Életveszélyes hazugságok: ne dőljünk be mindennek, amit a neten látunk!

---

Debrecen – Csodás gyógyulást remélünk egy szertől, amelyet próbálnak eltitkolni, vagy nagyanyáink több száz éve ajánlották? Legyünk óvatosak, ha hasonlókat látunk, az interneten hemzsegnek az álhírek, amelyek akár az egészségünkre is káros hatással lehetnek.

---

Ismeretlen tettesek éltek vissza a Magyar Kardiológusok Társasága, valamint elnökük, dr. Csanádi Zoltán nevével az interneten. Mint azt a szakembernek novemberben először jelezték kollégái és páciensei, a legismertebb közösségi médiafelületen egy „csodatévő készítmény” hirdetésére bukkantak, ahol jogtalanul használták fel a társaság és a professzor nevét.

Óvakodjunk a csodaszernek kikiáltott, bevizsgálatlan szerektől!

„Csanádi Viktorként emlegettek a posztban: az állítólagos ajánlásommal és kollégáim nevével fémjelezve egy olyan szert reklámoztak, amelynek összetétele számomra ismeretlen” – emelte ki a szakember. A társaság mellett több hazai gyógyintézmény nevét szintén engedély nélkül használták fel a hirdetők. Még tavaly megtették a feljelentést, ám azóta nem történt semmilyen változás, a „csodaszer” reklámja tovább kering a világhálón, ezért a társaság további jogi lépések megtételét fontolgatja a közeljövőben.

„A legkülönfélébb történeteket találják ki a termék eladása céljából: állítólagos betegekről írnak, akik szedték már a készítményt, és csodás gyógyuláson mentek keresztül, kardiológusok szájába adnak szavakat arról, milyen jó is ez a szer”

– emelte ki Csanádi Zoltán. Ha valaki kicsit kritikusabban szemléli ezeket a posztokat, máris rájöhet, hogy átverésről van szó: tele vannak helyesírási hibával, magyartalan mondatokkal, tehát feltehetően egy idegen nyelvű szöveget próbáltak Google fordító segítségével magyarra átültetni – igen kevés sikerrel. Ez pedig arra utalhat, hogy ez a csalásra épülő üzlet több országra is kiterjed.

A különböző összeesküvéselmélet-hívők is előszeretettel futnak bele hasonló álhírekbe: az internet egy bizonyos szegletében azt próbálják elhitetni az arra fogékonyakkal, hogy szándékosan betegítik az emberiséget cégek, kormányok, a gyógyszert pedig elrejtik, titkolják előlünk. Csanádi Zoltán szerint időnként még orvos kollégák is tesznek olyan nyilatkozatokat, amelyek alkalmasak lehetnek megingatni a laikusok, a beteg emberek orvostudományba, orvosokba vetett bizalmát.

„Fogalmunk sincs arról, miből készült ez a szer, ezek a csodapirulaként beállított termékek nincsenek bevizsgálva. Jobb esetben mindössze cukortabletta, rosszabb esetben akár az egészségre is káros lehet.

További veszélyt jelent, ha egy hiszékenyebb internetező ezeknek a reklámoknak a hatására a valódi, az orvosa által előírt gyógyszereit elhagyva remél mesés gyógyulást az új szertől” – hangsúlyozta Csanádi Zoltán.

A szakember kiemelte: hasznos az, hogy manapság a betegek az interneten utánanézhetnek a betegségeknek, részletesebben tájékozódhatnak róla, viszont arra int mindenkit, hogy soha ne kezdjék el vagy hagyják abba gyógyszerek szedését anélkül, hogy kezelőorvosukkal előzőleg konzultálnának. 

Az idősebb korosztály van a legnagyobb veszélyben az álhírekkel szemben

Kenyeres Attila, a Debreceni Egyetem oktatója, az álhírek témájának szakértője hozzátette: nem egyedi esetről van szó, az interneten, azon belül is a közösségi médiában burjánzanak az ehhez hasonló, valótlanságokat állító cikkek. Némelyikük ártatlan, viszont egyesek már olyannyira messze merészkednek a kattintásokért folytatott harc során, hogy a koronavírus állítólag hazai halálos áldozatairól terjesztenek hazugságokat. Akik pedig nem tájékozódtak korábban arról, hogyan lehet felismerni az álhíreket, könnyen beveszik a „kacsát”.

„Ez a konkrét eset az álhírek csúcsa, amikor emberi életekkel szórakoznak” – jelentette ki Kenyeres Attila.

A szakember elővigyázatosságra int: „mindig nézzük meg a forrást! Ha egy oldal neve nem a jól ismert .hu végződést kapja, már gyanakodhatunk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden külföldi oldalon csak hazugságok jelennének meg, de érdemes figyelni az internetes jelenlétünk során”. Gyakoriak hasonló esetekben a komolytalan oldalnevek, valamint az ismert honlapok nevével való visszaélés. Kenyeres Attila konkrét példát is említett: „ha dehir.hu helyett a dehir-hu.com oldallal találjuk szembe magunkat, egy álhíroldalra keveredtünk”. Ezek a trükközések pedig egy tájékozatlanabb felhasználót már megtévesztenek.

Külön figyelmeztető jel a magyartalan megfogalmazás, ha a magyar szavak közé becsúszik néhány román vagy angol szó.

Az oldal dizájnja is legtöbbször hasonlít az eredetire, így még nehezebb különbséget tenni az álhíroldalak és a valódiak között. A hirdetések is árulkodók lehetnek: ha rengő háj, férgek, gombák vagy egyéb gusztustalanságok szegélyezik az oldalt, biztos, hogy rossz helyen járunk. Ha nincs impresszuma (szerkesztőségi információja) az oldalnak, meneküljünk: utolérhetetlenek, nem vállalja a felelősséget a tartalomért senki.

A Google képkereső funkciója is sokat segíthet: az egyik álhíroldal azt híresztelte, hogy egy budapesti csodagyerek, egy diák felfedezte az értisztítás forradalmi módját. A képkereső egy horvát oldalon ugyanezt a fiatalt hozta ki, csakhogy abban a cikkben már egy horvát csodagyerekként írnak ugyanarról a diákról, ugyanazzal a fotóval illusztrálva. Egy másik álhír pedig arról szólt, hogy egy fiatal kardiológust letartóztattak és bilincsben vittek el, mert megpróbálta meggyógyítani a magas vérnyomást. A gyógyszerészek pedig megpróbálják elrejteni a találmányát.

Árulkodó jel még az is, hogy néz ki a szöveg: ha irreálisan hosszú, csupa nagybetűvel, rengeteg felkiáltójellel tűzdelt a cím, máris gyanakodhatunk.

„A történelem során még nem volt példa ilyen méretű álhírterjesztésre. Nekünk kell óvatosnak lenni, ugyanis senki nem fogja megoldani helyettünk, ha valamilyen problémánk adódik a hiszékenységünkből” – jegyezte meg Kenyeres Attila, aki fontosnak tartja az ismeretterjesztést a témában, rendszeresen tart előadásokat idősebbeknek, iskolásoknak, hátrányos helyzetűeknek az internet veszélyeiről, csalásairól. A szakember szeretné a kezdeményezést felvilágosító kampánnyá kiterjeszteni.

Az internet egyre szélesebb rétegeket és korosztályokat megszólít, ezzel együtt pedig egyre inkább elszaporodtak a valótlanságokat állító hírek, oldalak, hirdetések. Ne dőljünk be mindennek, amit a neten látunk, így elkerülhetünk sok bosszúságot!