Debrecen is zöldebb, fenntarthatóbb fürdőket szeretne – videóval
Szerző: Pocsai István | pocsai.istvan@mcdb.hu Közzétéve: 2022.06.16. 13:00 | Frissítve: 2022.06.16. 13:41
Debrecen - Hat hajdú-bihari és Borsod-Abaúj Zemplén megyei település polgármestere, fürdőjének vezetője írta alá a szándéknyilatkozatot a Megyeházán a Kelet-magyarországi Zöld Gyógyfürdő Hálózat alapításáról.
2020 nyarán nyílt meg Debrecen legújabb turisztikai attrakciója, az Aquaticum strandfürdő. Tervezésénél fontos szempont volt a fenntarthatóság és a zöld, természetes környezet megóvása. Ennek során több mint 3 ezer négyzetméternyi zöldtetőt és több mint 1400 négyzetméternyi zöldfalat alakítottak ki a medencék között. A fenntarthatósági kritériumokra a termálvíz kezelésénél is figyelnek.
- Az energetikai rendszere az Aquaticum strandfürdőnek kifejezetten a termálvíz hőenergiájának visszanyerésére és újra hasznosítására épít. Magyarul egy nagyon komoly megújuló energiára épül és jó hatásfokú rendszer működteti ezt a hatalmas komplexumot – mondta Papp László polgármester.
Debrecen mellett megyénkből Hajdúszoboszló és Hajdúnánás, míg Borsodból Sárospatak, Bogács és Mezőkövesd polgármesterei, illetve a gyógyfürdők vezetői látták el kézjegyükkel azt a szándéknyilatkozatot, ami a Kelet-magyarországi Zöld Gyógyfürdő Hálózat megalapításáról szól.
A dokumentum egy hároméves nemzetközi együttműködés részeként született, ami a gyógyfürdők természetközpontú, fenntartható fejlesztését segíti.
- A fürdők zöme nagy kapacitással, teljes kapacitással inkább nyári időszakban működik. A mi területünkön nagyon jó adottságok vannak e tekintetben, hogy napelemes erőművel azt a plusz hiányzó energiát, elektromos energiát meg tudjuk termelni – magyarázta Czeglédi Gyula, Hajdúszoboszló polgármestere.
A hat település célja közös, hiszen valamennyien a gyógy- és wellness turizmus fejlesztésében érdekeltek. Az együttműködés során megosztják egymással tapasztalataikat és a már bevált jó gyakorlatokat is.
- Hogyan hasznosítjuk energetikailag, milyen struktúrát alakítunk ki a technológiák tekintetében, de akár a szállás, az étkezés, a körkörös gazdaság fejlesztése is mind azt a célt szolgálja, hogy a következő évtizedekben is valóban nem csak a nevében zöld, hanem gyakorlatilag ez a sokat hangoztatott zöld átállás meg is jelenjen az egész struktúrában – hangsúlyozta Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke.
A hálózat tagjai vállalják, hogy fejlesztéseik során a zöld megoldások minél szélesebb körű alkalmazására törekednek.