Egy életpálya elismerése: kiosztották Debrecen városának díjait

---

Debrecen – Az október 23-a alkalmából tartott ünnepi közgyűlésen kiosztották a város Csokonai-, Hatvani- és Hajós Alfréd-díjait.

---

Csokonai-díjat kapott Bartha Elek néprajzkutató, a Debrecen Egyetem oktatási rektorhelyettese, Győri László szobrászművész, valamint Németh Norbert egyetemi docens, aki alapítója volt a Debreceni Orvostudományi Egyetem Medikus Kamarakórusának.

Hatvani-díjban részesült Kiss Árpád Zoltán fizikus, Tihanyi György botanikus és biológia tanár, valamint Tóth Csaba sebész-urulógus professzor.

Hajós Alfréd-díjat kapott Kurunczi Zoltán veterán rúdugró, Korcsinszky György a jégsport terén nyújtott tevékenységéért, valamint Tihanyi Sándor salakmotor versenyző.

A Csokonai-díjat Debrecen Megyei Jogú Város Képviselő Testülete a kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kimagasló alkotó tevékenységért, a társadalomtudományok, a közművelődés területén éveken keresztül maradandó értékeket teremtő kiemelkedő munkáért, valamint átfogó életmű elismeréseként adományoz. A képviselő testület ez évben Debrecen Város Csokonai-díja kitüntetést adományozott prof. dr. Bartha Elek néprajztudósnak, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Néprajzi Tanszéke vezetőjének, Győri László szobrászművésznek és dr. Németh Norbert kutatóorvos, egyetemi oktató, zeneszerzőnek, A Debreceni Egyetem Klinikai Központja Sebészeti Műtéttani Tanszéke vezetőjének.

Dehir - Csokonai-díjas dr. Bartha Elek

Prof. dr. Bartha Elek a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett etnográfus diplomát, majd doktorált és 1990-ben védte meg kandidátusi, 2002-ben akadémiai doktori értekezését. Fő kutatási területe a néprajzra és a vallástudományra egyaránt kiterjed. A magyar nép kutatása mellett a finnugor és a balkáni népek néprajzával egyaránt foglalkozik. Közéleti tevékenysége is jelentős: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajzi Bizottságának tagja, 2006-tól elnöke, a Magyar Vallástudományi Társaság alelnöke, a Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja, a Debreceni Akadémiai Bizottság Néprajzi Munkabizottságának elnöke. Számos tanítványa közül tizennégyen doktori fokozatot szereztek, tizenkét hallgatója jelenleg készül doktori védésre. Az elmúlt két évtizedben számos konferenciát szervezett, amelyekkel nem csak az egyetem, hanem a város hírnevét is öregbítette. Az egyetemi közéletben is jelentős szerepet vállalt: oktatási dékánhelyettes 1992-1997 között, az egyesített Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Karának dékánja 2001-2004 között, majd a DE Tudományegyetemi Karok tudományos elnökhelyettese volt, a  a Debrecen Egyetem oktatási rektorhelyettese. Pályafutása, országos és nemzetközi szakmai elismertsége egyaránt jelentős: a Magyar Néprajzi Társaság Jankó János-díjában részesült, a finn Kalevala Társaság pedig külföldi tiszteleti tagjává választotta.

Dehir - Csokonai-díjas Győri László szobrászművész

Győri László szobrászművészi pályája az 1960-as években indult. Mint építész-tervező akkor elsősorban fémdomborműveket, majd fekete és fehér rétegelt műanyag kompozíciókat készített. Később fával kezdett dolgozni, ami számára egyszerre jelenti az erőt és lágyságot. Számtalan kompozícióját ebből az anyagból alkotta. A középpont kutatása és fellelése Győri László művészi pályájának egyik alapindítéka, s így kompozícióinak egyik szervező eleme. A másik a felfelé tekintés, szárnyalás a lelki, szellemi magaslatokba. Plasztikáinak legfontosabb élménye, élményköre a magyar hagyomány, annak is legmélyebb rétegei: a „jó pásztorok hagyatéka”, ősi műveltségünk, ősvallásunk, mondáink, meséink, és a keleti filozófia. Ezen élménykörhöz tartoznak szent állataink, a Csodaszarvas, a Fehér ló és a Turul. 1966 és 1969 között a Debreceni Tervező Vállalat szerkesztője, majd 1975 és 1985 között a Szövterv tervezője volt. 1981-től a Művészeti Alap, 1992-től a Magyar Képző és Iparművészek Szövetsége tagja. 1996-tól a Hajdú-Bihar megyei Kézműves és Művészeti Iskolában faműves-szakoktató. 1975-től rendszeresen kiállít helyi, országos és külföldi tárlatokon. A Magyar Szobrász Társaság tagja. Több mint fél évszázados alkotói tevékenységének eredménye számtalan kiállítás, köztéri kompozíció. Hajdúszoboszlón, a harangház melletti parkban láthatóak Győri László szobrászművész fából készült ősi jelképei, melyek a magyarság történetéből merítenek.

