Az áhítat ablakai – díszes ólomüvegek Debrecenben

---

Debrecen – Templomokban, középületekben járva, ki ne borzongott volna még bele jólesően a színes ablakok varázsa által keltett érzésbe? Emiatt is üdvözítő, hogy a középkorban még szükségmegoldásként alkalmazott technika ma is él.

---

Eleink még nem voltak képesek nagyméretű üvegeket előállítani, s emiatt kezdték el alkalmazni a darabokból összerakott kompozíciókat. Kezdetben színtelen idomokat illesztettek egymáshoz, és ehhez fát, illetve követ is alkalmaztak. Aztán rájöttek az ólom sokrétű felhasználhatóságára, valamint arra, hogy a színes részecskék beépítésével káprázatos miliő boríthatja be az adott tereket.

A cívisváros egyik leghíresebb ólomüvegműve az idén 100 éves Megyeháza Árpád Termének falait tölti ki, az utcáról is jól láthatóan. Kernstok Károly együttese a honfoglaló hét vezért ábrázolja, s a csoport közepén természetesen a marcona Árpád kemény tekintetével találkozhatnak a látogatók.

Akárcsak a fenti remekmű, a II. világháborúban megsérültek, illetve megsemmisültek a Debreceni Egyetem főépületi aulájának ólomüvegablakai is. Róth Miksa eredeti alkotásait Velledits Lajos restaurátor irányításával támasztották fel a mesterek. A korabeli államcímert, valamint a Református Kollégium történelmi kapcsolatait is megjelenítő csodaablakokat az egyetem alapításának 100. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen avatták fel.

Messze földön híresek a Köztemető ravatalozóépületének ólomüvegei is. A Borsos József főépítész tervezte – 80 éve átadott - temetőkert szecessziós ékességei mások mellett Haranghy Jenő keze munkáját dicsérik. Csodálatosak, egyszersmind páratlanok a Verestemplom díszüvegei is. A református imahelyek ablakai ugyanis általában nem színesek, itt azonban szinte szárnyal a méltóságteljes pompa – köszönhetően szintén Haranghy Jenőnek.

A Méliusz téri, magasra törő templom közelében várja híveit a görög katolikus Oltalom temploma. Kereszthajójának rendkívül lenyűgöző, 10 üvegablakát 1982-ben készítette el Mohay Attila. Az északi oldal együttesén magyar szentek sorakoznak, a déli kompozíción pedig bizánci egyháziak.

Visszatérve a Kossuth utcára, ott újabb két nevezetességgel ismerkedhetünk meg, mégpedig a Dóczy-gimnázium és a rendőr-főkapitányság bejárataiban; az iskola üvegrózsáját Cseresznye József alkotta, Rácz Zoltán tervei alapján. Továbbhaladva, a Piac utcai átjárókban és a nagyerdei Köztemető sírjain is fedezhetünk fel további érdekes-értékes ólomüvegeket.

Debrecen legfiatalabb (hat éve átadott) díszüvege ugyanakkor a Csokonai-gimnázium lépcsőházán bújik meg. Burai István, Baráth Pál és Czibere Sándor 19 négyzetméteres műalkotása a városcímer mellett tartalmazza a névadó költő portréját, a nevezetes farsangi jelenetet, valamint megidézi „szegény Zsuzsi” személyét és a Csokonai József naplójában ábrázolt diákfigurákat is.

Érkezzünk is a cívisváros bármelyik – egyébként igen drága – ólomüvegablakához, mindenképpen érdemes időt szakítanunk az alaposabb végignézésükre. Ha átadjuk magunkat a műélvezetnek, szó szerint a testünkben érezhetjük a kompozíció magával ragadó kisugárzásának melegét, az általa keltett nyugalmat, a gyógyító áhítatot.