Debrecenben nem csak a július lehet műanyagmentes

---

Debrecen – A szakértők évek óta kongatják a vészharangot a műanyagokkal kapcsolatban, de vajon milyen veszélyt jelent ez az anyag és mit tehetünk ellene. Kiderítettük milyen lehetőségek akadnak Debrecenben, hogy környezettudatosan élhessük mindennapjainkat.

---

A műanyagok – mint az a nevükben is benne van – nem, vagy csak részben természetes eredetűek. A különböző kémiai anyagok előállítása komoly nyersanyag-, és munkaerőigényes, mindezek mellett a velük járó környezetterhelése is magasabb.

Fotó: Pixabay

2011 óta rendezik meg a műanyagmentes júliust, amely Ausztráliából indult, ma pedig már az egész világon csatlakoznak a kezdeményezéshez azok, akik fontosnak tartják a környezet védelmét és hajlandóak lemondani a megszokott, műanyagba burkolt dolgokról.

Milyen veszélyeket hordoz a műanyag?

A műanyagmentes július alkalmából kérdeztük Varga Sámuel okleveles természetvédelmi mérnököt, aki az anyag veszélyeiről és a kezdeményezés fontosságáról is beszélt.

– A műanyag már az alapanyag kitermelése során káros hatással van a környezetre és az emberi egészségre is. A hagyományos műanyag alapanyaga a kőolaj, a műanyaggyártás pedig légszennyezéssel jár, mely az előállító üzemek környékén élő közösségek egészségére rendkívül káros hatással van – fogalmazott a szakember, aki további negatívumokat is tudott mondani az emberek által egyik leggyakrabban használt anyagról. 

A műanyag előnye, hogy olcsó, és a tartós használatra szánt darabok valóban hosszú élettartamúak. Viszont

az egyszer használatos műanyagokra is igaz ez. S mivel azokat nem tartós használatra tervezték, így hamar a hulladékban, vagy rosszabb esetben a természetbe jutva végzik.

Mivel a lebomlási ideje több száz év, gyakorlatilag folyamatosan gyűlnek ezek az anyagok az évek során. Ráadásul a természetes környezet és annak lakói is sérülnek, pusztulnak a tömeges műanyagszennyezés végett.

– Jó példa erre a világ óceánjaiban úszó szemétszigetek, vagy a hazai folyóinkon lezúduló szemétáradat, de akár a saját közvetlen környezetünkben a különböző műanyagok csapdájába esett kisebb-nagyobb állatok is – emelte ki Varga Sámuel.

De vajon miért csak manapság ismerték fel a veszélyt?

Már közel ötven éve használjuk a különböző műanyagokat, mégis csak jóval később látták be a szakértők, hogy nem lehet vég nélkül gyártani ezt az anyagot.

– A Föld nyersanyagforrásai végesek, így a fenntarthatóság fogalma és az erre épülő technológiák az ezredforduló óta felértékelődtek. Az Európai Unió legfrissebb klímavédelmi és környezetvédelmi irányelveit a Green Deal foglalja össze – emelte ki Varga Sámuel.

– Összességében a szelektív hulladékgyűjtés a műanyagok visszaszorításában csekély szerepet játszik, hiszen nem minden műanyagtípus újrahasznosítható.

A bedobott műanyag jelentős része a szennyezettsége miatt nem hasznosítható, és gyakran egy tévesen odakerült anyag is képes egy nagyobb masszát használhatatlanná tenni.

– Ha csak arra gondolunk, hogy egy egyszer használatos nejlon zacskó élettartama hozzávetőlegesen húsz perc, akkor rögtön érezhető, milyen energiapocséklás ezek használata. Hozzá kell tenni, hogy

gyakran kiszolgáltatott az ember az üzletekben, hiszen nincs, vagy nem engedélyezett az alternatív csomagolásmódok használta, élelmiszerbiztonsági, gyártástechnológiai, vagy egyéb gyakorlati okok miatt

– emelte ki Varga Sámuel.

