ÁSZ: rövid- és középtávon biztosított Debrecen pénzügyi egyensúlya

---

Debrecen – Huszonhárom megyei jogú város – köztük Debrecen – pénzügyi helyzetét ellenőrizte az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ szerint rövid és középtávon nincs probléma az önkormányzat pénzügyi helyzetével, az egyensúly hosszú távú megőrzésére azonban fel kell készülni.

---

A helyi önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésébe kezdett az Állami Számvevőszék, miután az elmúlt évben világossá vált, hogy a gazdaság kockázatok jelentős része nem a központi költségvetéshez, hanem az államháztartás helyi szintjéhez kötődik. Az ellenőrzés célja volt, hogy a szakemberek megvizsgálják, a megyei jogú városi önkormányzatok biztosították-e a tartós pénzügyi egyensúlyt, hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi helyzet javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ÁSZ az ellenőrzést a 2007-2010 közötti évekre vonatkozóan végezte, valamint lehetőség szerint kitért a helyszíni ellenőrzést megelőző utolsó negyedév végéig terjedő időszakra.

Jelentősen, több mint háromszorosára nőtt a debreceni önkormányzat adóssága az ellenőrzött időszakban; 2007 és 2010 között 8,3 milliárd forintról 27,5 milliárd forintra emelkedett. A folyó költségvetés egyenlege 2007 és 2010 között minden évben, összességében 7,2 milliárd forint működési forrástöbbletet mutatott – olvasható az Állami Számvevőszék Debrecenről szóló jelentésben.

Az iromány részletezi a városi fejlesztéseket, így kiderül, hogy a vizsgált időszakban Debrecen a befejezett és folyamatban lévő fejlesztési feladataira összesen 29,4 milliárd forintot fordított. A fejlesztések közül meghatározó volt a város és térségnek szennyvízelvezetése és tisztítása (23,4 milliárd forint) és a debreceni villamoshálózat fejlesztése (17,6 milliárd forint). A felhalmozási költségvetés egyenlege folyamatosan negatív volt, amely 2007 és 2010 között összesen 16,7 milliárd forint felhalmozási forráshiányt okozott. A minősített többségi tulajdonú gazdasági társaságok tevékenysége nem veszélyeztette az önkormányzat pénzügyi helyzetét.

A jelentés kitér a város hiteleire is, mint az egyensúly fenntartása csak külső forrás bevonásával volt biztosítható. A működési forráshiányt folyószámlahitellel, a 2007-es és 2008-as években munkabér megelőlegezési hitellel, továbbá egy rövid lejáratú hitel igénybevételével fedezték. A fejlesztési forráshiányt hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelekkel, illetve fejlesztési célú kötvénykibocsátással kezelték, utóbbit a város 2009-ben visszafizette. A hitelállomány folyamatos emelkedésével azonban együtt jár az önkormányzatot terhelő kamatkiadások növekedése is.

Az elkövetkezendő években a pénzintézeti kötelezettség finanszírozására – az Önkormányzat tájékoztatása szerint – a helyi adók biztosítják majd a forrást. Az ÁSZ véleménye szerint a teljesítéshez a helyi adó növekménye vehető figyelembe, azonban a növelésre 2011-ben tett intézkedés nem biztosít elegendő többletforrást, ezért Számvevőszék nem fogadta el a polgármester észrevételét, amelyben a helyi adó bevételt jelölte meg a kötelezettségek forrásaként.

Az ÁSZ jelentésében figyelmeztet, hogy az önkormányzat nem vizsgálta, hogy az elhasználódott eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent. A 2007 és 2010 közötti években a tárgyi eszközök után 10,3 milliárd forint értékcsökkenést számolt el, ugyanakkor eszközpótlásra ennek csak töredékét, 2,5 milliárd forintot fordított. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a város a kialakult pénzügyi helyzet javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett (átmenetileg szabad pénzeszközök befektetése, ingatlanok és egyéb eszközök bérbeadása, valamint intézményátszervezések és feladatváltozások, az ezzel együtt járó jelentős létszámcsökkentések, egyéb takarékossági intézkedések), amelyek együttes hatása – az önkormányzat tájékoztatása szerint – 5 milliárd forinttal javította pénzügyi helyzetét. Szintén pozitívumként értékelik, hogy a korábbi ÁSZ ellenőrzés során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatokat Debrecen hasznosította.

