Az ismeretlen Debrecen: a Hitelbank-ház tervezője politikus is volt, Amerikáig menekült – fotókkal

---

Debrecen – A Piac utca 47. szám alatti épület homlokzatáról hatalmas szobrok néznek le ránk. A különleges ház tervezője az Újvilágban is karriert csinált.

---

Mi, debreceniek nap mint nap elsétálunk, elsietünk, elrobogunk sok olyan ház, épület előtt, amiről alig, vagy csak nagyon keveset tudunk. És a nagy sietségben többnyire fel sem emeljük a fejünket, hogy megnézzük, mennyi szépség rejtőzködik a magasban. Az értékes épületek számtalan emberi sorsról tudnak mesélni, ha elkezdjük „faggatni őket”.

Érmeket is nyertek a nagy szobrok (Fotók: Gurbán György)

Ha a Piac utca 47. szám alatti különleges házra tekintünk, először a szobrok tűnhetnek fel a nézelődőknek. Már a megépítés esztendejében, 1938-ban meghirdettek egy pályázatot a négy kőkonzolra helyezendő szobor elkészítésére. A másfélszeres életnagyságú szobrok alkotója Gregersenné Lux Alice, aki a pályázat megnyerése után két férfi és két női alakot tervezett.  A szobrok szimbolikus alakok lettek tárgyakkal, eszközökkel. Így készült el az Ipar, a Mezőgazdaság, a Kereskedelem, és a Szorgalom szobra. A kompozíció nemsokára jelentős „karriert futott be”, hiszen a Mezőgazdaság és a Szorgalom szobra 1939-ben az Ipar-művek Országos Egyesületének kiállításán ezüstérmet kapott. Ezen felbuzdulva nevezték azokat a milánói szobrász biennáléra is, ahol aranyérmet nyertek.

Az 1906-ban született és 1988-ban elhunyt művészt az épületszobrászat kiváló képviselőjeként tartják számon.

Alkotásai – melyek leginkább a klasszikus szobrászat jegyében készültek – minden esetben illeszkednek az épület stílusához. Épületplasztikái elsősorban férje, Gregersen Hugó építész munkáit díszítik.

A szobrok után érdemes alaposan megnézni az épületet is, melynek tervezője a kalandos pályafutású Padányi Gulyás Jenő volt. Az építész 1900-ban született a kárpátaljai Técsőn, majd a máramarosi református főgimnázumban érettségizett, és 1923-ban szerezte meg építészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen.

Tervezői munkássága mellett a Magyar Mérnöki Kamara alelnökeként az Építész Egylet szakosztályi elnökeként idolgozott a két világháború között. 1941 és 1944 között lapszerkesztőként is tevékenykedett, hiszen az Építészet című szaklap munkálatait vezette. De sokat publikált is, a népi építészet emlékeinek gyűjtésében és ezek újragondolása volt a fő területe a kortárs házépítészetben.  A sokoldalú, rendkívül kreatív alkotó tervezett szobrot, épületeket, de például plakátot.

Padányi legjellegzetesebb munkái a modernista építészet itáliai törekvéseihez igazodnak.

Az úgynevezett „novecento” az építészeti modernizmust igazította az antik római építészet örökségéhez. 

A Piac utcai volt Magyar Általános Hitelbank klasszicizáló épületén már tetten érhető ez a hatás, s, ha alaposabban megnézzük a házat, itt-ott megbújva több domborművet is felfedezhetünk.

Az építész a politikai életben is aktív szerepet játszott, 1939 és 1941 között országgyűlési képviselő volt. Ennek logikus következményeként a második világháború után jobbnak látta elhagyni Magyarországot, és meg sem állt az Egyesült Államokig.  Amerikában Eugene Padanyi-Gulyas néven 1958-ban már itt hozta létre a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségét és megalapította 1963-ban a Clevelandban megjelenő Studies for a New Central Europe című, társadalomtudományi folyóiratot.

Amerikai építészi munkái közül számos családi ház, motel, iroda, valamint egyházi és ipari épület kapott elismerést helyi kiállításokon, például a Canyon Village öregek otthona Wyoming-ban, és az indián formavilág hagyományait őrző Chief Plenty Coups Museum Pryor-ban. 1982-ben bekövetkezett haláláig aktív tervezőmérnök is maradt.  

(Forrás: egykor.hu, hg.hu, kozterkep.hu)