Azokon a területen, ahol van rá lehetőség, egyre több üzletlánc kínálja fel a saját csomagolóanyag (pl. necczsák) használatát bizonyos termékeknél. De vajon elég egy hónap arra, hogy megmentsük a Földet és magunkat a műanyagoktól?

– Egy hónapnyi odafigyelés is lehet nagy hatással az egyéni szokásokra. Ha az egyszer használatos műanyagok használatára, mint kvázi rossz szokásra gondolunk, akkor az ellene történő hatékony fellépés egy hosszabb folyamat. Egyhavi intenzív erőfeszítés már lehet annyira meghatározó, hogy a későbbiekben is törekedhessünk a fenntarthatóságra – hívta fel a figyelmet Varga Sámuel.

Jó példákat Debrecenben is találunk

Debrecenben szintén sokan csatlakoztak a korábbi években ehhez a kezdeményezéshez. Így például az Apolló mozi is, ahol tavaly július óta tartós kulcsba kérhetjük az üdítőnket, a szívószálakat pedig kukoricából készült termékekre cserélték, illetve a nachost is lebomló tálcából ehetik már a mozizók.

Hasonlóan járt el a Nagyerdei Kultúrpark is, ahol már előző év júniusától kizárólag préselt fa evőeszközökkel, papírtányérral és pohárral találkozhattak és betiltották az egyszer használatos műanyag eszközök használatát.

A Campus fesztiválon szintén több éve figyelnek a környezetre: bevezették az úgynevezett pohár-adót, amely minden műanyag és papírpohárban felszolgált italt érint, illetve a DEHÖK Környezetvédelmi Bizottsága is rendszeresen szervez programokat a fesztiválon, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a műanyagmentességre.

A debreceni Cekker bolt két éve szolgálja ki a vásárlókat. Kálmán Veronika csomagolásmentes üzletében a vásárlók saját dobozaikba

vehetnek tésztát, fűszert, nassolnivalót, de tégelyekben még fogpasztát is kaphatnak. Ezeket a tárolókat nem kell eldobni, ugyanis a gyártó újra felhasználja őket, természetesen alapos tisztítás után. A különleges boltról itt olvashatnak bővebben.

Veronika tapasztalatai alapján az üvegekbe kimért fogpaszta és a nagy meleg miatt a hasonló módon tárolt dezodorok is nagyon kelendőek.

– Sokan viszik a különböző szappanokat is, amelyet kézmosásra, arctisztításra és tusfürdő helyett is használnak, ezzel felváltva a boltokban kapható, műanyag dobozokban, tubusokban kapható termékeket. Népszerűek a fűszerek is, hiszen ezek általában kis adagokban kaphatóak – mesélt a debreceni vásárlók szokásairól Veronika.

Minél kisebb adagban adnak valamit, annál több csomagolást igényel, vagyis több hulladékot is termel. A bolt tulajdonosa elárulta, hogy

a legtöbben a nejlonzacskót próbálják elhagyni, de nemcsak a vásárlásra használtakat, hanem azokat is, amelyekbe például tésztát csomagolnak.

Sajnos, sok tényező nehezíti a környezettudatos életmódot – például az ételallergiák. Akik ezekben szenvednek, kénytelen leszűkíteni a megvásárolható termékek listáját, így nem mindig tudnak hozzájutni a csomagolásmentes élelmiszerekhez.

Mit tehetünk a hétköznapokban?

Kálmán Veronika a Facebookon egész júliusban hasznos tanácsokkal látja el a követőit, de a Dehir.hu olvasóinak is javasolt néhány praktikát.

– A nejlonzacskókat lehet talán a legkönnyebben lecserélni, hiszen ma már vannak kenyeres és péksüteményes zsákok, majd jöhetnek a szappanok, tusfürdők, de ha a fogkefét leváltjuk bambuszból készült darabokra, már az is sokat jelent. A nők a sminklemosó pamacsot is kiválthatják. Mindenkinek azzal kell kezdenie, amit a legkönnyebben meg tud valósítani – hívta fel a figyelmet Veronika, aki hozzátette:

Mindent egyszerre nem lehet, lépésenként kell haladni, figyelni kell arra, hogy mi az, amit a legkönnyebben le tudunk váltani a hétköznapokban.