A dokumentum összegzésében megállapítja, hogy az önkormányzat működési célú kiadásai finanszírozását folyamatosan csak folyószámlahitel és a 2007-es 2008-es években munkabér megelőlegezési hitel igénybevételével tudta biztosítani. A város hosszú távú pénzintézeti kötelezettségei emelkedtek, azok finanszírozására a következő három évben a fedezet rendelkezésre áll, a további évekre szóló hosszú távú kötelezettségekre – az önkormányzat adatai alapján – a finanszírozás forrásai nem biztosítottak. Debrecen pénzügyi egyensúlya rövid és középtávon biztosított, az egyensúly hosszú távú megőrzésére azonban fel kell készülnie a városnak.

A városvezetés kommentálta az ÁSZ munkáját

Az Állami Számvevőszék vizsgálatának eredményére Kósa Lajos közleményben reagált. Ebben az áll, hogy a Számvevőszék több olyan folyamatot figyelmen kívül hagyott, amelyek hatása már a vizsgálat folytatása alatt is kalkulálható lett volna, és amely folyamatok egyértelműen hatással vannak a 2014 utáni időszakra.

A közlemény megemlíti, hogy a Parlament által elfogadott, önkormányzatokat érintő törvények érdemben változtatják meg az önkormányzati finanszírozás és feladatellátás területét. Az oktatási intézmények, valamint hatósági feladatok egy részének állami átvétele jelentős mértékben alakítja át a költségvetés kiadási oldalát, amelyen belül jelenleg a kiadások 60 százalékát jelentik az intézményi kiadások. A 2013 utáni időszakot tekintve kiadási oldalon lényegesen kisebb teherrel kell számolni.

A pénzügyi egyensúly biztosítása és fenntartása érdekében 2006 után nagy költségigényű saját erős beruházásról Debrecen önkormányzata nem döntött, kizárólag EU-s finanszírozású beruházásokhoz szükséges önerő biztosítására kerül sor a város költségvetésében – olvasható a közleményben.

Ebben továbbá arra is kitérnek, hogy a város forgalomképes vagyonának értéke meghaladja a 135 milliárd forintot, amely ötször nagyobb a hitelállományánál, s az Állami Számvevőszék ezt figyelmen is kívül hagyta.

A debreceni városvezetés álláspontja szerint a vizsgálat eredményének megállapításánál az ÁSZ azt sem kalkulálta bele, hogy Debrecen a harmadik legnagyobb iparűzési adóbevétellel rendelkező önkormányzat és a vizsgált időszakban mindössze három megyei jogú város ( Győr, Debrecen és a lényegesen kisebb helyi adóbevétellel rendelkező Szekszárd ) volt képes a válság ellenére is növelni adóbevételeit. Az előkészített iparfejlesztési programok alapján Debrecenben 2012-2013-ban további bővüléssel számolnak az ipari termelőegységek területén, ami növekedést eredményez a helyi adóbevételekben. A debreceni helyi adórendszer szabályozása alapján évente 800 millió forint iparűzési adó marad a kutatási-fejlesztési tevékenységet végző vállalkozásoknál, azaz ennyi tartalék mindenképpen van a város adórendszerében.

A közleményben leírtak szerint az állami számvevőszék vizsgálati anyagából is megállapítható, hogy az előző két szocialista kormányzati ciklus rendkívül rossz önkormányzati finanszírozási rendszerének terhét cipeli valamennyi, így a debreceni önkormányzat is. Debrecen a hatályban lévő finanszírozási rendszer ellenére az elmúlt években jelentős forrásokat mozgósított az adósságállomány növekedésének megállítására. 2010-ben a felvett hitel összege megegyezett az adósságszolgálatra fordított összeggel, míg 2011-ben 1,8 milliárd forinttal fizetett vissza többet a város, mint amennyi hitelt igénybe vett. Érdemi változás azonban az önkormányzati feladatellátásra és finanszírozásra vonatkozó új szabályok gyakorlati alkalmazását követően lesz tapasztalható.