Debreceni éjszaka: fogd be a szádat, vagy lemegyek és befogom!
Szerző: Szénási Miklós | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.08.15. 08:40 | Frissítve: 2013.08.16. 08:10
Debrecen – Nyáron néha csak nyitott ablaknál lehet aludni. Lehetne, ha nem lenne iszonyatosan zajos az éjszaka. Kötelező tűrni az éjjeli hangzavart?
Ül három-négy-öt vagy több srác és lány a pingpongasztalon, meg a köré húzott padokon. Este van, 11 óra múlt. Lehetne azt mondani, hogy íme, itt egy átlagos lakótelepi csendélet, de mégsem mondhatjuk, mert a kis társaság eléggé hangos. Nem iszonyatosan, de azért eléggé nagy hangerőn szövegelnek a fiatalok. Sztoriznak, nevetgélnek. Van, aki rágyújt, elfricskázza a gyufát, van, aki egy sörösüveget emelget. Amikor kiürül, elszáll a doboz. Nem a semmibe, mert a fűben landol. Ez a jobbik verzió, mert van, amikor a járdára érkezik, s ahogy a kővel találkozik, az üveg ripityára törik. Még nagyobb nevetés, újabb sztorik. Ekkor kinyílik egy ablak, kiordít valaki, hogy lehetne kussolni. Kussoljál te, megy a válasz. Fogd be a szádat, vagy lemegyek és befogom – érkezik hirtelen egy másik ablakból a hang. Ha elég sokan ülnek a padon, nem biztos, hogy pár percen belül nyílik az egyik közeli lépcsőház ajtaja, de van, amikor igen. Jön egy (vagy több) feldúlt lakó igazságot tenni, s megvitatni, hogy szükségszerű-e, hogy a kinti zajongást élvezzék. Máskor a lépcsőházajtók zárva maradnak, de piros-kék fényekkel begurul egy rendőrségi jármű, és ekkor viszonylag rövid időn belül csend lesz. Néha véglegesen, máskor csak rövidebb időre, mert ahogy a hatóság elvonul, a fiatalok visszatérnek. S minden folytatódik tovább.
Ismerős helyzet? Nincs abban semmi extrém, hogy nyáron szívesen tartózkodunk a szabadban. Tele vannak a játszóterek, a parkok, a belvárosi sétálóövezet is. Este, de gyakran éjszaka is. Ez utóbbi persze nem mindig öröm forrása a környezetnek. Jellemzően azt talán inkább gondoljuk természetesebbnek, hogy a központban, a főtér környékén nagy élet folyik – ott tényleg egymást érik a szórakozóhelyek, a teraszok, s nem ritkák a szabadtéri rendezvények sem – nyitott ablaknál lehet aludni, sokkal zavaróbb a szomszéd lakásokból kiszűrődő zene, vagy a szabadtéri beszélgetés is. Az is a baj egyébként az éjszakával, hogy ilyenkor jobban terjed a hang. Hogyne lehetne „élvezni” azt, amikor egy átlagos péntek vagy szombat este valaki pár lakással vagy lépcsőházzal odébb felcsavarja a szőnyeget, és feltolja a potmétert, hadd szóljon a Gangnam Style.
Emiatt aztán, mint Kovács Károly, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta a Dehir.hu kérdésére, nyáron több panasz érkezik a rendőrség ügyeletére. Ugyanakkor az is tény, jegyezte meg a szóvivő, hogy abban senki nem korlátozható, ha éjszaka egy játszótéren, parkban, vagy akár a házában (lakásában) és az ahhoz tartozó kertben, a vendégeivel – akár zene mellett is – társalogjon. Tevékenységével azonban másokat nem zavarhat, és bármit is tesz, az jogszabályba nem ütközhet. Nem árt, ha tudjuk: a csendháborítás szabálysértésnek számít, s nincs időhöz kötve, elvileg a nap bármely szakában „elkövethető”. Az, hogy mennyiben jogsértő, az a zaj jellegétől és nagyságától is függ, ahogy az is, adott esetben milyen mértékű szankciót alkalmaznak vele szemben. Azaz: figyelmeztetést kap, helyszíni bírságot – vagy feljelentik. Mint Kovács Károly megjegyezte, azért például nem vonható felelősségre valaki, mert napközben felújítja a lakását. Viszont ha ugyanezt teszi a késő esti, illetve az éjszakai órákban, akkor már – nagy valószínűséggel – számíthat a vele szemben történő rendőri intézkedésre.
