Digitális oktatás Debrecenben: így élik meg a diákok és a pedagógusok

---

Debrecen – Hogyan zajlik az online tanítás, milyen eszközök, módszerek helyettesítik az élőszóban elmondott tananyagot, hogyan néznek szembe az új helyzettel tanárok, diákok és szülők? Erről kérdeztük a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziumának három tanulóját és igazgatónőjét, Tóth László Tamásnét. Interjú.

---

A koronavírus-járvány feladta a leckét az iskoláknak is. Március 14-től bezártak az intézmények és elkezdődött a tanítás új formája, az online oktatás. A pedagógusoknak nem volt könnyű dolguk, egy hét állt a rendelkezésükre ahhoz, hogy kidolgozzák a megfelelő módszereket és felállítsák ehhez a szükséges technikai apparátust.

A hírportálokat böngészve arról értesülhetünk, hogy az ország különböző pontjain a diákok más és más eszközökkel igyekeznek felvenni az új tanítási rend tempóját. Megesik, hogy még egy-egy tantestületen belül is eltérő tanítási metódusokat alkalmaznak a pedagógusok.

A Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma már a járvány előtt is igyekezett kihasználni a digitális eszközök adta lehetőségeket, amelyet a minden tanteremben adott számítógép és projektor, valamint a 11 interaktív tábla biztosított.

- Nagyon sok tananyag állt rendelkezésre a pedagógusoknál, főleg, hogy szakmai tantárgyakból gyakran nem is létezik tankönyv. Az osztályok és csoportok a különböző közösségi hálókon eddig is kommunikáltak egymással és tanáraikkal, most ezek a kapcsolatok felértékelődtek, kiszélesedtek. Az eddigi pedagógus-továbbképzési lehetőségeket is kihasználtuk, akár belföldi, akár külföldi jó gyakorlatokat szívesen átvettünk.

A legfontosabb támasz viszont egyértelműen a tanárok tudásmegosztása volt és maradt, még a veszélyhelyzet kihirdetése előtti héten is tartottunk két belső képzést a tanulók online értékelési módszertanáról.

 – magyarázta az intézmény igazgatónője, Tóth László Tamásné.

 

Osztály a "Guglin", jegyek a Krétán, kezek a billentyűzet felett
 

Szerencsére manapság nagyon sok olyan platform létezik, amely lehetővé teszi az egyidejű munkaformákat akár egyéni, akár páros-, akár csoportmunkáról legyen szó. A bethlenesek leginkább a projektmódszert szeretik alkalmazni.

- Ez azért is praktikus, mert akár több heti feladatmegosztást tesz lehetővé, fejleszti a diákok szociális tanulását, informatikai kompetenciáit, közös felelősségvállalását.

Nálunk az alap a Google Classroom, melyhez a pedagógusok és a diákok 6-8 féle platformon kapcsolódnak.

A KRÉTA rendszerben folyik az órák és a házi feladatok dokumentálása, a munkafolyamat ellenőrzése. Itt marad nyoma annak is, ha egy-egy tanuló nem kellő elánnal vesz részt a munkában. Ez a szülőkkel való kapcsolattartás legfontosabb eszköze is – magyarázta az igazgatónő.

Azt is nyomon tudják követni, hogy üzeneteik célba értek-e. A kialakított rendszerük pontos visszajelzést ad a fenntartók felé is az iskolában zajló folyamatokról. Monitorozzák a tanároktól és a diákoktól származó véleményeket, visszajelzéseket.

- Minden héten értékelést készítünk, ami lehetővé teszi, hogy pontosítsuk, javítsuk, hatékonyabbá tegyük eljárásainkat.

Az átállás – bár hirtelen jött – gyorsan lezajlott és a kollégák lelkiismeretesen vetették bele magukat a munkába.

A bőség zavara miatt korlátoznunk kellett az általunk használt platformok számát, hogy diák és tanár ne vesszen el az ezerféle elektronikus rendszerben. Ezek megtanulása párhuzamosan zajlott az oktatással, így kezdetben a kollégák napi 8-10-12 órát is munkával töltöttek – tette hozzá az igazgatónő.

De mit szólnak mindehhez a digitális bennszülöttek?
 

Ahogyan sejteni lehetett, a diákok számára nem a technikai vívmányok okozták a kihívást.

- Nagyon sok feladatot, beadandót kapunk, még olyan tantárgyakból is, amikből normál esetben nem lenne ennyi számonkérés vagy házi feladat. Eleinte úgy éreztem, mintha minden egyszerre zúdult volna a nyakamba, de az első két hét után normalizálódott a helyzet – mesélte Czigle Dóra a 12. A. osztály tanulója. 

Dóra osztálytársának, Nagy Gergőnek már döcögősebben ment az átállás:

- Én az a típus vagyok, akinek szüksége van valamiféle motivációra, és itthon ezt nagyon nehezen találom meg – magyarázta a fiú. Sokkal több zavaró tényező van, ami eltereli a figyelmemet a tanulásról, és hiányzik a személyes kontaktus is.

- A kisebb gyerekéknél nagyobb szülői odafigyelést igényel a digitális oktatás, de a mi, 18-20 éves korosztályunk már egyedül veszi a nem is kicsi akadályokat. A tanárok azonban mégsem nélkülözhetőek, hiszen a tananyag leadásán kívül, a személyiségünk fejlesztésében is részt vesznek. Ez olyan valami, amit egy kijelzőn keresztül nem tudunk elsajátítani – mondta Rácz Emese Anna. 

