Aki bújt, aki nem, jövünk ölni
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2019.08.31. 14:00 | Frissítve: 2019.08.31. 14:00
Debrecen - Gyomorforgató, fekete humorral megspékelt horrorra vágyik? Megtaláltuk az új kedvencét! Kritika.
Akiben eddig nem voltak komoly kétségek azt illetően, hogy érdemes-e oltár elé állni, az is igencsak eltántorodik az Aki bújt című film megnézése után. Senki se menjen olyan előzetes tévképzettel a moziba, hogy misztikus thrillert lát majd a vásznon (az a kategória inkább a Fekete hattyú, a Hetedik vagy a Viharsziget). Vigyen viszont szivárgásmentes hányózsákot – ha érzékeny a vizuális gusztustalankodásra –, a popcornt pedig hagyja kint a büfében, ha nem szeretne jó ízűen csócsálni, miközben egy bájos, menyasszonyi ruhás nő kecsketetemek közé rókázik. No, de ne szaladjunk ennyire előre!
Aki bújt
Az árva Grace (Samara Weaving) beházasodik a kőgazdag Le Domas családba: nem is sejti, hogy boldogsága újdonsült férjével, Alex-szel (Mark O'Brien) csak néhány óra erejéig tart. Nászéjszakájuk éjjelén ugyanis titokzatos játékba kezdenek a fiú egész családját bevonva: a bújócska tétje pedig az élete. Persze, hullákban, támadásokban és intrikában nincs hiány: miért akarják kinyírni a bájos új családtagot a drogos, alkoholista rokonok? Miért nem várhatnak reggelig a játékkal? Miért nem lehet egyszerűen sakkozni vagy Ki nevet a végént játszani?
Félelmetes titkok rejlenek az impozáns kúria falai mögött, ahol azt hihetnénk, a jókedv uralkodik: a leendő anyós mosolygós és barátságos, a házban társasjátékok és gyönyörű festmények szolgálnak díszítőelemként, a család pedig nagy összetartásról számol be.
Ki gondolna arra, hogy pont itt kell majd ételliftbe bújva az életét mentenie, kecsketetemek közé esnie vagy épp átlőtt tenyérrel létrát másznia? Nem épp ideális kezdése ez egy házasságnak.
Számomra már a film elején meglepő volt az, hogy két rendező jegyzi a filmet: az összeszokott páros, Matt Bettinelli-Olpin és Tyler Gillett egy szerény sikereket felmutató 2014-es horror, Az ördög ivadéka után dolgozott újra együtt. Talán ennek is köszönhető az, hogy két egymástól viszonylag távolra eső műfajt elegyítettek bizarr módon alkotásukban: a vígjátékot és a horrort. És ez nem merül ki annyiban, hogy néhány fekete humorú megjegyzést elsütnek a szereplők, hanem akár egy tinikomédiában is megállnák a helyüket egyes megjegyzések, jelenetek.
Ez persze jól oldja a feszültséget: izgulunk a bájos új feleségért, aki a legdurvább helyzetekben is eszénél és humoránál marad, miközben egyre trágárabbá válik. És olyannyira bizarr helyzetekbe keveredik, hogy egy idő után szinte azt érezzük, hogy horrorparódiát látunk: a gonoszt inkább kicsinyes, szerencsétlen, valójában tehetetlen pancsernek tartjuk, mint elkerülhetetlen ölőgépnek.
Ami viszont igazán élvezhetővé teszi a filmet, az a színészi játék: a Margot Robbie-ra szinte megtévesztésig hasonlító főhősnőnk szemében valódi félelem tükröződik, nagyon hitelesen próbál küzdeni bármi áron az életéért.
A kedvencem mégis a szuperijesztő nagynénit játszó Nicky Guadagni: Helene ugyanis egy igazi elvakult őrült, aki a pénzért még saját pasiját is kinyírta, és ezzel együtt is irtó vicces karaktere a filmnek.
Ettől a családtól jobb távol tartani magunkat: legyünk elővigyázatosabbak, ha házasságra adjuk a fejünket! Vagy talán mégse – hisz ennyire abszurd nászéjszaka a világon sincs.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 990 Ft, 2D gyermek/diák – 890 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 790 Ft, 3D normál: 1220 Ft, 3D gyermek/diák – 1120 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 1020 Ft.
Kapcsolódó cikkek:
Cím | dátum |
---|---|
Nem lehetett egyszerű gengszterfeleségnek lenni a hetvenes években | 2019.08.24 |
A hatvanas évek világát idézi meg Tarantino legújabb nagy dobása | 2019.08.17 |
Ilyen közel még sosem kerültünk Virginia Woolfhoz | 2019.08.10 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)