Farkasbőrben érkezik a legújabb családi animációs film a mozikba

---

Debrecen - A lurkók hamar megszeretik majd a karaktereket, és a figyelmüket végig leköti majd a történet. Kritika.

---

Moziba járni jó! Ezt mindannyian tudjuk, még akkor is, ha az utóbbi időben nem nagyon volt lehetőségünk arra, hogy a sötét termekben megbújva újabb és újabb álomvilágokat fedezzünk fel. Ebben az időszakban talán még az átlagosnál is fontosabb lenne, hogy a filmipar olyan alkotásokat produkáljon, amelyek túlmutatnak mindazon, ami a televízióból ömlik ránk, nézőkre napi 24 órában.

Farkasbőrben

Az a töméntelen tartalom, ami a fogyasztó figyelmét igyekszik megnyerni a különféle streaming szolgáltatókon keresztül szinte ellehetetlenítette a kísérletező kedvű, vagy éppen tanuló fázisban lévő alkotók műveit.

Noha nem mintha annyira félteni kellene az álomgyárat: a producerek kontárkodása miatt sorra jönnek az igénytelen fércművek, melyek csak arra jók, hogy termékké degradálják a filmművészetet. A Farkasbőrben, noha korántsem olyan rossz, mint ahogy az elképzelhető a fentiek alapján, nem is fogja megváltani a világot – ahhoz pedig végképp nem elég, hogy egy világjárvány közepén moziba csábítsa a nézőket.

Freddy Lupin alig várja, hogy végre farkassá válhasson, akárcsak a legendás édesapja. Azonban arra nem számít, hogy amikor elérkezik az átalakulás nagy napja, valami szörnyen rosszul sül el. Freddy vérszomjas farkas helyett pudlivá alakul, és rá hárul a feladat, hogy valahogy kikecmeregjen ebből a szituációból.

Ha madártávlatból nézzük a filmet, akkor tulajdonképpen semmi probléma nincs vele. Kedves, a nézőtől nem igényel szinte semmilyen erőfeszítést, és még csak nem is veszi hülyére a közönséget. Tulajdonképpen megvan benne minden ahhoz, hogy animációs filmnek nevezhessük – azonban talán éppen ez a legfőbb hibája, hogy mindenből csak a minimumra törekszik.

A lurkók nagyon hamar szerelembe esnek majd a karakterekkel, és a figyelmük végig le lesz kötve. A mozi meglehetősen gyors sebességgel mozog, nem lesz lehetőség arra, hogy a gyerkőcök mozgolódni kezdjenek.

De ez teljességgel érthető, hiszen a roppant rövid játékidő nem is nagyon hagy teret üresjáratokra. Ez talán valamelyest megnyugtató lehet a szülők számára, akiknek annyival kevesebb ideig kell szenvedniük a moziteremben. No nem mintha annyira nagy kínzás lenne végigülni az alkotást: láthattunk már jóval idegtépőbb, tenyérbemászóbb alkotásokat is a közelmúltban.

Elég csak elővenni a méltatlanul és egyben érthetetlenül népszerű Gru-szériát, mely már az első részével is csupán egy túlzottan sokáig megtűrt vendég volt. Nem, a Farkasbőrben kedves, aranyos, sőt, helyenként elbűvölő film, melyre tényleg még a legkisebbeket is nyugodtan elvihetjük, jól fognak szórakozni. Vagy legalábbis le lesznek foglalva arra a rövid időre.

A mozinak van egy meglehetősen modern, társadalmilag figyelmes aspektusa is. Hiszen ha nagyon figyelünk, akkor felfedezhetjük azt is, hogy

az alkotók igyekeznek valamit tanítani a gyerekeknek a saját testünk, a saját formánk elfogadásáról, és ez mindenképpen értékelendő.

Még akkor is, ha ez a hozzáadott plusz csak azért van benne, hogy valamennyire kiemelje a filmet a nagy átlagból –érdemben nem tesz túlzottan sokat a végeredményhez. Többek között azért sem, mert a mozi többi része olyannyira harsány, hogy szinte képtelenség kifejezetten erre fókuszálni – a sztori, ahhoz képest, hogy egyértelműen más animációs klasszikusokból lett így-úgy összeollózva, meglehetősen csapongó, és végeredményben nem igazán értelmes, nem áll össze.

Mindezek ellenére az animációs munkafolyamatokba beletett idő, valamint az odaadás és az alkotni akarás szinte minden másodpercben érezhető. Egyértelmű, hogy az alkotóknak fontos volt az alkotás, még akkor is, ha mindez pusztán technikai szinten értelmezhető, semmint dramaturgiailag. Ebből a szempontból a film ugyanis képtelen magát elválasztani az animációs csatornákon és a streaming szolgáltatásokon található, több ezernyi óra tartalomtól.

Azon kívül, hogy a gyerekekkel végre kimozdulhatunk otthonról és megtapasztalhatják a mozi élményét, nem vonultat fel túlzottan sok érvet amellett, hogy miért is szánjunk rá időt és pénzt.

És mikor a világban uralkodó szituáció, és tulajdonképpen maga a filmek és az otthon elérhető szórakozás minősége is azt sugallja, hogy ezt inkább hagyjuk ki, akkor miért is kockáztatnánk? Ennél sajnos sokkal többre van szükség a mai helyzetben, de még azon túl is.

A filmet szerzőnk az újra nyitott Apolló moziban látta. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 990 Ft, 2D gyermek/diák – 890 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 790 Ft, 3D normál: 1220 Ft, 3D gyermek/diák – 1120 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 1020 Ft.