Mi lesz Debrecennel, ha nem kap hitelt?

---

Debrecen – Az MSZP-s Szathmári Károly szerint a tervezett hitel felvétele nélkül tarthatatlan az idei költségvetés, a fideszes Balázs Ákos szerint a hitel nélkül is elboldogul a város.

---

A város első félévi gazdálkodásáról is tárgyalt Debrecen képviselőtestülete csütörtöki ülésén, melyről a Dehir.hu is beszámolt. A gazdálkodásról szóló jelentés nagy vitát váltott ki a képviselők között, a Jobbik süllyedő Titanichoz, a Fidesz Fa Nándor hajójához, Kósa Lajos egy hadiflotta egyik hajójához hasonlított a várost, ami a viharos tengeren hajózik.

A Debrecen Televízió Közügy című műsorában a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Balázs Ákos, és az MSZP frakcióvezetője, Szathmári Károly frakcióvezető pro és kontra mondták el véleményüket a témában.

A fideszes politikus kiemelte, a jelentés azt mutatja, hogy a városvezetés felelősen gazdálkodik a város vagyonával, egyebek mellett az oktatási rendszer átalakításáról és a pénzintézetek visszafogott hitelezéséről is beszélt, rámutatva arra, hogy mennyi nehézséggel és kötelezettséggel kell számolnia az önkormányzatnak. Ettől függetlenül azonban hangsúlyozta, a város akkor is biztonságban zárja az idei évet, ha a tervezett hitelfelvétel nem valósul meg december 31-ig.

Szathmári Károly azonban másképp látja a helyzetet, mint mondta: a jelentés és a valós helyzet alapján nem lehet azt mondani, hogy egyensúly van a gazdálkodásban. Szerinte hárommilliárd forint hiányzik a városi költségvetésből, s nem lehet halogatni a megoldást, azonnali intézkedést kell hozni azzal kapcsolatban, hogy orvosolják a helyzetet. A politikus azt mondta, a testületi ülésen sérelmezte, hogy nem történt ebben konszenzus, így továbbra sem egyértelmű, hogyan tud megbirkózni a cívisváros ezzel az adósságcsapdával.

A gazdálkodásról szóló jelentés szerint 2012. május 11-től (a beszámoló előterjesztéséig) folyamatos a folyószámlahitel igénybevétele: június 29-én még 759 millió 253 ezer forint, augusztus 31-én már 3 milliárd 654 millió 237 ezer forint folyószámla-hitelt vett igénybe az önkormányzat az alapvető kiadások teljesítéséhez.

- Azt kell mondjam, hogy ilyen mértékű lejárt kifizetetlen tartozása még nem volt Debrecennek, ugyanakkor komoly feszültséget kelt, hogy a költségvetésben elfogadott hitelt sem adják meg. A több mint három milliárd forintos lyukat szokványos megoldással nem lehet betömni. Az a véleményem, hogy a közgyűlésen konkrét intézkedéseket kellett volna kezdeményezni, ez nem történt meg, s ez nem felelős önkormányzati tevékenységre utal – jelezte a szocialista politikus.

Mint mondta, a következő években mintegy négymilliárd forintnyi teher nehezedhet a városra. Ennek oka, hogy olyan fejlesztések, beruházások és hitelfelvételek történtek a városvezetés részéről korábban, amik megkérdőjelezhetőek, s az ezek miatt kialakult helyzet a jövőre nézve is jelentősen csökkentheti az önkormányzat mozgásterét.

- Lehet, hogy tíz éve történt, de a város még mindig érzi a hatását a Kölcsey Művelődési Központ ledózerolásának, az új központ és a Modem megépítésének, a Hotel Lycium bérlésének, valamint a Hajdú Volánnal történt szerződésbontásnak is – jelentette ki Szathmári Károly.

Balázs Ákos erre úgy reagált, hogy nem ez a város eladósodottságának az oka. Szerinte az ok inkább abban keresendő, hogy az elmúlt 12 évben az intézményrendszer fenntartásához csupán ötven százalék támogatást kapott az önkormányzat az államtól. Hozzátette: hiába 10 milliárd forint körüli bevétele van a városnak a különféle helyi adókból, ez az összeg teljes egészében arra ment el, hogy az intézményrendszer fenntartásához szükséges másik 50 százalékot finanszírozzák. A politikus úgy véli, ezen mindenképpen változtatni kell, ellenkező esetben ugyanis minden település idővel csődbe megy az országban.

- Ez így tovább nem mehet. Az önkormányzat nem tud megbirkózni ezzel a teherrel, vannak olyan feladatok, amiket helyben kell elintézni, ám vannak olyanok, amiket az állam kezelésébe kell adni. A fejlesztések zöme sem kizárólag önkormányzati vállalás volt, hiszen ezek túlnyomó részében külső forrást vettünk igénybe, legyen szó az Európai Unió vagy éppen a kormányzat által nyújtott támogatásokról, s ezeket növekvő intenzitással sikerült bevonni. Csak néhány példa: ide tartoznak az iskola- és óvodafelújítások, a nyugati kiskörút építése, a Jégcsarnok melletti sportpálya, a belvárosba bevezető kerékpárút, körforgalom építése, aszfaltozások, a panelprogram, melyben az önkormányzatnak most hat társasházban kell önrészt fizetnie. A gazdaságfejlesztésért sokat tesz a város, hiszen az ipari parkok bővítésének köszönhetően 400 millió forinttal nőttek a helyi adóbevételek, de érdemes említeni a folyamatosan bővülő debreceni repülőteret és annak szolgáltatásait is – mondta Balázs Ákos.

Szathmári Károly az eddig önkormányzati tulajdonban volt közintézmények állami kézbe adásától nem vár áttörést, mint mondta, semmi garancia nincs arra, hogy ez lehet a megoldás az adósság és a terhek csökkentésére, ugyanakkor az sem biztos, hogy nem kell további költségnövekedéssel számolni. Ebben komoly vita bontakozott ki a két politikus között. Szathmári szerint nagy veszteség lehet az, hogy az állam szerepvállalásával megszűnik az önkormányzatok helyi jellege, s „egyetlen hatalom kezébe kerül az ellátórendszer”.

Balázs Ákos úgy reagált, eddig egyetlen kormány sem vágott még bele ebbe az átalakításba. Mint mondta, a cél az, hogy a forráshiányos működés megszűnjön, biztosítva legyen az intézmények üzemeltetési háttere, átláthatóságot kell teremteni, s ezt szükségszerű a jövő évre előkészíteni - tette hozzá.

A teljes beszélgetést az alábbi videóban tekintheti meg:

Dehir - Köz-ügy 2012-09-20