Dehir - Csokonai-díjas dr. Németh Norbert

Dr. Németh Norbert 2000-ben kapott általános orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, 2004-ben PhD tudományos fokozatot, majd egészségügyi szakmenedzser másoddiplomát szerzett. Szakterületéhez kapcsolódóan több bizonyítvánnyal és közgazdász diplomával is rendelkezik. 2013 óta a Sebészeti Intézet Sebészet Műtéttani Tanszékének vezetője. Az aktív tudományos tevékenység mellett zenei tehetsége és műveltsége is kimagasló. A komponálást gyermekkorában kezdte. Kompozíciói között szerepelnek zongora- és orgonadarabok, szólóhangszeres, kamara-, vonós és szimfonikus zenekari, valamint kórusművek, requiem, te deum, misék és operák. Alapítója és három éven keresztül karnagya volt a Debreceni Orvostudományi Egyetem Medikus Kamarakórusának. Tagja a Nemzetközi Kodály Társaságnak, a Magyar Egyházzenei Társaságnak, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek. Egyik alapítója és vezetőségi tagja volt az A&S Zenei Műhelynek. Oktatói, kutatói és zenei munkája között sikerült harmóniát kialakítania. Zenei pályájának további támogatására a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány Kuratóriuma 2013-ban alkotói ösztöndíjban részesítette.

A Hatvani-díjat a közgyűlés azon személyeknek adományozza, akik a város fejlesztése érdekében a természettudományok, a gazdasági élet, az egészségügy, a szociális tevékenység, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, valamint átfogó életműveket ismer el vele. Ebben az évben a közgyűlés Debrecen Város Hatvani-díja kitüntetést adományozott dr. Kiss Árpád Zoltánnak, a fizikai tudományok doktorának, professor emeritus instituti-nak, Tihanyi György biológiatanárnak, a Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola Diószegi Sámuel Botanikus Kertje alapítójának és dr. Tóth Csabának, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Urológiai Klinikája professor emeritusának.

Dehir - Hatvani-díjas dr. Kiss Árpád Zoltán

Dr. Kiss Árpád Zoltán a gyorsító-technika és a magfizikai módszerek gyakorlati alkalmazásának egyik hazai úttörője, a magyar ionnyaláb-fizika meghatározó alakja. Nevéhez fűződik a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (Atomki) gyorsítói mellett a debreceni ionnyaláb-analitikai műhely kiteljesítése, kutatási területének kialakítása. Ma ez a csoport jelenti a magyarországi ionnyaláb-fizika központját. Ennek köszönhetően az Atomki egy az Európai Unió által finanszírozott kulturális örökségi nagyprojekt részévé vált. Dr. Kiss Árpád Zoltán nem csak tudományos munkájával, hanem meghatározó oktatói egyéniségével is jelentősen hozzájárult az ionnyaláb-analitikai műhely tagjainak kineveléséhez. Külföldi ösztöndíjas és tudományos diákköri munka keretében oktatott hallgatói mellett diplomamunka-készítést irányít, és PhD-hallgatók témavezetője. Számos hazai és nemzetközi tudományos egyesület és bizottság tagja, illetve elnöke. Jelentős magyar és nemzetközi konferenciák sorának szervezésében vett részt. Kitüntetéseinek sorából kiemelkedik a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2009), az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Társulati Érme (2011), valamint a Debreceni Egyetem Aranyoklevele (2013).

