Debrecenben jól érzi magát Dagi, Róza, Misa és Lenocska is – fotókkal

---

Debrecen – Fél évszázada még úri huncutság volt, ma viszont életmentő menedék egyes fajoknak az állatkert. A modern kori Noé bárkákban közelebb kerülhetünk a természethez.

---

A természet iránti vágyódás genetikailag kódolva van belénk, annak ellenére, hogy ma már többen élnek városokban, mint falvakban, fontos, hogy szagoljuk, érezzük, tapasztaljuk a minket körülvevő világot. Míg pár évtizede az állatkertek jobban hasonlítottak a cirkuszokra, és tehetős emberek magángyűjteményeinek részét képezték a különleges állatok, addig mára ezek a parkok sokkal inkább faj-, fajta- és természet megőrző szerepet töltenek be.

- Van olyan faj, amit szinte meg sem tudunk ismerni, hisz amint felfedezzük, már ki is pusztul. Számos programban részt veszünk ezért mi is, hogy megőrizhessük és biztosíthassuk az ökoszisztéma fennmaradását – vázolja a helyzetet Nagy Gergely Sándor, a Debreceni Állatkert igazgatója.

A világon mindössze 4-500 szibériai tigris él, Debrecenben ebből a csekély populációból pedig kettő található. Ráadásul a két csíkos egy párt alkot, az Angliából érkezett Rózi és a francia Misa a cívis városban talált egymásra, gondozóik már alig várják, hogy szerelmük gyümölcseként a fajtájuk is gyarapodjon. A szibériai tigrisek nem bánták azt a hideget, ami a mostani telet jellemezte, sőt kifejezetten ez az az időjárás, amit szeretnek, így aki kedveli a nagyra nőtt macskákat, inkább télvíz idején látogassa meg őket.

A debreceni park egyik legrégebbi kedvence Dagi, a maci nemrég ünnepelte huszonötödik szülinapját. A mackó szerencsére jó egészségnek örvend, sőt gondozójától azt is megtudjuk, hogy a medvéket övező legendákból van, ami rá is jellemző és van, ami kevésbé. Mivel nem alussza át a telet, így az időjós szerepét nem játssza túl hitelesen Dagi, az viszont, hogy szereti a mézet tagadhatatlan. – Nagyon édesszájú a mackónk, imádja a kürtős kalácsot, a buktáért pedig egyenesen rajong. Kettétöri, kinyalja belőle a lekvárt és utána fogyasztja el a tésztát, de a gyümölcsökért és odáig van – ecseteli Kiss Gabriella zoopedagógus, aki minden bentlakót jól ismer és szeret.

Elárulja azt is, a látogatók nagyon szeretik a ragadozókat, a vízilovakat, de a majmok is igazi sztároknak számítanak, a pingvinekről nem is beszélve. A harmincon túli vízilovak épp tízóraijukat fogyasztották ottjártunkkor, a két nagytestű valódi porszívóként tüntette el a lucernát és a cékladarabokat.

Gondozójuk mosolyogva meséli, hogy a tonnás szépségek imádják a fogmosást is, persze méretükből adódóan ezt slaggal végzik náluk. Kevesen tudják, de a debreceni vízilovak lánya a világ egyik legnagyobb állatkertjében, a San Diegó-i Állatkertben vezérnőstény lett, Bálint fiuk pedig Pécsett nemzett már utódokat.

Nem messze a vízilovaktól a gibbonok birodalma sejlik, Lenocska, Kópé és Marci halált megvető bátorsággal ugranak métereseket a kötélpályákon. A háromtagú család apja pár éve elhunyt, de mivel ezek a majmok egy életre választanak társat maguknak, Lenocska sem lenne képes más hímmel együtt lenni. Különleges énekét ezért leginkább egyedül dalolja.

Nem messze a gibbonoktól a zászlós farkú kolobuszok között pislog ránk egy kismajom: a tavalyi év végén született a kisemlős. Kezdetben – csakúgy mint minden társának – hófehér a bundája, ez pedig a csapatnak nagyon tetszetős, próbálják is elcsenni anyjuktól a sápadt szőrűeket, hogy egy kicsit a kezükben tarthassák. Aztán ahogy nő a kölyök és sötétedik a szőre, úgy hagy alább az érdeklődés is a falkában a pici iránt. A természetben ez biztosítja a kicsiknek járó kiemelkedő figyelmet.

Pár méterrel arrébb a 15 éves Mátyás és a jóval fiatalabb Fifi képviseli a madagaszkári varik nemzetségét. A selymes szőrű pepiták szintén nagy kedvencek – habár a madagaszkári klíma nem teljesen azonos az itthonival, a makik nagyon jól érzik magukat Debrecenben.

A közönség egyik legnagyobb kedvence, a pingvin brigád 27 fősre duzzadt nemrégiben. December közepén keltek ki a legkisebb pingvinfiókák, akik bő két hete kerültek a fészekből a gondozókhoz. Muszáj megszokniuk a kézből etetést, hisz a friss halfalatok mellett vitaminokkal is táplálják a kis tollasokat.

A debreceni Nagyerdőben található állatkert jelenleg 17 hektáron mutatja be öt földrész 165 fajának mintegy 1200 példányát. Ráadásul komoly fejlesztések elé néz a közeljövőben az Új Főnix Terv keretén belül a Nagyerdei Kultúrpark, erről itt olvashatnak.

A tervek szerint a beruházás során olyan fejlesztéseket hajtanak majd végre, melyek révén hatékonyabban lehet bemutatni a természeti értékeket. Látogatóközpontot, többfunkciós bemutatóteret alakítanának ki, felújítanák a meglévő épületállományt, energetikai korszerűsítést végeznének el. A fejlesztéshez tartozik az is, hogy az állatkert területén elefántházat és csimpánzházat építenek, kíváncsian várjuk hát az ormányosokat!