Csodapalota luxus panorámával – az élet Debrecen felett

---

Debrecen – Sorsdöntő páncélosütközet, frontokon átívelő palotaépítés, francia kereskedők és a magyarok Mózese – a várostörténelem e meghatározó fejezetei is feltárulnak a Dóczy-gimnázium ablakaiból körbepillantva.

---

A mai Dóczy épületét 1914-ben tervezte Nagy Károly műegyetemi tanár, s az építkezés jó évtized múltán fejeződött be a Kossuth utca 35–37. szám alatti telken. A káprázatos palotát neoromán és magyaros szecessziós díszítőelemek gazdagítják, a bélletes kapuja pedig vörös kőből készült. Az intézményt 1952-ben államosították, és 48 évig a Kossuth-gimnázium működött benne. 2000-ben a Református Kollégium Gimnáziumának hatévfolyamos tagozata lelt benne otthont.

A Kossuth utca 1894-ban kapta a nevét, miután elhunyt a „magyarok Mózese”, aki 1849-ben Debrecenből vezette a szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratát, s itt olvasta fel a Függetlenségi nyilatkozatot. Kossuth haláláig az utca a Nagy-Cegléd nevet viselte. 1944 októberében itt is heves harc bontakozott ki a hortobágyi nagy páncélosütközet szemben álló erői között, s a környék sok épülete megsemmisült. Csodával határos módon a gimnázium és például a – neogót stílusú – Verestemplom megmenekült.

A gyönyörű gyülekezeti hely (1887, Pecz Samu) ) természetesen kitűnően látszik a Dóczy ablakából – igaz, látványához egy tízemeletes betonház is odakéretlenkedik. A Kossuth utcát keresztező Burgundia utca 1547 óta ismert ezen néven, s a vásárokra érkezett, francia kereskedőknek állít emléket. Itt voltak a szálláshelyeik is a burgundoknak, akiknek a jelenlétük – az árucikkeik és a temperamentumuk miatt – üde színfoltot nyújtott. Az 1960-as években még igen keskeny utcácska volt.

Északra tekintve két új objektum nehezedik a panorámára: a Fórum üzletház (2008) és a leendő színház épülete. Ezeket, valamint a nagypiac csarnokát a fővárosi Finta Stúdió tervezte. A látómező bal szélén az 1912-ben megépült földügyi székház (eredetileg pénzügyi palota) „kobakja” szürkéllik. A lenyűgöző létesítményt ugyanaz a Bobula János tervezte, mint aki a két évvel idősebb Attila téri görögkatolikus templomot is megalkotta.

Mindemellett igen különleges a barokk Szent Anna Székesegyház is. Építését a nagyváradi püspök, gróf Csáky Imre bihari főispán finanszírozta, a tervezéssel és a munkák vezetésével pedig a milánói Giovanni Battista Carlonét bízták meg. A templomot 1746-ban szentelték fel, de a végleges homlokzatát és a sisakos, copf stílusú tornyait csak 1834-ben, Povolny Ferenc tervei alapján nyerte el.

A katolikus gyülekezeti hely két tornya földöntúli szépséggel magasodik az égbe – mintegy ellenpólusaként a város másik kéttornyú imahelyének, a református Nagytemplomnak. Igaz, a Szent Anna látványa sem élvezhető maradéktalanul, hiszen az óriáskémények mellett a Petőfi téri betonkolosszus (1973) is közrefogja. Előtte húzódik a Batthyány utca, melyről fentről tanulmányozva is bátran kijelenthető, hogy maga az élő történelem.

Mindezek ellenére a körzet látványtárának másik legszenzációsabb eleme azonban a Dóczyval átellenben ragyog, s ez nem más, mint a rendőr-főkapitányság székháza. Az 1917-ben átadott palotában eredetileg a főkapitány, a családja és a személyzete is ott lakott, az udvarán pedig lovarda is volt. A tervező Borsos József műveire oly jellemző téglaburkolatú főhadiszállás megjelenésénél talán csak a története nagyszerűbb: az építkezés alatt ugyanis Borsos József éppen az I. világháborúban szolgált, de annyira a szívén viselte a munkálatokat, hogy a frontról is küldözgette az instrukcióit a debreceni kollégáinak...