Az igazgatónő szerint összességében nagyon pozitív a diákok hozzáállása, hiszen élvezik, hogy most ők oszthatják meg tudásukat a felnőttekkel:

- Sokat nevetünk egy-egy balul sikerült bejelentkezésen, engem is figyelmeztettek, amikor akaratomon kívül „élőzni” kezdtem. 

- Én például többször is beszéltem telefonon vagy videóhívásban az egyik tanárunkkal, akinek szüksége volt segítségre a webkamerás tanórájának az előkészítésében – mesélte Gergő.

Érettségi, de hogyan és mikor?
 

Különösen az érettségi előtt álló diákok számára jelent kihívást és plusz stresszfaktort az elmúlt időkben történt változás. Bár az érettségi pontos időpontja még nincs kitűzve (ahogyan arról már korábban beszámoltunk, erről várhatóan a jövő szerdai kormányülésen születik döntés), már körvonalazódni látszik, hogy a megszokott szóbeli-írásbeli vizsgák helyett, csak az utóbbira kerül sor.

- Az első perctől prioritásunk volt az érettségi felkészítés, amelyről tudjuk, hogy nem az utolsó két hónapban zajlik, hanem 4-5 év munkájának eredményét tükrözi. Ettől függetlenül számukra volt a legnagyobb a tét, ezért az érettségi tantárgyakat tanítók élveznek elsőbbséget az órarendi órák videós lebonyolításában, a tanulók terheinek elosztásában. Ebben a tekintetben a diákok érdeke mindent felülír, nem kaptunk olyan visszajelzést, amely ne ezt tükrözné – ecsetelte a direktor asszony.

A diákok mindent megtesznek, hogy sikerrel vegyék a közelgő megmérettetést, így nem is maguktól a vizsgáktól tartanak, hanem az érettségi körülményeinek bizonytalansága okozza számukra a stresszt.  

- Én már csak azt szeretném tudni, hogy mi vár ránk, hogy lélekben is fel tudjak készülni, ami szerintem ugyanolyan fontos, mint megtanulni az anyagokat. Ez a bizonytalanság egy plusz feszültségforrást jelent a világban kialakult helyzet mellett – mondta Dóra. 

- A legaggasztóbb az egészben, hogy nem tudjuk, miként készüljünk, pedig az osztály több mint 90 százaléka jelentkezett valamilyen felsőoktatási intézménybe. A nyelvvizsgákat is törölték, így valamennyien jelentős többlet ponttól estünk el a felvételin. Szeretnénk bizonyítani, de így, hogy már egy hónap eltelt iskolába járás nélkül, kezdjük elveszíteni a motivációnkat. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy tartsuk egymásban a lelket – mondta Emese, a diákönkormányzat elnöke, akinek az érettségire felkészülésen túl feladata az is, hogy a társaitól érkező visszajelzéseket közvetítse a tanárok és a vezetőség felé.

Dóra összességében 10-ből 5-re, míg Gergő 6-ra értékeli a digitális oktatást:

- Mióta itthon vagyok, úgy érzem, mintha reggeltől estig iskolában lennék. A tanáraink megtesznek mindent, ami tőlük telik, segítenek minket, de én mégsem érzem hatékonynak ezt a fajta tanítást, ez persze nem az ő hibájuk.

Ez a helyzet megköveteli mindenkitől, hogy alkalmazkodjon és kihozza magából a maximumot

– mondta Dóra. 

- Azt mindenképpen pozitív, hogy ebben a nehéz helyzetben tovább folyhat a tanulás és nem kell évet ismételnünk – tette hozzá Gergő. 

Szükségből erényt
 

Bár a tanároknak és diákoknak is hiányzik a valós érintkezés, igyekeznek pozitívnak maradni, biztatni egymást és a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből.  

- A mostani időszak olyan ugrásszerű fejlődést idézett elő a magyar oktatásban, amire több év is kevés lett volna. A mi dolgunk, hogy a szükségből erényt kovácsoljunk és a digitális oktatás minden előnyét a jövőben a pedagógiánkba beillesszük. Olyan hihetetlen gazdag adatbázis és tananyag jött létre, amelyet még évekig tudunk használni és gazdagítani.

Olyan kompetenciafejlődésen ment keresztül tanár és diák, ami már rég a levegőben lógott és amire békésebb időben rá kellett volna beszélni az embereket.

Ami mindannyiunkban fájó hiányérzetet okoz, a fizikai, emberi kapcsolatok nélkülözése: az osztálytársak, barátok jelenléte, a viccelődés a kollégákkal, ami helyette van: a képernyő egész napos szemmel tartása, a postaláda és a Google Classroom, KRÉTA, Redmenta, Quizizz, Kahoot, Learningapps és társaik jelzéseinek követése. Igyekszünk ezzel együtt beszélgetni a gyerekekkel, választ adni esetleges problémáikra, lelki támaszt nyújtani, erősíteni, kitartásra buzdítani – magyarázta az igazgatónő. 

Ahogyan nagymamám mondogatta: "nincsen olyan kár, amibe' haszon ne legyék". Most a jövő haszna lebeg a szemünk előtt.