Berepült az állam, indulhat a fejlesztéssorozat a debreceni repülőtéren – látványtervekkel, videóval
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2022.01.27. 10:15 | Frissítve: 2022.01.27. 14:11
Debrecen - Parázs vita után megszavazta csütörtöki ülésén Debrecen közgyűlése, hogy a magyar állam már februárban 51 százalékos tulajdonrészt szerezzen a debreceni légikikötőt üzemeltető vállalatban, a Debrecen International Airport Kft.-ben.
Az állam térítésmentesen kapja meg az 51 százalékos üzletrészt, s az ígéret szerint ezzel jelentős fejlesztések indulhatnak a repülőtéren. Az állam bevonására épp azért van szükség, mert a városvezetés közlése szerint ezeket a fejlesztéseket önkormányzati vagy a társtulajdonos forrásaiból már nem lehetne elvégezni, az állami szerepvállalás pedig akkor várható el, ha a repteret üzemeltető cég többségi tulajdonosa a magyar állam. Mindemellett a koronavírus-járvány miatt az üzemeltetés is nagyon nagy terheket rótt eddig az önkormányzatra. Fontos, hogy mindez az üzemeltető cégről szól, a repülőtér ingatlana továbbra is az önkormányzat tulajdona marad.
Az államnak így 51 százalékos tulajdonrésze lesz a repteret üzemeltető cégben, a Xanga cégcsoporthoz tartozó Airport Debreceni Holding Vagyonkezelő Zrt-nek 23,98, a tisztán önkormányzati tulajdonú holdingnak, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt-nek pedig 25,02 százaléka.
Papp László a közgyűlésen elmondta, a debreceni repülőtér eddig is komoly állami támogatással működött, s ugyan az üzemeltető cég veszteséges volt, a légikikötő stratégiai jelentőségű, a gazdaságfejlesztési folyamatokat nagyon nagy mértékben segítette a léte. A polgármester kiemelte, a szükséges infrastrukturális fejlesztések állami szerepvállalás nélkül, önkormányzati forrásból nem elvégezhetők. Kiemelte, a kormány megkapta az Európai Unió jóváhagyását egy korábbi kormányhatározattal megítélt biztonsági fejlesztések folyósításához, melyek esetében a támogatói okirat előkészítése zajlik. Ebből a 2,4 milliárd forintos fejlesztésből valósul meg az új tűzoltólaktanya tervezése és építése, két speciális repülőtéri tűzoltó gépjármű beszerzése, az új futópálya tervezése, valamint utasbiztonsági eszközök vásárlása és a kifutópálya fejlesztésének tervezése.
Papp László előterjesztésében az áll, hogy
a középtávú fejlesztési célok között szerepel, hogy a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren egy több tízmilliárd forint értékű fejlesztés végrehajtása valósuljon meg.
Többek között:
- megújítanák a futópályát,
- kialakítanák a párhuzamos gurulóutat, továbbá egyéb gurulóutakat,
- új utasforgalmi terminál és új forgalmi előtér létesülne,
- a tervek szerint műszeres leszállító rendszert (CAT III/B) és fénytechnikát (ILS III) építenének ki,
- egy új szervizút-hálózat épülne,
- egy havas flotta bázis és földi kiszolgáló eszköz-tároló, valamint egy üzemanyagtároló készülne el, valamint
- a hatósági funkció megvalósításához irodák kialakítása történne meg a meglévő épületben, illetve további parkolók létesülnének.
A polgármester ír arról is, hogy a fejlesztés markáns eleme egy új utasforgalmi terminál, mely képes a mai kor követelményei szerint kiszolgálni az utazóközönséget úgy, hogy közben az elérhető legmagasabb utaskomfortot biztosítja. Mint mi is megírtuk, a fejlesztéshez már lebonyolítottak egy tervpályázatot, amit a BORD Építész Stúdió nyert meg. Papp László azt közli az előterjesztésben, hogy a szükséges források biztosítását és az Európai Bizottság jóváhagyását követően elindulhat a fejlesztés megvalósítása.
A polgármester arról is beszélt, hogy a nemzeti vagyontörvény alapján ez a tulajdonosi struktúra sokáig fennmarad majd.
Vaszkó Imre DK-s önkormányzati képviselő azt kérdezte, állami szerepvállalás nélkül miért nem indulhat el ez a fejlesztéssorozat. Papp László azt mondta, folyamatosan változnak a biztonsági előírások,
az ILS leszállássegítő rendszer fejlesztése például a kifutópálya korszerűsítése után történhet meg, ami már maga tízmilliárd forintos nagyságrendű beruházás.
