Fejlesztésközpontú, racionálisan megtervezett és stabil: elfogadták Debrecen 2020-as költségvetését – fotókkal, videóval

---

Debrecen – 160,9 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, csaknem két órán át tartó vitát követően elfogadta a városi közgyűlés a költségvetést.

---

160,9 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, 78,2 milliárd forintos beruházási főösszeggel elfogadta Debrecen város 2020-as költségvetését a közgyűlés.

A költségvetés fő számairól, prioritásairól és az idei feladatokról Papp László polgármester korábban sajtótájékoztatón számolt be. A kulturális területről Puskás István alpolgármester tartott sajtótájékoztatót, Széles Diána alpolgármester a szociális, egészségügyi és turisztikai ágazatok szempontjából mutatta be a városi büdzsét. A gazdaságfejlesztési, vagyongazdálkodási, köznevelési és sport területekről Barcsa Lajos alpolgármester nyilatkozott, a költségvetés zöldterületi és városüzemeltetési területeiről pedig Balázs Ákos alpolgármester adott tájékoztatást.

Papp László polgármester a büdzsé tervének ismertetésekor úgy fogalmazott, hogy a 2020-as költségvetés fejlesztésközpontú, racionálisan megtervezett és stabilitás jellemzi. Kiemelte,

olyan fejlesztések is találhatók a büdzsében, amelyek évekre, évtizedekre meghatározzák Debrecen életét.

A polgármester kitért arra, hogy nagyon sok olyan kötöttség van, amiket „az elmúlt évekből hoztunk magunkkal, működésben, fejlesztésben”. Az egyik legkeményebb determináló tényezőnek a bérfejlesztést nevezte, amit végre kell hajtani, mert ha nem tartanak lépést a piaccal, a versenyszférával, a kormányhivatallal, akkor a munkatársak el fognak menni. Mint mondta, 1,7 milliárd forinttal növekszik a bérkeret. Kiemelte, nehéz lesz ezt a növekedési ütemet fenntartani, ezért is volt fontos a gazdaságfejlesztés, amit elindítottak a városban. Ilyen determinációs elem a közétkeztetés is, tette hozzá, amihez 1,3 milliárdot biztosít az állam, 600 milliót a város. A közösségi közlekedés külön kihívás lesz, ezt is jelezte a polgármester, ezt az iparűzési adóból kell megvalósítani.

A város gazdaságának erősítését kell továbbra is a középpontba helyezni, hangsúlyozta, hozzátéve, hogy 2014-hez képest 60 százalékkal nagyobb helyi adóbevétellel rendelkezik a város. Idén a tavalyinál valamivel több helyiadó-bevétellel számol a város, 20,7 milliárd forinttal; elsősorban az iparűzési adóból számítanak többletre.

A kulturális szféra kapcsán kitért arra, hogy Debrecenben a megyei jogú városokhoz viszonyítva kiemelt támogatást kap a terület.

6,1 milliárd forintot fordítanak a kultúrára, ebből 3 milliárdot a város biztosít.

A költségvetés minden olyan célt, amit stratégiai célként fogalmaztak meg (fejlesztések, kultúra, városüzemeltetés) maximálisan kiszolgál – jelentette ki. A városközpont fejlesztésére 7,2 milliárd forintot, a lakótelepek modernizálására 7,25 milliárd forintot, a kertségekre 5,3 milliárd, a városi közlekedésfejlesztésre 7,6 milliárd forintot különítettek el. Az oktatási intézmények fejlesztésére 5,5 milliárd forintot, a kulturális fejlesztésekre pedig 10,2 milliárd forintot szánnak, a sportra 1,15 milliárd forintot terveztek be.

Papp László elmondta azt is, hogy a városüzemeltetés és a zöldterületek fenntartása sokkal nagyobb súllyal esik latba, erre 5,2 milliárd forintot költenek, példaként hozta a faültetési programot, amire 180 millió forintot szánnak.

