjuk az 1938. augusztus 21-én felszentelt református templomot is a Bartók Béla út legelején. A Füredi úton áll a híres orvosiműszer-gyár is (melynek gyökerei 1950. július 1-ig nyúlnak vissza), és ugyancsak a Csigekertben működik – a Böszörményi úton – a tűzoltóság és a katasztrófavédelmi igazgatóság. Ezek épületegyüttese is immár „vadi új” tűzpiros egyenruhában pompázik – a fák alatt pedig egy nagyon szép szerkocsi-matuzsálem is megcsodálható!