Banánérlelő helyett konferenciaközpont – az élet Debrecen felett

---

Debrecen – A Kollégium, a múzeum és a Nagytemplom szomszédságában, tíz éve ilyenkor már javában épült a Kölcsey Központ a korábbi „művközpont” területén. A létesítmény nemcsak mint programhelyszín kiváló, hanem magaslesként is.

---

A 2006-ban átadott – 13 000 négyzetméter alapterületű – komplexumot Kováts András tervezte. A nagy és a kis előadótermek mellett bál- és kiállítóterem is szolgálja itt a betérőket, akik nézelődés közben a földszinti társalgóasztaloknál és a büfében is megpihenhetnek. A tetőteraszra panorámalifttel is föl lehet jutni.

Igaz, ez a hely csak időszakosan van nyitva, például egyes konferenciák, nagyrendezvények és esküvők alkalmával. Aki máskor is felsuhan a terasz üvegajtajához, az olyankor is új arcát ismerheti meg a városnak onnan. Hiszen nemcsak a karnyújtásnyira magasodó lakóházak és a 476 éve alapított Református Kollégium vehető szemügyre innen, hanem a távoli egyetemi templom (1942) és az Árpád téri templom (1912) is.

Aki figyelmesen járja be az épületet, azt is felfedezheti, hogy a második emeleten hatalmas panorámaablakok segítik az élménygazdag nézelődést, s a Déri Múzeum és a Nagytemplom is jól megcsodálható. A múzeumot Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervezte, s 1930. május 25-én nyílt meg. Az alapja egyébként még 1902-ben jött létre Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő adományából, s ezt gyarapította 1920-ban Déri Frigyes, bécsi selyemgyáros mesés gyűjteménye.

A Nagytemplom 1822-ben épült meg, részben Péchy Mihály tervei alapján. A református gyülekezeti hely két fontos történelmi eseménynek is színhelye volt: 165 éve (1849. április 14-én) a szabadságharc kormánya itt mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását, és hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd pedig 70 éve (1944 decemberében) az Ideiglenes Nemzetgyűlés is itt ülésezett.

A Nagytemplomot napjainkban renoválják és korszerűsítik, s ezek eredményeként lift és panorámapalló is szolgálja majd a látképre is kíváncsi látogatóit. A kilátás a Kölcsey Központ első emeletéről is nagyszerű, az itteni erkély ugyanis tökéletes terepe a lenti nyüzsgés tanulmányozásának, valamint persze a zöldpályán ide-odasikló kettes villamosok megcsodálásának is. Itt lobognak az intézmény díszes zászlói is, ugyanakkor ide kilépve figyelhetjük meg a létesítmény üvegbe vésett nevét  is.

A túloldalon, a Déri Múzeum előtt a Baltazár Dezső tér terül el. Ez ilyenkor is kedvenc találkahelye a BMX-es fiataloknak, amúgy pedig a dzsesszfesztivál és a virágkarnevál programjai is rendszeresen otthonra lelnek itt, s jó időben alkalomadtán filmvetítések is szórakoztatják a szökőkút körül egybegyűlteket. A tér névadója 1911-től volt a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, és hathatós szerepet játszott a Debreceni Egyetem létrehozásában is.

A Kölcsey Központ kapcsán érdemes felidézni azt is, amit az elődje végnapjairól a krónikák őriznek. Eszerint a rendszerváltozás után a fenntartó megyei önkormányzat meghirdette eladásra az épületet, s Debrecen önkormányzata élt az elővásárlási jogával. A tendert ugyanis egy zöldség-nagykereskedelmi vállalkozás nyerte, amelyik banánérlelőt akart létrehozni ezen a helyen. Az új Kölcseyről a tanulmánytervek és a szakma megítélése alapján döntöttek: olyan létesítmény épüljön, ami képes kiszolgálni a konferenciaturizmust, és az igényes közművelődést is lehetővé teszi.