Erdélyi ízek Debrecenben: a Székelyek parkja után jön a székelyek napja

---

Debrecen – Zene és irodalom, gasztronómia és autonómia: egy nap, ami Erdélyről és a székelyekről szól a cívisvárosban.

---

A hétezredik állampolgársági eskü óta minden olyan nap kint van a székely zászló a városházán, amikor valaki állampolgári esküt tesz Debrecenben. A lobogót egy magyar állampolgárságot tevő erdélyi férfi hozta ajándékul a városnak. De nem ez az egyetlen momentum, amivel Debrecen kimutatja szolidaritását a székelyek felé. Kósa Lajos polgármester felvetette, hogy a székely zászlót nemcsak a városházára lehet kitűzni, hanem például a Medgyessy sétány végére, ahol Wass Albert szobra áll, a területet pedig el lehetne nevezni Székelyek terének. A javaslatot az április végi közgyűlés el is fogadta, így a Wass Albert szobor körüli terület a Székelyek parkja lett.

A rengeteg Erdéllyel kapcsolatos információ ellenére, az erdélyi és a székelyföldi magyarsággal kapcsolatban kevés az objektív, tényekre alapozott, egyéni tapasztalásból építkező vélemény – vélekedik az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyház. Felismerésük hívta életre tavaly az első Debreceni Székely Napot. Idén is megrendezik a rendezvényt, június 8-án, szombaton a Hatvan utca 24. szám alatti Unitárius Imaházban reggel kilenctől este fél nyolcig tartják a II. Debreceni Székely Napot.

Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület elnöke, Csíki András elárulta, hogy Hajdú-Bihar megyében nagyon sok Erdélyből áttelepült ember él, akik számára a szülőföld megidézése és új nézőpontból való megvilágítása elemi fontosságú, az emocionális tényezőkön túl is hasznos és érdekes lehet.

- Az erdélyi, székelyföldi magyarság önállóan is kerek egészet alkotó kultúráját, identitásának építőköveit meg kell ismertetni az anyaországi magyarsággal, hogy értelmezhető legyen a Székelyföld autonómia törekvése. Az előzőeken túl a szinte minden elemében Erdélyhez kötődő unitarizmust is szeretnénk megismertetni Debrecennel – magyarázza Csíki András.

Az elnök elmondta, hogy igyekeztek olyan tematikus napot összeállítani, mely a téma iránt érdeklődést mutató embereket szórakoztatja, elgondoltatja és cselekvésre buzdítja.  Délelőtt 9 órakor unitárius istentisztelettel kezdődik a nap, majd a hivatalos köszöntők után 10-től erdélyi irodalmi mozaik következik. A műsorban fellépnek: Miske László Jászai Mari-díjas színész, Kukovecz Barbara, Kirs Mónika, Sztányi Gyöngyi és Burger Ildikó Gréta.

Az irodalmi összeállításban többek között Benedek Elek, Reményik Sándor, Bágyoni Szabó István, Nyárádi Szabó Zoltán, Ady Endre, Babits Mihály, Szilágyi Domokos és Kányádi Sándor műveiből hangzanak el részletek. A versek között erdélyi népdalok és műdalok is felcsendülnek. A délelőtti program az EJKE bemutatásával és a Ki tud többet Erdélyről vetélkedővel zárul.

A délelőtti műsort követő két órás szünetet erdélyi ízekkel tölthetik meg a résztvevők. A tavalyi évben hatalmas tetszést arató Kiss Csaba vezette Vox Antiqua kamarakórus idén is fellép, Kodály és Orbán György darabjaival érkeznek. Fél háromtól egy izgalmas kezdeményezésről hallhatnak beszámolót az érdeklődők Kemény Endrétől és Medgyessy Évától az Erdélyi Helikon – Marosvécsi Kemény Alapítvány képviselőitől. Három órai kezdettel Pap Gy. László tart előadását az unitárius erdélyi költészetről. Fél négytől Csíki András Aposztróf című kötetének bemutatójára kerül sor. A könyvismertetőt Torockó bemutatása fogja követni.

Az esti színházi előadást megelőzi a székely zászló avatása. A nap záró programja a nagyváradi Magyar Örökség Díjas Kiss Stúdió Színház színpadi játéka, mely során Márai Sándor, Nyírő József és Wass Albert szövegei hangoznak el Három csillag jár az égen címmel.

A rendezvényre a gyermekeknek ingyenes a belépés, a felnőttektől 500, 1000 vagy 2000 forint adományt kérnek a szervezők, a bevételt pedig a Csángó Magyar Oktatási Program javára ajánlják fel.