Dehir - Hatvani-díjas Tihanyi György, botanikus

Tihanyi György biológiatanár, a Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola Diószegi Sámuel Botanikus Kertjének alapítója. Az intézmény megalapítását követően egy kéthektáros terület jelentette az alapját annak az elképzelésnek, hogy egy köznevelési intézményben botanikus kert létesüljön. Ennek kialakítása kitartást, odaadást és fáradhatatlan munkát kívánt megteremtőjétől, Tihanyi tanár úrtól. Munkájának és szervezőképességének, valamint a pártolók összefogásának köszönhetően sikerült kialakítani a botanikus kertet, gazdagítva városunk természeti és kulturális értékeit. Kiemelkedő szakmai tudása, hazai és nemzetközi kapcsolatai révén lehetősége volt a terület folyamatos fejlesztésére. 1991-ben a botanikus kertet védett természeti értékké nyilvánították. Áldozatos munkájának köszönhetően a terület mára az ország tíz leggazdagabb kertje közé tartozik. Az itt található gyűjteményben tűlevelű, lombhullató, örökzöld lomblevelű fák, lágyszárú évelők találhatók. Nevezetessége a mintegy nyolcvan fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény. Tihanyi György munkája, tudományos felkészültsége minta- és példaértékű, amit színvonalas szakmai publikációi igazolnak és tesznek teljessé. A terület fejlesztése folyamatos, a gyűjtemény évről évre új növényekkel gazdagodik, nélkülözhetetlen szerepet betöltve a biológiai sokféleség és a géntartalék megőrzésében. A kert jelen van az iskola életében, nagyban befolyásolva a diákok értelmi és érzelmi fejlődését egyaránt. A kert létezése komoly segítséget jelent a környezettudatos nevelés megvalósításában. Igazi kuriózum, amely meghatározó szerepet tölt be a város életében.

Dehir - Hatvani-díjas dr. Tóth Csaba

Dr. Tóth Csaba 1984-ben hazánkban és a kelet-európai országok között elsőként vezette be a vesekövek és az uréterkövek endoszkópos sebészetét, úttörője volt az endoszkópos epekősebészetnek. A világon egyedülálló módon kombinálta a laparoszkópiát és a percutan vesekő-eltávolítási módszert. 1995-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatói megbízását és egyben egyetemi tanári kinevezést kapott. 2010. szeptember 1-jétől professor emeritusként tevékenykedik. Az oktató munka területén is rendkívül tevékeny: a medikus oktatás mellett az orvos-továbbképzésben, az egyéni szakorvosképzésben és a szakdolgozói továbbképzésben is magas szintű munkát végez. Urológiai előadásai és gyakorlatai igen népszerűek. Tudományszervező munkája példaértékű. Közel 200 dolgozata jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Több tudományos rendezvény szervezését és új tudományos együttműködések megkötését koordinálta. Több könyv szerzője, társszerzője, szerkesztője. Gyógyító munkája, szakmai publikációi nem csak itthon, hanem nemzetközi szinten is ismertté tették. 2000-től a Nagyváradi Egyetem tiszteletbeli professzora. A tudományos oktató, gyógyító tevékenysége mellett szenvedélyes fotós. Ember- és természetszeretetének középpontjában az élet szépségének megőrzése áll, ezt közvetítik fotográfia sorozatai is.

A Hajós Alfréd-díj a versenysportban, a szabadidősportban és az utánpótlás-nevelésben, a sportvezetői, edzői szakterületen magas színvonalú munkát végzőknek, azon sportolóknak, akik kimagasló eredményeket értek el, illetve a testnevelés és diáksport területén, éveken keresztül kifejtett kiemelkedő sportszakmai, oktató munkáért, maradandó értékeket teremtő tevékenységért adományozható, egyéneknek és közösségeknek egyaránt. Hajós Alfréd kitüntető díjban részesült Korcsinszky György, a Debreceni Hoki Klub tiszteletbeli elnöke, Kurunczi Zoltán atléta, rúdugró, senior világbajnok, világcsúcstartó és Tihanyi Sándor salakmotor-versenyző.

