Balázs Ákos: a Civaqua a mi vizünk, nem az akkumulátorgyáré – videóval

---

Debrecen – Az alpolgármester a 2023-es költségvetésről szólva elmondta: Debrecenben elindult a zöld átállás, melyben első a debreceniek biztonsága és egészsége.

---

Február 23-ai ülésén tárgyalja Debrecen város közgyűlése az idei költségvetésről szóló előterjesztést. A büdzsé fő számairól, prioritásairól és az idei feladatokról Papp László polgármester számolt be.  Az elmúlt napokban Barcsa Lajos és Puskás István alpolgármester is tartott tájékoztatót a 2023-es költségvetés témájában. Ezúttal Balázs Ákos alpolgármesteren volt a sor, aki a városüzemeltetési és a zöldterületi költségvetését ismertette.

Fotó: Kandert Szabolcs

Az alpolgármester elöljáróban rámutatott: Debrecenben elkezdődött a zöld átállás, ezt jelzi, hogy két területre jelentősen több pénzt szánnak, mint tavaly. 

- Ez részben öröm, de részben bánat – fogalmazott Balázs Ákos. - Mert az egyik jelentős ok az energiaárak és a bérköltségek növekedése, ám mindenképpen szerettük volna ezeket biztosítani a polgárok számára, hiszen a városüzemeltetés a hétköznapokról szól.

Balázs Ákos példaként említette, hogy az elektromos áram esetében ötszörös, a gáznál pedig tízszeres növekedés történt az előző évhez képest, ugyanakkor Debrecen gazdasági erejét mutatja, hogy tudja biztosítani ezeket a forrásokat. 

Az alpolgármester hangsúlyozta: Debrecen fenntartható módon igyekszik fejlődni, mert prioritás a környezetünk védelme, és a város lakói mindig is tudtak közös célokért együtt dolgozni. Balázs Ákos rámutatott: ezt próbálják mostanában némelyek megakadályozni, de bízik abban, hogy az a kísérlet nem fog sikerrel járni. A 2023-as költségvetés ezek szellemében készült el.

Balázs Ákos a Civaqua-programmal kapcsolatban kiemelte: ez a mi vizünk, nem pedig a gyáré. Ez így lesz annak ellenére is, hogy vannak, akik azt szeretnék elhitetni, hogy a víz az akkumulátorgyárhoz érkezik. 

- Akik erről beszélnek, azok az itt élők embereknek azt az ötvenéves álmát akarják elvenni, ami arról szól, hogy a Tisza vize eljusson Debrecenbe – fogalmazott az alpolgármester hozzátéve: november végére elkészül a beruházás első üteme. Ezzel párhuzamosan zajlik 500 millió forintból a 2/A ütem tervezése, ennek határideje ez év június 30-a. A folytatáshoz a város biztosít 700 millió forintot, így 2/B ütem tervezése is megtörténik, ebben az ütemben jutna el a víz a Vekeri-tóig. Ez  javítja majd a mikroklímát és rekreációs célokat is szolgál majd - tette hozzá. Elmondta, zöldfolyosót alakítanak ki, ami alkalmas lesz a por és a szén-dioxid megkötésére, valamint a biodiverzitás megőrzésére és növelésére.

Debrecen jelenleg napi 75 ezer köbméter felszín alatti és 30 ezer köbméter felszíni vízutánpótlással rendelkezik. A Civaqua első ütemének köszönhetően jelentős mértékben, 10-20 ezer köbméterrel erősödik majd Debrecen vízmérlege. 

Balázs Ákos arról is beszélt, hogy a véderdő-telepítések a debreceniek egészségvédelmét szolgálják. Józsán, Pallagon és a Tócó-patak mentén az elmúlt esztendőben 725 facsemetét ültettek el kertészeti módszerekkel és 40 ezret erdészeti módszerrel ültettek át. A folytatáshoz kijelöltek hat új helyszínt, kiemelt figyelemmel az ipari övezetek környezetére; több mint 3500 kis fa és több mint 30 ezer cserje ültetését fogják elvégezni, ezek a fák a számítások szerint 1047 tonna szén-dioxidot és 55 tonna port fognak megkötni éves szinten. A Mikepércsi úton, a 47-es főút és a 481-es főút kereszteződésénél található körforgalomnál 649 kis fát fognak elültetni – ez a leendő akkumulátorgyár környezete, de lesz véderdősítés a BMW-gyár körül is. 