Állami forrásból több mint 30 milliárd forint jut közlekedésfejlesztésre Debrecenben – tette hozzá. Ennek jelentős része az Észak-nyugati Gazdasági Övezet köré összpontosul, de számos csomópont átépítése történik meg.

Kijelentette, Debrecen gondoskodó város, a szociális területre 2,78 milliárd forintot fordítanak; több intézmény fejlesztésére, felújítására is jut majd forrás.

Vita a költségvetésről

Papp Viktor, a Fidesz-KDNP frakciójának vezetője hozzászólásában kiemelte, hogy az elmúlt évek sikeres fejlesztéseinek köszönhetően sokat erősödött a város gazdasága és 60 százalékkal nőttek az helyi adóbevételek. Mint mondta, 2020-ban az elmúlt évek városfejlesztési folyamatait viszik tovább. Visszautalt rá, hogy a 2012-ben a frakció által kezdeményezett kertségi fejlesztési programra 5,3 milliárd forintot fordítanak. Hangsúlyozta: szeretnék, ha a város tiszta, szép és világos lenne, és fontos az is, hogy kiemelt figyelem jut a közterületekre, 560 millió forinttal költenek többet a városüzemeltetésre. Szociális területre 2,8 milliárd forintot fordítanak, hiszen Debrecen gondoskodó város.

Örömmel látják, hogy a vagyonkezelő működése, stabil, jelentős beruházásokat valósít meg – mondta Papp Viktor, hozzátéve, hogy 

a költségvetés erősen fejlesztésközpontú, racionálisan tervezett: a frakció minden segítséget megad a költségvetésben levő tervek támogatásához.

A költségvetés politikai csomag is – jelentette ki Madarasi István (MSZP) – és a közös gondoskodás lényege a városfejlesztés. Szerinte Papp László menedzserszemlélettel közelíti meg a dolgokat, és ez elszakad időnként az emberközpontúságtól. Mint mondta, a város gazdasági fejlesztésével kapcsolatban konszenzus van, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy azért vannak itt, hogy a debreceni lakosok elvárásainak megfeleljenek. A politikus felidézte, hogy a DKV-nál 2,9 milliárd forint a támogatási igény. Azt, hogy elektromos buszokkal kell ellátni a közösségi közlekedést, nem lehet végrehajtani, ha nem biztosítanak hozzá állami támogatást. Az önként vállalt feladatokat újra kell gondolni Madarasi István szerint.

Papp László válaszában úgy fogalmazott, hogy emocionális embernek tartja magát, abszolút foglalkoztatják azok a problémák, amikkel a debreceniek találkoznak. Azért van itt a BMW, a Vitesco, a Krones, az NI, mert azt látja, ahhoz, hogy a várost működtetni lehessen, nagy szükség van arra a pénzre, amit befizetnek. Ha nincs ez a hozzáállás, most nem 20 milliárdos, hanem 14-15 milliárdos adóbevétellel rendelkező város lenne Debrecen. Közlekedésre minden évben sok milliárd forintot költenek, idén csaknem 8 milliárd forintot fordítanak erre, és ugyanez igaz a szociális, a kulturális területre.

Modem, DKV, Civaqua

A Sesztina és B24 galéria bezár, ez nyílt titok – mondta Kőszeghy Csanád Ábel. A Jobbik politikusa azt kérte, hogy az ilyenekről tájékoztassák a képviselőket.

Papp László válaszában elmondta, hogy

a Sesztina időszakosan nyitva levő részlege volt a Modemnek, és nem igaz, hogy a város ki szeretné adni a kezei közül: hosszú távon rendezvényközpontként szeretnék működtetni.

Hozzátette, ősszel egy nagyszabású kiállítást tervez a Modem, ez körülbelül 50 millió forintba kerül, amit szeretnének biztosítani. Bizonyos átstrukturálás történik az intézménynél – mondta a polgármester.

Gondola Zsolt, a Civil Fórum elnöke is hozzászólt a vitához. Mint mondta, módosító indítványaik csak a kiadási oldalt érintették, nem a bevételit. Ezt a költségvetést még nem érte el az aranyvonat, nem futott be az a pénz, ami nagy vállalkozásoktól érkezhet – jelentette ki. Úgy fogalmazott, tudomásul veszik, hogy minimális a helyi adó növekedése. Aggályosnak tartotta, hogy 2,5 milliárd forint hitelt vesznek fel, és nagyjából ennyivel támogatják a DKV-t. Mint mondta, jobb lenne, ha kikerülne az az egymilliárd, amiből a Lícium felújítását tervezik. Aggályos szerinte az is, hogy most először vették észre, hogy pályázatfüggő lett a költségvetés. Minél több pályázatot fogadnak el, annál kisebb lesz a mozgástér – mondta Gondola Zsolt, hozzátéve, hogy egy gördülő költségvetésbe mennek át.

Papp László válaszában elmondta, hogy egy problémája van a módosító javaslatokkal. 428 millió forinttal csökkentenék a Petőfi téri fejlesztést, és az egy technikai probléma, hogy ez egy Európai Uniós támogatás, és ezt a forrást nem lehet más fejlesztésre felhasználni.

A költségvetés maga a politika – szólt hozzá a vitához Varga Zoltán. Mint mondta, egy költségvetés akkor jó, ha egyensúlyban vannak a fejlesztések, mert így a közjót szolgálja. A képviselő szerint ez a költségvetés, ha nem a városban élők boldogulását szolgálja, akkor öncélú lehet. Varga Zoltán azt mondta, szeretné, ha olyan költségvetés lenne, amit bárki magáénak tudná érezni. A költségvetés jól összeállított, logikus, aki akarja, megtalálja benne a lényeget – tette hozzá.

Papp László polgármester a Civaqua program kapcsán folyó vita során megkérdezte a momentumos Szabó Bencétől, tudja-e miért épültek az Erdőspusztai tavak. A képviselő szerint közjóléti célra. Papp László azonban tájékoztatta, hogy ezek belvízgyűjtőnek épültek. A felszíni tavak fenntartása alapvetően állami program, mondta a polgármester, a Civaqua megvalósítása körülbelül 50 milliárd forintba kerülne. Szeretnék a következő EU-ciklus részévé tenni, erről tárgyalnak a kormánnyal.

Mándi László (Momentum) a Civaqua programmal kapcsolatban javasolta, hogy aktualizálják az évekkel ezelőtt elkészített terveket.

Papp László erre elmondta, hogy a KEHOP keretéből irányoznának elő egy összeget erre a célra. Ez nem önkormányzati kompetencia, tette hozzá, jobb lenne, ha ahhoz az állami szervezethez intéznék az előkészítést, mivel a Civaqua program öntözési része nem Debrecen közigazgatási területén valósulna meg, hanem a Hajdúsági löszháton.

Balázs Ákos alpolgármester hozzászólásában jelezte: valóban nagy szükség lenne a Civaqua programra, addig azonban, amíg a kormányzat elindítja a programot, lehet pormentesíteni a várost, és minél több fát elültetni, s mint mondta, emellett hadat üzentek a parlagfűnek is. A költségvetés minden elemében a debrecenieket szolgálja – jelentette ki a politikus.

A vita csaknem két órán keresztül tartott. Az ellenzéki képviselők által benyújtott módosító indítványokat elutasította a közgyűlés.

A költségvetésről szóló rendeletet és a határozati javaslatot 24 igen, 9 nem szavazattal elfogadta a testület.

Kapcsolódó cikkek:

---

Cím	dátum
Papp László: Debrecen idei költségvetésének felét fejlesztésekre fordítjuk – videóval	2020.02.06
Bemutatta Debrecen költségvetésének tervezetét Papp László	2020.02.06