A fiatalok, fiatal felnőttek játszótéri „szórakozására” visszatérve: az ott elhelyezett játékokat nyilvánvalóan nem a felnőttek szórakozására helyezték ki. A nem rendeltetésszerű használattól azok megrongálódhatnak, illetve balesetveszélyessé válhatnak. A rongálókkal szemben pedig a hatóságoknak fel kell lépni. Az persze más kérdés, tehetjük hozzá, hogy annak a belátásához, miszerint a hinta, a forgó kisebbeknek van kitéve, nem kellene se gimnázium, se diploma. Egy olyan viselkedéskultúrára lenne szükség, amelybe nem fér bele sem az éjszakai óbégatás, sem a kukarugdosás, a falfirkálás, de a szemét eldobálása sem.
A zaj mellett az alkoholfogyasztás, illetve e kettő kombinációja okozhat még problémákat éjszakánként. Szerkesztőségünk is kapott már olyan jelzést, hogy az elviselhetőnél hangosabb zene szűrődik ki szombat éjszaka jóval éjfél után egyik-másik lakótelepi szórakozóhelyről, miközben az olvasó tudomása szerint ezeknek a helyeknek hamarabb kellene zárniuk. Mint Kovács Károly elmondta ezzel kapcsolatban, a különböző vendéglátóegységek működési engedélyének kiadása, illetve a nyitva tartási idő kérdése a helyi önkormányzatok illetékességi hatáskörébe tartozik. Ha a rendőrségre bejelentés érkezik, abban az esetben járőrt küldenek a helyszínre leellenőrizni, hogy az engedélyben foglaltaknak megfelel-e az adott vendéglátóegység, illetve ha szükséges, akkor intézkedésre is sort kerítenek. A játszótereken, parkokban és egyéb közterületen történő szemetelésről is ugyanezek mondhatók el – tette hozzá a szóvivő.
Léteznek írott jogszabályok és íratlan erkölcsi normák, melyek egy-egy közösségben (akár egy városban, akár egy-egy lakóövezetben) az együttélést szabályozzák. Van, ahol ez régen rögzült a génekben, zsigerből megy: Svájcban például lenézik azt, aki szemetel. Igaz, hogy ők lényegesen jobban élnek nálunk. De az is, hogy náluk egyes társasházakban az együttélés szabályozása azt a szintet is eléri, amikor a társasház közössége nem csupán a lakásokon belüli dohányzást tilthatja, de arról is dönthet, este 11 után le lehet-e húzni a vécét... Ettől mi még messze vagyunk. S ha eljönne ez az idő, amikor megvalósulna nálunk, nem biztos, hogy azt mondanánk: erre vágytunk.
Az alapkérdés viszont, ahova újra visszakanyarodhatunk, ha este 10 után, vagy éjfél körül nagy élet folyik akár a belvárosban, akár a lakótelepi parkokban, játszótereken, vagy a kertvárosok környékén, azt tudomásul kell-e venni, mert velejárója az életnek, vagy fel kell lépni ellene. Úgy tűnik, erre nincs egyértelmű, minden helyzetre alkalmazható egyenválasz. Marad tehát az időnként nem éppen elviselhető zajongás, s mindaz, ami esetleg ennek a következménye olykor: a megrongált padok, hinták, a reggelre összefirkált falak, kerítések és a lábunk alatt ropogó üvegcserép.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)