Az alpolgármester emlékeztetett arra is, hogy a város jó levegője érdekében 2019-ben meghirdették az Ültessünk tízezer fát Debrecenben! programot, eddig 7163 kertészeti fát ültettek el – ezt idén 1160 fával folytatják. Ezek évek múlva nyolcezer gépjármű hatását fogják kompenzálni, 32  hektárnyi árnyékot adnak és 45 tonna port, továbbá 80 tonna szén-dioxidot fognak megkötni. Szeretnék ehhez mérten a DEKERT öntözési kapacitását is fejleszteni, illetve lehetőség szerint megtartani a csapadékvizet is. 

Balázs Ákos a panelházak lakóiról szólva elmondta: befejeződött a Zöld város program, melynek keretében több és jobb minőségű zöld területet alakítottak ki – ennek hatása 40 tonna szén-dioxid megkötése évente. Most pedig

az önkormányzat Fidesz-frakciójának kezdeményezésére, 500 millió forintból újraindítják a panelprogramot.

Ebből az összegből – melyre pályázhatnak a panelházak lakosai – hőszigetelést, nyílászárócserét és liftfelújítást lehet majd elvégezni, a feltételrendszert a költségvetés elfogadása után fogják kidolgozni. A számítások szerint a panelprogram egy tízemeletes panelház esetében 94 tonna szén-dioxid megtakarítást jelent évente.

Az alpolgármester rámutatott: az elmúlt években a közintézményekben jelentős energetikai fejlesztéseket hajtottak végre, korszerű fűtésrendszert, napelemeket telepítettek. Ezek az intézkedések évi 4320 tonnányi szén-dioxid kibocsátás-csökkenést eredményeznek. Az idén két új bölcsőde átadását tervezik; Józsán, illetve a Postakertben. 

Fejlesztik ebben az évben a közvilágítást is. Balázs Ákos elmondta: Debrecenben jelenleg 24 897 lámpa biztosítja ezt, 8,4 millió kilowattóra fogyasztással.

- Ez, ha ebben az évben nem csinálnánk semmit, több mint 2,4 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetésnek – ismertette az alpolgármester. - Ezért elkezdjük a közvilágítás ledes eszközökre cserélését, 1,6 milliárd forintból közel hatezer lámpatestet cserélnek ki, amelyek már hozzáigazíthatóak lesznek a fényviszonyokhoz is. A mintegy 800 millió forintos megtakarítást pedig vissza fogják forgatni további cserékre.

A városüzemeltetést is igyekeznek intelligenssé tenni. Ennek érdekében létrehoztak egy városüzemeltető kft.-t, ami saját kézbe veszi több terület irányítását, ide fogják rendelni például a ledes lámpák vezérlését, irányítását, továbbá a Szigetkék és a Parkerdő kamerarendszerének működtetését, valamint a a saját üzemeltetésében lévő közlekedési jelzőlámpák üzemeltetését is. 

Az alpolgármester hangsúlyozta: nagyon fontos Debrecen közlekedésének zöldítése.

Tesztjelleggel elkezdik egy intelligens kerékpártároló rendszer kialakítását, ami a közösségi közlekedés részeként tudna működni.

A buszflotta cseréjéről szólva elmondta: 131 járművet üzemeltet a DKV, ebből 12 elektromos, folyamatosan cserélik a 2009-ben vásárolt Volvo buszokat, de az igazi megoldás azt lesz, amikor a napelemparkok által termelt zöld áram hajtja majd az elektromos buszokat. Balázs Ákos arról is beszélt, hogy partnerük segítségével több mint 100 ezer darab ingyenes led izzót biztosítanak a debrecenieknek, erre a programra még lehet rá regisztrálni február végéig a ledcsere.hu oldalon.  

Az alpolgármester azt is hangsúlyozta: a világban elindult a zöld átállás, ezzel együtt a verseny azokért a befektetésekért, amelyek a jövő iparágait jelentik. Ez főként a zöld energia termelését és tárolását jelenti. Például az USA 390 milliárd dollárt fektet a következő években a megújuló energia termelésére és annak tárolására. több mint 40 induló projekt szolgálja akkumulátorgyár építését a világban. Amint azt Balázs Ákos elmondta, a jövő iparága egyértelműen az elektromobilitás. Debrecen is ebbe az irányba indult el, s fontos leszögezni, hogy a város szeretne karbonsemleges ipari parkokat létrehozni. Annak érdekében, hogy fenntartható iparfejlesztés jöjjön létre Debrecenben, szakemberek bevonásával egy megalapozó dokumentumot készíttet a város mintegy 160 millió forint ráfordítással.

Balázs Ákos hozzátette: az első a debreceniek biztonsága és egészsége, ezért elkezdték kidolgozni az egyetemi, független szakemberek és civilek bevonásával a gyáraktól független iparfelügyeleti és környezetvédelmi monitoring rendszert.