Boszorkányoktól a plazmafenyőkig - így alakult át a karácsony

---

Debrecen – Karácsonyi népszokásból sok van, de ezek közül még mindig – a napjainkban reneszánszát élő – betlehemezés a legjelentősebb.

---

A karácsonyi ünnepkörhöz számos népszokás kapcsolódik. Az egyik legsajátosabb hagyomány a betlehemezés, mely napjainkban éli reneszánszát. Évek óta megrendezik Debrecenben a nemzetközi találkozót, melyre néhány héttel ezelőtt a határon túlról is érkeztek hagyományőrző csoportok. Lovass Kiss Antal etnográfus szerint nagyon sajátos találkozó ez, hiszen egy helyen többféle formáját látjuk a népszokásnak, a betlehemezők a kis Jézus köszöntését játsszák el, ennek napjainkban sokféle válfaját ismerhetjük.

A régi Magyarország területén is sok van belőle, jó párat folyamatosan gyakorolnak is. A csoportok felismerték a hagyomány egyediségét, különlegességét, már a reformkorban is tudták a jelentőségét. A betlehemezés a paraszti kultúrában viszi tovább a vallásosságot, megjelennek benne a táltos hitből származó elemek is, amik egész Európában egyedinek számítanak.

- A keresztény kultúra Jézus születésében és a sötétség-világosság ellentétben ragadja meg az ünnep jelentőségét. December 21-től hosszabbak a nappalok, jövünk kifele a sötétségből, nem véletlenül töltik meg ezt az időszakot tartalommal. Jézus születése a világosság megjelenésével azonosítható. Mindegy, pontosan mikor jött világra a Megváltó, a fény megjelenése élhető meg ebben az időszakban. A szokásokhoz tartozik az is, hogy az éjféli mise időpontjában,  a Luca székre felállva megnézik a hívők, kitől kell tartani, hol vannak a rossz szándékú boszorkányok, a pásztorok körüljárják a templomokat, s ostorral próbálják elűzni a gonoszt – mondta Lovass Kiss Antal.

Az etnográfus szerint nagyon sok olyan szimbólum van, amin végig lehet követni, hogyan változik a karácsony ünneplésének szokása. Napjaink karácsonyának központi eleme az ajándékozás, ami onnan ered, hogy a családok megajándékozták az ünnepköszöntőket, kántálókat, pásztorokat. Ezek az emberek egész évben látogatták a családokat, segítettek,  s ezt a karácsonyi meglepetéssel köszönték meg nekik. A polgári miliőben lett hangsúlyos a fenyőfa szerepe is, a korunkra jellemző technológiai változást is lehet követni rajta. Hazánkban az 1820-as években állították először, a 20. század elejére már a falusi közegben is elterjedt - magyarázta Lovass Kiss Antal.

Mint mondta, a kivilágított fenyőfa is a fényesség eljövetelét hirdeti, s a díszítésnek is különböző divatjai vannak. A fenyőfa szimbolikája mostanában változik, megjelennek olyan különleges darabok, mint például a tükörfenyő, vagy a plazma, amik már nem a szoba közepén kapnak helyet.

Lovas Kiss Antal elmondta, a karácsony megünneplése a 330-as évekre vezethető vissza, ezzel akarták felülírni az akkori pogány ünnepeket. A legfontosabb egyházi alkalom akkor a húsvét volt, de gyorsan felzárkózott hozzá a karácsony is, melyet szintén egy hosszú időn át tartó várakozás előz meg, mint ahogyan a húsvétot felvezeti a böjt.

A teljes beszélgetést az alábbi videóban megnézheti.

Dehir - Esti Közelkép 2013-12-23