Balázs Ákos: Trianon több mint száz év után is befejezetlen múlt – fotókkal, videóval

---

Debrecen - Koszorúzással emlékeztek meg a trianoni békediktátumról szombaton a Bem téren. Az összegyűltek előtt Balázs Ákos alpolgármester beszélt.

---

Június 4-e 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja. 101 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a Párizs melletti Nagy-Trianon kastélyban az első világháborút lezáró békeszerződést, amely 1921. július 31-én lépett érvénybe. A békediktátum rendkívüli módon sújtotta Magyarországot, az akkori lakosság egyharmada mellett elveszett az ország területének kétharmad része is.

Fotók: Kandert Szabolcs

Ennek kapcsán Émile Guillaume Magyar Fájdalom szobránál tartottak megemlékezést, melyen Balázs Ákos alpolgármester mondott emlékező beszédet. 

- Ellentmondásos emlékképek merülnek fel bennünk, amikor erről a trianoni békeszerződésről beszélünk. Az első világháború pokla, ötévnyi szenvedés, óriási emberi és anyagi veszteségek után mind a világ, mind Európa társadalmaiban egyre erősebben fogalmazódott meg a békevágy. Egy háborút lezáró békének általában örülni kellene, de egy rossz, elhibázott béke mindig felülírja a reményeket – emlékeztetett Balázs Ákos, hozzátéve: minden józanul gondolkozó politikus, katona és közember látta a nagy világégés után, hogy a jó béke konfliktusokat rendez, a rossz azonban konfliktusokat teremt. Ezzel pedig hamar szembesülni kellett.

- Napjaink tragédiája közepette láthatjuk, milyen nagy érték a béke, a biztonság, a kiszámíthatóság és a stabilitás. Csak akkor vesszük észre a hiányát, és tudjuk megbecsülni, ha hirtelen elveszítjük mindazt, amit addig természetesnek gondoltunk

– folytatta az alpolgármester. – Százegynéhány évvel ezelőtt is így gondolták az európai társadalmak, az úgynevezett boldog békeidőket természetesnek gondolták, mígnem elkezdődött a nagy világégés, a korábban nem látott háborús borzalmak sorozata. 

A háború vége mindenkiben reményt keltett, mondta a politikus, hiszen a győztesek bíztak a győzelmük adta lehetőségek megvalósulásában, a vesztesek pedig az igazságos, méltányos rendezésben. Ám a remények nem váltak valóra, a rossz döntések sorozata újabb háborút szült, a két világháború között valódi béke nem köszöntött be Európában. Társadalmi-gazdasági válságok, a polgári demokráciák megrendülése, új és régi rendezetlen kérdések sokasága ismét sejtette a rossz időszakok eljövetelét. Újabb, még szörnyűbb háború árnyéka vetült a békemű megalkotóira és egész Európára, fogalmazott Balázs Ákos.

Több mint száz év után ezért is befejezetlen múlt Trianon, mivel olyan békét kényszerítettek ránk, amellyel a magyar társadalom és a szellemi-politikai élet azonosulni nem tudott, tette hozzá. Balázs Ákos József Attilát idézte példaként, aki 1922-ben azt írta: "Nem, nem soha! Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, nem lehet soha Oláhország éke."

Trianon nem pusztán történettudományi probléma, mert még mindig tud politikai hangulatokat, érzelmeket, feszültségeket gerjeszteni, tette hozzá Balázs Ákos. 

A rendszerváltások környékén úgy tűnt, hogy a nemzetközi élet és az Európai Unió affinitást mutat a kollektív kisebbségi jogok iránt, folytatta az alpolgármester, hozzátéve: azóta a politika és a közvélemény fogadókészsége a közép-európai nemzeti kérdések iránt csökkenni látszik, az emberi jogok olyan értelmezéseivel találkozhatunk, amely elfeledkezik a nemzeti kisebbségi jogokról.

- Trianon akkor válhat valóságos történelemmé és lesz a múlt része, ha a kisebbségvédelem mindenütt gyakorlattá válik. Ezt az álláspontot határozottan kell képviselni minden lehetséges fórumon - hangsúlyozta Balázs Ákos.

A beszédet követő koszorúzás után „Magyarország az én hazám, neked szült és nevelt anyám” címmel emlékműsor következett, melyben  közreműködtek a Beregszászi Színház Alapítvány, a Nagyváradi Szigligeti Színház és a Csokonai Színház művészei.