Debrecen felett az élet - pingpong az ötödiken

---

Debrecen – Fürdőkádból élvezni az alant elterülő belváros forgatagát, a történelmi panorámát és a mennyekbe emelő fényeket – alig van olyan ember, aki ne vágyna erre az „észveszejtő” élményre.

---

A Piac utca 43. szám alatti épületegyüttes külső frontja pontosan ilyen mesés helyeket tartogat azoknak a keveseknek, akiknek lehetőségük nyílik erre a semmihez se fogható csodára. Egészen pontosan két lakás tulajdonosainak lehet részük abban, hogy nap mint nap felülemelkedjenek a megyeszékhely zajos-szagos „kisstílű” életén. Ők ugyanis olyan páratlan területnek a birtokosai, amilyeneknek minden bizonnyal senki más, széles e földkerekségen – akkor se, ha történetesen a Niagara-vízesésnél tudhatnak magukénak egy sziklára épült lakosztályt.

A négy tömb alkotta, debreceni lakóház főutcai fertályának ötödik emeletén a leleményes tervezők két olyan fennsíkot alakíttattak ki, amik kétségkívül az építmény (és az egész város) leginkább irigylésre méltó, egyszersmind vélhetően a legdrágább helyeivé avanzsálják e minden igényt kielégítő, „fejedelmi kéjtanyákat”. A külső ikerszárnyak amúgy lentről is lélegzetelállítóak, hiszen az U-alakot rajzoló bejárati portálban gyönyörű rácsozatokat, izgalmas reliefeket, majd pedig egyre sejtelmesebb átjárókat, ganghálózatokat, tűzfalakat és kéményeket is megcsodálhat a különlegességekre és kalandokra vágyó felfedező.

A szorosan idetartozó, szomszédos ház egyébként kevésbé díszes, ám azért szintúgy nem szűkölködik a nevezetességekben. A tetején ugyanis olyan – babérkoszorús - zászlórudak merednek, amik büszkén hirdetik az objektum elkészültének időpontját, azaz az 1938-as évet. A rögtön ez alatt, a lapos tető mögött meghúzódó padlástér is fölöttébb említésre érdemes, mivelhogy a hőskorban ott működött a Medgyessy Képzőművészeti Kör. A legesleghíresebbek azonban a homlokzaton tornyosuló szobrok: Gregersenné Lux Alice - négy alak alkotta – kompozíciója az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és szorgalom mindenek felettiségét dicsőíti.

Ha sikerül bejutnunk a számkódos kapukon, akkor semmiképpen se szálljunk liftbe – élvezzük inkább a lépésről lépésre mind teljesebbé és káprázatosabbá terebélyesedő panorámát! Ahogy egyre feljebb és feljebb jutunk ugyanis a csaknem 75 éves lépcsőházakban, úgy rajzolódik ki előttünk fokozatosan élesedve előbb a belső tömbnek a szédítő szerkezete, majd pedig a távolabb pompázó, de ugyancsak elismerést követelő Gambrinus köz, a Belvárosi Művelődési Ház, a teljesen szabálytalan és vidám-tarka homlokzatú Alexandra-könyváruház, a Kistemplom, a korzó, valamint jobbról a Merkúr-szobor, a megyeháza huszártornya és az orosz konzulátus masszív épülete is.

A teraszra felhallatszik a lenti élet lüktetése, ám ezért bőkezűen kárpótol az is, hogy az ember begyújthat a grillezőjébe, lehuppanhat a gyékényfotelébe vagy éppen a kitárt ajtajú fürdőszobában bugyborékoló jakuzzijába, ahol egy finom ital, netán a szerettei társaságában vezetheti le a felgyülemlett feszültségeit. A garázsnyi alapterületű épületrészen akár egy egész társaság is gond nélkül táncolhat, pingpongozhat, vagy persze kánikula idején például egy iroda is kitelepülhet… Mi tagadás tehát: nagyon-nagyon szerencsésnek, a sors kegyeltjének érezheti magát, akire mindig itt, ég és föld között, az álom és az ébrenlét mezsgyéjén mosolyognak rá - akár a csillagok, akár a nap!