Debreceni állatkert: csimpánzcsapat az új álom

---

Debrecen – A Nagyerdei Kultúrpark tervezett fejlesztéseiről, a falmegőrző programról, az örökbefogadásról és az állatkert rejtett titkairól beszélgettünk Nagy Sándor Tibor igazgatóval.

---

Dehir.hu: Mit kell tudnunk a debreceni állatkert jelenlegi helyzetéről?

Nagy Sándor Tibor: A Nagyerdei Kultúrpark idén ünnepli alapításának ötven éves jubileumát. 1958-ban az állatkert a vidék első állatkertjeként nyitotta meg a kapuit, majd két év múlva a vidámpark átadására is sor került. Később ezeket összevonva alakult meg a Kultúrpark, mely ebben a formában Magyarországon már csak Debrecenben működik. Az elmúlt évi fejlesztéseknek köszönhetően meg tudtuk őrizni eredeti pozíciónkat, így továbbra is az ország három leglátogatottabb állatkertjeinek egyikével büszkélkedhetünk. A valamikor társadalmi munkával épült vidámpark pedig lehetővé tette, hogy Budapest mellett nálunk is megmaradhasson a szórakoztatás eme formája.

Dehir.hu: Milyen jellegű fejlesztések szerepelnek a tervek között?

Nagy Sándor Tibor: A Tiszántúlon például nincsen az emberszabású majmok közül csimpánz, így nagyon szeretnénk a jövőben egy komoly szintű csimpánzcsapatot felmutatni a fajmegmentő program keretein belül. Ehhez azonban mintegy 100-150 millió forintra lenne szükség. Az állatkert jellegéből adódóan nagyon látványosak lennének az olyan különleges állatbemutatók, melyeket az úgynevezett éjszakai ház segítségével lehetne megvalósítani. De nagyszerű lenne például a „nem látható világ” fantasztikus változatosságát megismertetni a mikroszkóp-mikrokozmosz bemutatók segítségével.

Dehir.hu: Milyen programokkal várják a látogatókat?

Nagy Sándor Tibor: Igen gazdag a programválaszték, a magyarok vásárától kezdve, a mutatványos majálison keresztül a hónap állatáig, az örökbefogadásig, a jeles napokig, egészen az állatok karácsonyáig. Nagyon kedvelt program még a zoológiai vetélkedő. Ennek kapcsán elmondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban „külön lábunk nőtt”, ha úgy tetszik, hiszen az országban elsőként, „Természetvédelmi-fajmegőrző” néven, kihelyezett tanszéke lettünk a Debreceni Egyetemnek. Így akkreditált intézményként veszünk részt különböző szakos hallgatók (természetvédelmi mérnökök, vadgazda mérnökök, környezettudomány) képzésében.

Dehir.hu: Említette az örökbefogadást. Melyek azok az állatok, melyeket a legszívesebben örökbe fogadnak?

Nagy Sándor Tibor: Nehéz erre pontos választ adni, hiszen több mint 170 faj található meg jelenleg nálunk, melyből ki-ki vérmérséklete szerint megtalálhatja a szívének legkedvesebbet. Az óvodások például a különböző halfajok köréből szeretnek leginkább választani. Én azt mondom, hogy ki kell jönni, s bele kell szeretni egy fajba, onnan már sokkal könnyebb az egész, ráadásul akár személyes tanácsadással is tudunk a döntésben segíteni.

Dehir.hu: Mennyire népszerű mindez?

Nagy Sándor Tibor: Leghálásabb örökbefogadóink az óvodások, de persze vannak olyan vállalkozások, akik megszerettek egy állatot, emivel mint jelkép kötődnek hozzájuk. Volt olyan is, hogy kispénzű egyetemista egy napra fogadta örökbe Lindát, a nőstény vízilovat, melyet a barátnőjének ajánlott föl. Hogy mennyire volt sikeres a gesztus, azt nem tudjuk. Összességében elmondhatjuk, hogy nagyon népszerű dolog, szinte már élményszámba megy állatot örökbe fogadni, mellyel egyébként az örökbe fogadó hozzájárul az állat takarmányozásához, ellátásához, jobb létéhez, valamint a mi munkánkat is segíti abban, hogy az úgynevezett visszatelepítés módszerével gazdagíthassuk az eredeti populációt. Ez azért is fontos, mert oly mértékben szorul vissza az eredeti élőhely, hogy mindenképp szükség van bizonyos fajok zárttéri tartásban való megmentésére.

Dehir.hu: Hogyan kívánják ezt elérni?

Nagy Sándor Tibor: Vannak olyan állatfajok, amelyekhez párokat kellene találnunk, valamint hazai és nemzetközi kötelezettségeink közé tartozik a védett, veszélyeztetett fajok megmentésében való részvétel. Ez azt jelenti, hogy az eredeti élőhelyükön veszélybe sodródott fajokat megmentsük a jövő generációjának. Több száz ilyen faj van ma sajnos a világon, melyből kertünkben is több mint 60 él. Ezek közül néhányat (tapírok, zsiráfok) még párba kell állítanunk. A program keretein belül az országban egyébként először nálunk kezdett el szaporodni olyan, nemzetközi védelem alatt álló faj, mint a fehér kezű gibbon.

Dehir.hu: Vannak-e olyan fajok, melyeket Magyarországon csak a debreceni kertben találhat meg a látogató?

Nagy Sándor Tibor: Igen, például a nyerges gólyák, a fekete pókmajmok, az ausztrál szivárványos lórik vagy éppen a szirti sas, de több olyan különleges fajunk is van, amelynek gondozásához komoly odafigyelés és felkészült szakembergárda szükséges.