Dehir - Hajós Alfréd-díjas Korcsinszky György

Korcsinszky György neve az elmúlt 25 évben összeforrt Debrecen jégkorongéletével. Alapítója annak az egyesületnek, amely ma 200 gyereknek nyújt magas színvonalú sportolási lehetőséget. Kitartó munkájának köszönhetően az egyesület csapatai az országos bajnokság valamennyi korosztályában versenyeznek. Ha a szükség úgy hozta, éjszaka az Oláh Gábor utcai pályát festette, hogy a gyerekek tudjanak játszani a másnapi mérkőzésen, vagy padokat állított össze az edzőkkel, szülőkkel, hogy legyen hely az öltözőkben a hokis felszereléseknek. Az elmúlt 25 év számtalan feladatot adott, a kemény munka azonban meghozta az eredményét. Debrecen hokicsapata hét bajnoki címet szerzett a hazai jégkorong második vonalában, és ma egy felnőtt, valamint több korosztályos válogatott játékost ad a magyar jégkorongsportnak. Korcsinszky György nevét az ország valamennyi jégpályáján ismerik. Odaadó munkája nélkül a debreceni jégkorong nem ért volna el országos sikereket. Állhatatos, kitartó és makacs optimizmussal menetelt előre a hokisok közösségével mindaddig, míg sikerült egy régi, nagy álmot beteljesíteni. Debrecen újra ott van a magyar jégkorongozás élvonalában, és a csapat nem csak az egyesületet jelenti a MOL Ligában, de képviseli városunkat is.

Dehir - Hajós Alfréd-díjas Kurunczi Zoltán, veterán rúdugró

Kurunczi Zoltán fiatal korában futballozott, majd atletizált. Fő száma a hármasugrás volt, de futott, távolt, és magasat ugrott, valamint tízpróbázott is. Az 1956-os forradalom alapvetően meghatározta további életútját. A forradalomban való részvétele miatt 15 éves börtönbüntetésre ítélték. Közel 3 év után általános amnesztiával szabadult, egyéni kegyelemben részesült. Szabadulása után egy évvel már első osztályú atléta, 15 éven keresztül megyei csúcstartó hármasugrásban és tízpróbában, e mellett hétszeres országos vidéki bajnok. A sportolást nem hagyta abba és szenior versenyzőként megszámlálhatatlan országos bajnok, rúdugró csúcstartó a 60, 65, 70 éves és jelenleg a 75 éves korosztályos kategóriában. Kétszer részesítették „az ország legjobb senior atlétája” címben a korosztályos kategóriában. A veterán rúdugró az idén a Budapesti Veterán Atlétika Világbajnokságon a 75 éven felüliek korosztályában aranyérmet szerzett, miután sikerrel vette a 3 méteres magasságot. Zoli bácsi saját világcsúcsát döntötte meg, ezentúl ez az új rekord a korosztályában. Világversenyeken 2003 és 2014 között 24 érmet szerzett. Harmonikus élete, sport iránti töretlen elhivatottsága, kiemelkedő eredményei méltán teszik a fiatal sportoló generációk példaképévé.

Dehir - Hajós Alfréd-díjas Tihanyi Sándor, salakmotor versenyző

Tihanyi Sándor – vagy ahogy salakos körökben becézik, Subi – a salakmotorsport nagy generációjának tagja. Sportszeretete, kitartása és sikerei nem csak szűkebb pátriájában tették rendkívül népszerűvé, hanem országosan is a szakma, a salakmotoros versenyzők egyik példaképévé vált. A hazai bajnoki elsőségek és sikerek mellett nemzetközi szinten is letette névjegyét, hiszen többek között páros világbajnoki bronzéremmel, egyéni világbajnoki szerepléssel és Európa-bajnoki finalistás helyezésekkel büszkélkedhet. A páros világbajnoki bronzérem hosszú ideig az egyetlen világbajnoki medálja volt a magyar motorsportnak. 1988-ban fő versenyzőként, majd 1990-ben tartalékként lehetett részese a legjobbak küzdelmének. (Az 1990-es esztendő több okból is nagyon fontos dátum a Gázvezeték utcai stadion életében, hiszen ekkor láthatták vendégül a hajdúságiak a sportág történetének egyik legkiemelkedőbb alakját, a dán Hans Nielsent.) Az Európa-bajnoki döntőkön 45 évesen, egyedüli magyarként szerepelt a kontinens elitjében. A leglátogatottabb hazai versenyen, a Debrecen Nagydíjon megszerzett első helyek is kiemelkedő eredmények, illetve a szlovéniai Krskóban megrendezett hagyományos derbi, a Babic-emlékverseny, ahol háromszor diadalmaskodott a Pedersen testvérek előtt, akik közül Nicki Pedersen később világbajnok lett. A jubileumi, 40. alkalommal megrendezett salakmotoros Debrecen Nagydíjon Tihanyi Sándor szintén előkelő helyen zárt. A versenyzés mellett a tehetséges fiatalok felkutatásával, nevelésével újra megmutathatja a világnak, hogy a magyar salakmotorsportnak helye van a világ speedway-térképén.

Dehir - Városi elismeréseket adtak át az ünnepi közgyűlésen