Úgy fogalmazott, amennyiben az állam belép tulajdonosként az üzemeltető cégbe, az garanciát jelent a fejlesztések állami támogatására.
A független Kőszeghy Ábel azt kérdezte, hogy egy esetleges későbbi kormányváltás esetén van-e garancia a fejlesztésekre az üzemeltető állami kézbe adásával. Papp László azt felelte, az új társasági szerződésben rögzítik azokat a passzusokat, hogy
a várost a jövőben ne lehessen kihagyni a repülőtérről szóló döntésekből.
A legtöbb döntéshez minimum háromnegyedes többségre lesz szükség, így az állam nem tud egyedül dönteni, ehhez mindenképp szükség lesz a Debreceni Vagyonkezelő hozzájárulásához is.
A momentumos Mándi László arról beszélt, hogy véleménye szerint a magyar államnak nem kellene tulajdonrészhez kötnie a repülőtér fejlesztésének támogatását, hiszen ha valóban megvalósul, hogy a 2030-as években 2-3 milliós lesz a légikikötő utasforgalma, az az államnak nagy bevételt hoz. Azt nem elleneznék, hogy az államot bevonják a cégbe, de azt nem támogatják, hogy többségi tulajdonos legyen.
Papp László úgy reagált,
kár, hogy ezt Mándi László nem tudta elmondani akkor, amikor a baloldal kormányozta Magyarországot, mert akkor „Debrecen egyedül volt kénytelen fejleszteni a repteret, az állam egy vasat sem adott hozzá, saját erőből kínlódtuk végig ezeket az éveket.”
Mindez a Fidesz-KDNP kormányzása után változott meg, s az, hogy az állam most még nagyobb szerepet vállal a reptér fejlesztésében, az szerinte kifejezetten üdvözlendő.
Az MSZP-s Madarasi István úgy fogalmazott, ugyan voltak viták a repülőtérről, ők is elismerik a légikikötő stratégiai jelentőségét, s úgy látják, a fejlesztés állami szerepvállalás nélkül elképzelhetetlen. Szerinte a legfontosabb, hogy a repülőteret úgy üzemeltessék, hogy az a város javát szolgálja. Madarasi István problémának tartja, hogy a törzstőke emeléséről vagy a csökkentéséről az új társasági szerződésben egyszerű többséggel lehet dönteni, s ha az állam egy nagy összegű emelésről dönt, amit a város nem tud vállalni, akkor Debrecen részesedése csökkenhet a cégben. Ugyancsak aggályosnak nevezte, hogy szintén egyszerű többséggel lehet majd dönteni a repülőtérhez fűződő szellemi jogok harmadik személynek történő átadásáról.
Papp László azt mondta, a társasági szerződés módosítása háromnegyedes többséget igényel majd, s a törzstőkét felemelni csak a társasági szerződés módosításával lehet, azaz itt a város hozzájárulása nélkül nem lehet megváltoztatni a törzstőke összegét.
A témához hosszászólt a közgyűlésen jelen lévő Varga Zoltán DK-s országgyűlési képviselő. Szerinte ezzel a döntéssel megtörtént a város pozícióvesztése, s úgy véli, a fejlesztések állami támogatásának nem szabadna, hogy feltétele legyen az üzemeltető cégben való többségi tulajdon. Álláspontja szerint az állam a baloldali kormányok alatt azért nem támogatta a repülőteret, mert az akkori városvezetés magánbefektetőnek akarta eladni, és nem kérte a kormány támogatását.
Papp László úgy felelt, „ennyi ostobaságot kevesen hordanak össze a város közgyűlésében”, s szerinte Varga Zoltán annak idején kétségbe vonta, hogy a Xangától visszavásárolják az üzemeltető cég többségi tulajdonát. Úgy véli, ha figyelembe vesszük, hogy milyen fejlesztési igények jelentkeznek a reptéren, „épeszű ember nem vonja kétségbe azt, hogy az állammal való együttműködés Debrecen érdeke, feltéve, ha egy olyan kormány irányítja az országot, mely a város érdekeit is nézi, s nem csak azt, hogy milyen fejlesztést lehetne innen elvinni”.
A közgyűlés 21 igen, 1 tartózkodás és 5 nem szavazattal fogadta el a határozati javaslatot, Varga Zoltán pedig elhagyta a termet.