Akár a Szaharából is érkezhet por Debrecenbe, ezt is ki tudja mutatni a Levegő munkacsoport – videóval

---

Debrecen – Elemzésekkel ki tudják mutatni, honnan érkezett a szennyezőanyag, illetve arra is reagálnak, ha az egyik eszköz szerint az egyik ilyen levegőben található komponens eléri a határértéket.

---

A légszennyezés negatív hatással lehet az emberi egészségre, egyebek között növelheti a légzőszervi és szívproblémák, valamint a rákos megbetegedések kockázatát. Éppen ezért a város által létrehozott ellenőrző csoportban kiemelt feladatot kapott a levegőminőség vizsgálata.

A munkacsoport online térképes formában megjelenített levegőminőségi adatokat szolgáltat fix állomások létrehozásával, és az adatokból speciális modellszámításokkal helyi, regionális valamint hosszú távú előrejelzéseket készít. Hogyan történnek a vizsgálatok, mi lesz az eredményekkel? Ezekről is beszélt Dombrádi Zsolt, az Atomki igazgatója, a Levegő munkacsoport elnöke, illetve a társelnök, Kéki Sándor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Alkalmazott Kémiai Tanszékének vezetője. 

Dombrádi Zsolt elmondta, hogyan mérik a levegőben lévő gázokat, a kicsapódó aeroszol részecskéket, illetve a könnyen párolgó szerves vegyületeket.

– Ezeknek a mennyiségét és időbeli elosztását mérjük különböző helyeken. A levegőszennyezésnek az a specialitása, hogy nagyon gyorsan változik, a szél fújja, ha valaki bekapcsol egy berendezést, akkor abból is jön, ha kikapcsolja, akkor megszűnik. Az lenne a legjobb, ha mindig mindenhol mindent mérnénk, de ezt nem tudjuk megvalósítani, ezért

kiválasztottunk speciális területeket, ahol elsősorban a lakosság terhelését tudjuk mérni, de az iparterületek és főutak közelébe is, valamint a belvárosba és a külvárosba telepítünk eszközöket – fogalmazott.

Az igazgató kiemelte, hogy az Atommagkutató Intézet harminc éve foglalkozik a légkör szennyezésének, különösen az aeroszol összetételének vizsgálatával. 

– Egy szivattyúval szívjuk át a levegőt, így nagy mennyiségű levegőben lévő port ki tudunk gyűjteni, összegyűjtjük egy szűrőre, s utána ezt a szűrőt visszük be kémiai és fizikai analízisre – magyarázta Dombrádi Zsolt.

A levegőben nem csak a helyi szennyezés jelenik meg, hiszen a légmozgások miatt távolról érkező szennyezőanyagokat is ki tudnak mutatni.

Kéki Sándor úgy fogalmazott,

akár a Szaharából érkező porszennyezés is „lecsapódhat” Debrecenben.

– Egy részecskeelemzésnél szükséges sokszor az összetevők meghatározása, itt jön képbe a Kémiai Intézet, hogy ezeket a szennyeződéseket egyértelműen azonosítsa, nemcsak a szervetlen komponenseket, hanem a szerveseket is, amelyek okozzák a légszennyezést – magyarázta.

A tanszékvezető kiemelte, összesen 16 helyszínen mérnek. Négy szempontot vettek figyelembe ezek kijelölésénél:

• szakmait, hogy ne legyen semmi, ami meghamisítja a méréseket,
• jogit, hiszen nem rakhatták le ezeket az eszközöket akárhova, rendszerint önkormányzati tulajdonú területen helyezték el őket,
• gazdaságit, hiszen áram szükséges a készülék működtetéséhez,
• végül pedig a védelmi szempont is fontos volt, hogy a szenzorok biztonságosan működjenek, és ne tűnjenek el. 

Dombrádi Zsolt hangsúlyozta, ha elváltozást észlelnek, akkor kimennek a helyszínre és egy másik műszerrel ráerősítenek, s ha ez a változás olyan nagy, hogy a határértéket megközelíti, esetleg túllépi, akkor a hatóságot értesítik, akik tudnak intézkedni.

Kéki Sándor rámutatott, ha rákeresünk Debrecen levegőjének adataira, jelenleg nagyon jó eredményeket lehet erről találni, bizonyos szennyezőanyagok jóval a határérték alatt vannak, néhány van csak, ami túllépheti azt. Legtöbb esetben kiváló, néhány esetben pedig jó minősítést kap a levegő a városban.

Az Atomki igazgatója aláhúzta, azzal, hogy sok paramétert mérnek, meg tudják határozni, hogy egy szennyeződés honnan jön.

– Igaz, harminc évig a város egy pontján csináltuk a méréseket, a Bem téren, de van egy széles adatbázisunk. A pornak, a koromnak megvan a maga „ujjlenyomata”, amit mi látunk. Attól függően, milyen összetételt mutat egy adott szemcse, meg tudjuk mondani, hogy nagyon messziről vagy éppen a szomszéd telekről jött – fejtette ki Dombrádi Zsolt.

A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg: