Az 500 éves reformáció régi debreceni képeslapokon – archív fotókkal

---

Debrecen – A kálvinista Róma 2017-ben nagyszabású programsorozattal ünnepel. Csodálja meg múltidéző képeinket a történelméről!

---

A muzeális relikviák sorát a Nagytemplom ábrázolásai vezetik e téren is. Az évszázados felvételek között – Zoltai Lajos festményeinek köszönhetően – az egykori András-templom, a püspöki palota helyén állt kis épületek, a gőzmozdony és persze a Kossuth tér folyamatos változása, valamint a gyülekezeti hely belső tere (a szószék, az Úr asztala és az orgona) is megismerhető.

A Nagytemplom mögötti Emlékkertről szintén nagyon sok szép kép maradt fenn. Mirkovszky Géza akvarellje például olyan zúzmarás állapotában mutatja a parkot, mint amilyen fehérnek a mostani decemberben is sokszor láthattuk Debrecen fáit. A Református Kollégiumról az ősi festmények, fotók mellett az intézményben az 1802-es tűzvészre és az égés előtti épületegyüttes makettjére is rácsodálkozhatunk (a tűzről Gáborjáni Szabó Kálmán készített freskót az emeletre).

Maradva a reformáció és Debrecen fő jelképének környékén, ott található a Kálvin tér, amit neveztek Egyház térnek és – az üdvözlőkártya szerint – Csokonai térnek is. Ebben a karéjban, a mai Új Városháza helyén sorakoztak a Református Kollégium tanárainak (köztük Hatvani professzornak) a lakóházai, és az északi szélén épült meg a főgimnázium 1913-ban. A korabeli felvételeken a tér pompája mellett az ugyancsak káprázatos Uránia Mozgó palotája (a Vojtina Bábszínház mai épülete) is ámulatba ejtő látványt nyújt.

Mindezeken túl a Kistemplom is a kezdetektől gyakori szereplője a különféle kiadványoknak. A pazar ábrázolásokon az eredeti toronysisakjában is gyönyörködhetünk, akárcsak a környező épületekben, járművekben és a Piac utcában, illetve Vörös Hadsereg útjában. Szintén sok fantasztikus kép készült a Verestemplomról, amit egykor kerítés és az Emlékkerthez hasonló „dzsungel” is övezett. Fennmaradtak képek ugyanakkor Debrecen egyetlen kakasos templomáról, az Árpád tériről is, ami körül ugyanígy sok fa volt, s az utakat macskakő borította.

Mindkét utóbbi imahelynél egykoron villamosok közlekedtek: a négyes és a hatos számúak. Az Árpád téri gyülekezeti helyhez kapcsolódik az itteni cserkészcsapat is, melynek a második világháborúig a Tégláskert határán volt a tavi tábora és a tornyos csónakháza. Erről a paradicsomról a Zempléni Múzeumtól kaptuk a képmásolatot, míg a többi felvétel eredetijét Csobaji Előd, Fényes Tamás, Hapák József, Ripely Imre és Szelényi Károly készítette. Elmerengve ezeken, borítékolható az is, hogy a reformáció kialakulásának 500. évfordulójáról további kiváló dokumentumok fogják gazdagítani Debrecen történelemkönyvének fényes lapjait!