Egyre veszélyesebbé válhat a koronavírus, a jövőben gyerekek is kórházba kerülhetnek – videóval

---

Debrecen – Várkonyi István azt javasolja, hogy újra kezdjünk el maszkot hordani közösségben, és vegye fel az oltást a légúti fertőzések szezonját megelőzően, aki még nem tette.

---

Már a negyedik hulláma tombol a koronavírusnak a világban, sokan mégsem oltatták még be magukat, pedig az orvosok szerint egyértelműen kimutatható, hogy azok kerülnek kórházba, adott esetben életveszélybe, akik oltatlanok. Magyarországon 7300 fölött van az aktív fertőzöttek száma, több mint 500-an vannak kórházban, közülük minden hatodik beteg lélegeztetőgépen. Arról, hogy mit kell tudni a negyedik hullámról, Várkonyi István, az Debreceni Egyetem Infektológiai Klinikájának igazgatója beszélt a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.

Debrecenben már folyik a gyerekek oltása (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A szakember elmondta, hogy valóban megérkezett a negyedik hullám, jelenleg nyári, szezonális hatását érezzük még, éppen úgy, mint tavaly, a kórházba kerülő és a lélegeztetőgépre szoruló betegek száma ugyanabban az ütemben növekszik.

– Jelenleg Debrecenben és országosan is tíznaponta duplázódik a kórházban kezelt betegek száma.

A tavalyi adatokhoz hasonlóan alakul a kórházba kerülők száma

A tavalyi minta idén a vakcinák ellenére azért ismétlődhet meg, mert a napi fertőzésszámban nincs meredek emelkedés, hiszen a védőoltások visszafogják ezt a dinamikát. Az emelkedő szám a kórházba felvett, súlyos betegeket jelöli, s ez kísértetiesen hasonlít a tavalyi adatokhoz.

– Ez várható volt, naponta figyeljük, így jól megbecsülhető egy bizonyos határig, hogy mire számíthatunk – fogalmazott a szakember. Hozzátette: sok tényezővel magyarázható a negyedik hullám.

– Tavaly egyszerű volt a képlet, a lezárásokat és a nyarat követően, amikor nem terjednek a légúti vírusok, elindult egy oltási kampány, ami bizonyos fogékony csoportokot kihúzott a dinamikából, de belekerültek mások. Megjelentek az új variánsok.

A variánsokról a szakember azt mondta, hogy olyan helyen alakulnak ki, ahol hosszú ideig él együtt oltatlan tömeg és a vírus. Ezek alkalmazkodnak a környezethez, ami azt jelenti, hogy sokkal fertőzőképesebb variánssal állunk szemben.

– Másik tényező, hogy ez a variáns megtalálja azokat a csoportokat, akik nincsenek beoltva, a gyerekeket, az oltatlan többmilliós tömeget. A vírus abba az irányba mozog, ahol fogékony embert talál.

Hozzátette, három különböző járványeredővel fognak találkozni: a gyermekek, az oltatlanok, s maguk az oltottak is, mert a védőoltások 100 százalékos védettséget nem adnak.

– Az úgynevezett sterilizáló immunitást csak kellően nagy számú, érett és erősen kötődő antitest tudja megvalósítani, s ez az idő folyamán egyénenként változik. Ez azt eredményezi, hogy oltottak is megfertőződhetnek, sőt, terjeszthetik is a betegséget, de lényegesen kevesebben, mint az oltatlanok.

A környezetünk számára sem mindegy, hogy védtelenül nézünk-e szembe a vírussal

A három járványeredő közül a leglényegesebb az oltatlan tömeg, míg második helyen áll az iskolakezdés, a zárt közösségi terek, a légúti fertőzések miatt a gyerekek, akik a koruk vagy szüleik miatt nincsenek beoltva, s az oltottak.

– Lehet, hogy kettő vagy akár három oltás után is elkapja valaki a koronavírus-fertőzést, de nem fog érezni semmit, s nem is lesz fertőzőképes, vagy egy kisebb náthával megússza a dolgot, s nem adja tovább a családnak.

Tehát az oltások nem adnak teljes védettséget, viszont azok, akik oltottak, nem halnak meg a fertőzésben, nem kerülnek lélegeztetőgépre, nem alakulnak ki poszt-COVID tüneteik olyan nagy számban – hangsúlyozta Várkonyi István.

Kiemelte, az emberek tudnak a legtöbbet tenni annak érdekében, hogy elkerüljék a súlyos járványhullámot. Ha mindenki elmenne a légúti fertőzések szezonját megelőzően beoltatni magát, akkor az Infektológiai Intézetben 60 ágyon le tudnák vezényelni ezt az időszakot, az egészségügy, az oktatás és a lakosság sem érezné meg.

– Ameddig nem következik be, hogy a nyájimmunitást oltással vagy átvészelt betegséggel, esetleg a kettő kombinációjával nem érjük el, nem lesz vége, egyre csökkenő intenzitásokkal itt lesz velünk a vírus.

A harmadik oltással kapcsolatban Várkonyi István úgy fogalmazott, a fiatalok védettsége magasabb szintű, erősebb, hosszabb ideig tart. 

– Ezért javasolták azt a szakemberek, hogy időseknek, s az immunológiai szempontból veszélyeztetettebb embereknek a harmadik vagy emlékeztető oltás felvételét. Ezt rövidebb vagy hosszabb távon valószínűleg senki nem kerülheti el, csak ennek van egy optimális időpontja, valamikor 6 és 12 hónap között lehet fokozni az immunitást.

Nincs okunk félni az oltástól, a gyerekeknek is ajánlott

Azok, akik nem adatták be maguknak az oltást, azzal indokolják, hogy a vakcina évekkel később felbukkanó szövődményeitől félnek. Várkonyi István kiemelte, a koronavírus-fertőzésnél súlyosabb szövődményt az oltás nem okoz, alaptalan a tőlük való félelem.

– Az oltásokkal kapcsolatban oltási reakciókról szoktunk beszélni, ami arra a reakcióra utal, amit a szervezetünk ad, ez teljesen normális.

Várkonyi István azt ajánlotta, hogy a közeljövőben térjünk vissza a maszkokhoz, valamint, aki még nem tette, a két alapoltást fogadja el. 

Arról is beszélt, hogy a gyerekek nem olyan veszélyeztetettek, de ez nem jelenti azt, hogy az ő esetükben nem lehet komoly a fertőzés. Nagyobb kockázatot jelent azonban, hogy ők megfertőzik a szüleiket, nagyszüleiket.

– Tünetmentesen vagy gyenge légúti tünetekkel együtt hordozzák a koronavírust, így nekik a közösségi immunitás, nyájimmunitás, s a családra utaló fészekimmunitás fontos.

A delta variáns az, ami súlyosabb betegség képében jelentkezik gyerekeknél, s mivel ők az oltatlan közösség egy része, ebbe az irányba is mozog majd a vírus. Arra lehet számítani, hogy lesznek közöttük olyanok, akik kórházba, sőt, intenzív osztályra is kerülhetnek majd.

Emiatt azt ajánlja, hogy akit már lehet, a szülei még most vigyék el beoltatni, mielőtt elkezdődik a légúti fertőzésekkel járó szezon.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg: