Egyetlen hulladékkal tüzelő háztartás akár húsz kilométeres körzetben is szennyezheti a levegőt – videóval

---

Debrecen - Akár a még meg nem született gyermekekre is veszélyes lehet az, ha nem megfelelő tüzelőanyaggal fűtűnk – mondta Nagy Kata ökomenedzser.

---

Napközben szinte tavaszt idéző volt az időjárás, esténként azonban már lehűl annyira a levegő, hogy szükség van a fűtésre. Az energiaválság okozta áremelkedések miatt az idei tél valószínűleg sokaknak okoz majd fejtörést, főleg amiatt, hogy mivel és hogyan fűtsenek. A földgáz helyett van, aki elektromosra, míg más fára, szénre vált. A szakemberek azonban attól tartanak, hogy a kályhákba, vegyestüzelésű kazánokba a megélhetési nehézségek miatt olyan dolgok is kerülnek majd, amiknek nem ott lenne a helyük. A szeméttel fűtés veszélyeiről és ennek környezeti hatásairól beszélt a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában Nagy Kata ökomenedzser.

Az ökomenedzser elmondta, Magyaroszágon, és azon belül Debrecenben is sajnos gyakorta előfordul, hogy a vegyestüzelésű kazánokba nem csak száraz tűzifát tesznek a lakosok, hanem meggondolatlanul akár háztartási hulladékot vagy lomot: festett bútorlapokat, farostlemezeket, pvc-t, autógumiabroncsot is. Mindez nemcsak a fűtőberendezést teszi tönkre, de borzasztóan komoly egészségkárosító hatása is van és a tüzelő mellett a szomszédságra is komoly terhet ró.

- Egyetlen hulladékkal tüzelő háztartás akár húsz kilométeres körzetben is elszennyezheti a levegőt

– hívta fel a figyelmet Nagy Kata.

Mint mondta, a fűtési szezonban ugrik ki a szállópor értékeinek a koncentrációja, megfigyelhető a mérőállomásokon, hogy amint hazaérnek és befűtenek az emberek, megugrik az érték, a hajnali órákra pedig lecsökken. Ehhez képest a nyári időszakban egészen másként alakulnak az értékek – magyarázta. Akkor a közlekedés miatt növekedhet meg a szállópor mennyisége, ez azonban kiegyenlítettebben jelenik meg a mérőállomásokon.

Emlékeztetett, Debrecenben három mérőállomás üzemel, ezeken kívül a városnak van szenzoros mérőegysége is, a belvárosban szokták figyelni hogyan alakul a szállópor-terhelés.

Részleges megoldás a problémára: véderdősítés

Az ökomenedzser úgy fogalmazott, a fatelepítés fő célja, hogy a levegőben lévő szállópor mennyiségét megkössék, a fák ugyanis képesek arra, hogy a vegetációs időszakban elég nagy mennyiségű szállóport kössenek meg.

- Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy lomb egy év alatt négy és fél kilogramm port ki tud szűrni a levegőből – magyarázta Nagy Kata. 

Felhívta a figyelmet, hogy ha hulladék kerül a kazánba, akkor olyan káros vegyületek kerülnek a levegőbe, ami komoly degeneratív betegségeket idézhet elő. Ez akár a még meg nem született gyermekekre is veszélyes lehet.

Rámutatott, nincs azonban megoldva a teljes eliminálása a problémának, hiszen, ha nem is lélegezzük be és a véderdők meg is kötik, a csapadékvízzel mégis a talajba kerülnek a káros anyagok, ennek pedig komoly gazdasági terhei is vannak.

- A megoldást abban látom, hogy ha szilárd tüzelésre adjuk a fejünket, akkor próbáljunk legalább két éven át szárított tűzifával fűteni

– javasolta az ökomenedzser, hozzátéve, hogy a széntüzelést azonban nem ajánlja.

Mint mondta, az önkormányzatnak, a hatóságoknak a legfontosabb feladata a szemléletformálás lenne, mert sokszor tudatlanságból fakadóan is rárakják az emberek a tűzre azt, amit nem lenne szabad.

- Emellett az energiaszegénységben élőknek megfelelő támogatási rendszert kellene biztosítani. Harmadrészt pedig fontos lenne, hogy a természetvédelmi hatóság, a kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya megfelelő létszámú és szakképesítésű emberrel tudjon rendelkezésre állni, ahhoz, hogy a lakossági fűtést nyomon tudják követni – szögezte le. 

Mindez égető kérdés, hiszen mint arra rámutatott, Magyarországon évente több mint tízezer ember korai haláláért felelős a levegő rossz minősége. 

A teljes beszélgetést itt nézhetik meg: