Felturbózott juhtúró és kölestorta az i-boltban

---

Debrecen – Egy éve működik Debrecenben egy innovatív üzlet, amelyben mindazok az élelmiszerek megtalálhatók, amelyeket legnagyobb részben a helyi egyetem kutatói fejlesztettek ki. A bolt az egyetem agrártudományi centrumában található, de a benne vásárolható élelmiszerek nemcsak az agrárosok termékei.

---

A kutatók egyik nagy problémája világszerte, hogy tudományos eredményeik lassan jutnak el a társadalom mindennapi életébe. Ez még csak-csak érthető azoknál a találmányoknál, amelyeket elsőként a hadiiparban alkalmaznak. Hiszen bajban is lenne az az ország, amelynek üzleteiben az ellenség megvásárolhatná és lekoppinthatná a legújabb támadó vagy védekező fegyvereket. De sajnos hosszú az út a mégoly békés termékeknél is, mint az élelmiszer.

Ezt az utat rövidíti le a Debreceni Egyetem kutatási eredményeire épülő termékeket árusító i-bolt, amely egy az egyben összekapcsolja a kutatókat és a fogyasztókat. Hivatalosan szólva az i-bolt az egyetemen akkreditált Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter (a szakma szereplőit összevonó szervezet) új, funkcionális élelmiszertermékeire, a Debreceni Egyetem fejlesztéseire alapozott kereskedelmi rendszer egysége, amelynek célja az új és klinikai kísérletekkel bizonyítottan hatásos élelmiszerek kipróbálása, vizsgálata és értékesítése. Ez a cél a Technológia Transzfer Iroda által menedzselt pályázat támogatásával valósult meg.

Régi élelmiszernövények „felfedezése”

Az üzlet – amely több mint egy éve működik – az egyetem agrártudományi centrumában található, de nem csak az agrárosok szellemi termékeit forgalmazza. Az egyetem széles spektrumának köszönhető, hogy több egységéből is származhat táplálkozástudományi szabadalom vagy know-how, hiszen a biotechnológusok, biokémikusok is kitalálhatnak egy-egy új vagy célzottan valamilyen komponenssel „felturbózott” élelmiszert.

E folyamat például úgy mehet végbe, hogy mondjuk az egyetem kémikusai kiderítik: a magyar föld mikroelemei közül a szelén a kívánatosnál jóval kisebb arányban van jelen. Így az itt termelt élelmiszerek szelénhiányosak. Márpedig e mikroelemnek a hiánya a szervezetben komoly egészségügyi problémákat okozhat. Kézenfekvő, hogy általánosan használt élelmiszereket fel kell dúsítani ezzel az elemmel. Ezek után annak vizsgálata jöhet, hogy milyen élelmiszerfajták képesek a legnagyobb mértékben felvenni a szelén vegyületeit. Így jött létre a szelénnel dúsított juhtúró, amely már meg is jelent az i-bolt kínálatában. De mivel a csontritkulás magas aránya a kalciumfogyasztás elégtelenségére utal, tettek a szelén mellé ebből az elemből is.

Az egyetem különböző szakos kutatói vizsgálják régi élelmiszernövényeinket is, hogy milyen élettani hatással vannak az emberi szervezetre. Így került górcső alá a régi magyar „köretnek való”, a köles. Eleink ennek a magját főzték meg és ették, mígnem a rizs megjelent a magyar ételpalettán. Mivel a kölest kásás péppé főzték, az étel alapanyagát köleskásának is nevezték. Amikor a magyarok megismerkedtek a rizzsel, a hasonlóság miatt úgy is nevezték, hogy rizskása. (Egyébként a hagyományos hurkát sok helyen ma is inkább kölessel készítik, semmint rizzsel.) Az elemzések azt mutatták, hogy a kölessel készült termékek egészségesebbek, mint a lisztesek. Az egyik táplálkozástudomány szakos hallgató diplomamunkája, a kölessel készült sütemény előbb Debrecenben adott a fogyasztóknak finom újdonságot. Később a szakma is felfigyelt rá. Így augusztus 20-án az ország tortájának is a köles volt az alapanyaga. Egészségesebb, mint a hagyományos cukrászsütemények, hiszen kevesebb zsiradékot és cukrot tartalmaz, és még az íze is jó.

Tea lila kukoricából

Az összes ilyen irányú kutatást a már említett pharmapolis klaszterben egyesítették, amelynek feladata az is, hogy a tudományos kutatásokba és azok piaci megjelenésébe bevonja be a régió vállalkozásait.

Az országban egyedülálló i-boltban megvásárolhatók a klaszter akkreditált termékei, így ez az első lépcső azok piaci megjelenésében. A bolt céljai között van az új, klinikai kísérletekkel bizonyítottan hatásos élelmiszeripari termékek és azok marketingjének kipróbálása, vizsgálata és értékelése is. Minden termékről kutatási eredmények igazolják egészségre gyakorolt kedvező hatását. Így kerültek a kínálatba a már említetteken kívül a hortobágyi gyógynövényeket tartalmazó kecskesajt, a lila kukoricából készített tea, különleges tojások, haltermékek vagy a puffasztott cirok.

Ez utóbbi termék arra jó példa, hogy nemcsak a tudományok felől érkezhetnek új táplálkozástudományi ötletek. Egy – történetesen az agráron végzett – növénynemesítő családi gazdaságában hagyományosan ciroktermeléssel is foglalkozott. Majd eszébe jutott, mi lenne, ha a cirok magját jobban élvezhetővé téve puffasztanák azt. Az egyetemi fejlesztők saját lehetőségeiket kihasználva hozzátették tudásukat a termékhez. Az egyetem szervezte meg az élelmiszer-vizsgálatot, a csomagolást, a kipróbálást, így közös termékként került piacra. A gyártást a vállalkozó végzi, a forgalmazást pedig az i-bolt.

Szinte hetente kerül új cikk az üzlet polcaira, amelyet gyorsan elbírálnak a hallgatók. Augusztus végén, amikor a diákok újra megjelentek az egyetemen, mutatkozott be az úgynevezett ötperces hús, amely egy több évtizedes francia hagyományon alapulva, vákuummal elősütve készül, megkönnyítve-meggyorsítva ezzel a kevés tapasztalattal bíró egyetemista háziasszonyok dolgát. De nagyon megszerették a kölesből készült sütni való lepcsánkát is.

A további tervek között szerepel, hogy nemcsak az egyetem, hanem a város határait is túllépve országos piacra kerüljenek az innovatív élelmiszerek. Már két cég is jelentkezett, amely vállalná ezt a feladatot. Egy határon átnyúló, a Nagyváradi Egyetemmel közös pályázat pedig lehetővé teheti egy ottani bolt kialakítását is, ami egyben az árucserét is előmozdítaná, ezzel is gyarapítva a kínálatot.