Földrengés Debrecenben, mozi a hullaházban, tankok a belvárosban

---

Debrecen – Tűz az István Gőzmalomban, úszóverseny a Vértessy Strandon. Boltokban az első Ady-kötet, véres tankcsata a Kossuth utcánál... – íme Debrecen nevezetesebb eseményei a múltból, júliustól decemberig.

---

Kezdjük a nem túl távoli idők krónikájával! Tizenöt éve volt egyebek mellett az első Cívis Korzó (július 3.), az első Nyári Színházi Este a városháza udvarán (július 20.), valamint az európai kovácstalálkozó (július 23.). A hónap utolsó napján adták át a Matáv-játszóteret a Békás-tónál, augusztus 2-án pedig elindult az első rendszeres charterjárat Debrecen és Tel Aviv között – tudható meg a Méliusz Könyvtár gyűjteményéből.

A 20 évvel ezelőtti augusztus 22-én Debrecenben tartották nemzetközi találkozójukat a volt nyugati hadifoglyok. November 5-én sétálóutca „lett” a Batthyány utca, majd 25-én megalakult a megyei agrárkamara. Negyvenöt éve nyílt meg a Vár utcában a legendás Várkapu étterem (július 11.) és a Beloiannisz (ma Iparkamara) utcában a központi házasságkötő terem (augusztus 1.).

Akkor augusztus 10-én nemzetközi sakkverseny és -fesztivál kezdődött Debrecenben, s az államalapítás ünnepén átadták a Sumen Éttermet és az Omnia Kávészalont.

Ötvenöt éve, 1959. augusztus 2-án elhunyt Rex Ferenc, a debreceni gyógyszeripar és gyógyáru-nagykereskedés úttörője. Immár 60 éve annak is, hogy szeptember 16-án megnyílt az ország első klinikai filmszínháza a DOTE korábbi halottasházában (az épület ma bulihelyszín), valamint, hogy megjelent az Alföld folyóirat első száma (október 23-án).

Az egyetem teológiai karának egyetemi jellege 65 éve „szűnt meg”, míg öt évvel korábban (október 8-án) elkezdődött a debreceni (alföldi) tankcsata, a II. világháború egyik legnagyobb ilyen ütközete.

A csata itteni helyszínét 25 éven át jelölte monumentális emlékmű a Kossuth utcán. Szintén 70 éve, 1944. december 21-én ült össze Debrecenben az ideiglenes Nemzetgyűlés, s másnap megalakult az ideiglenes kormány (ezek emléktáblája a Kossuth–Liszt-sarki falon van).

Kilencven éve, október 27-én elhunyt Déri Frigyes gyáros, műgyűjtő, a később róla elnevezett debreceni múzeum adományozója és építésének finanszírozója. És egy hír a sport világából: 95 éve, 1919. augusztus 19-én a város első úszóversenyének adott otthont a Vértessy Strand.

Azelőtt 20 évvel pedig, július 21-én megjelent Ady Endre első kötete, a „Versek”, amit egy forintért lehetett megvenni. A város első ipari tragédiája az István Gőzmalomban következett be, 1894. július 27-én. A 120 évvel ezelőtti szerencsétlenség négy munkás életét követelte.

Öt nappal később megszületett Haranghy Jenő, a város neves festő- és iparművésze, majd augusztus 18-tól az országos tanszerkiállítást rendezte meg Debrecen. 1884. július 22-én (tehát 130 éve) született egy másik nagy alkotónk, a Munkácsy-díjas Dienes János festőművész.

A Nagyerdő már 150 éve is kedvelt kirándulóhely volt; a Debreczeni Városi Dalegylet 1864. július 17-én tartotta meg ott az első önálló dalestélyét, Dal-kirándulás címmel. Előtte 15 évvel, augusztus 2-án még véres harcok színhelye volt a város: a szabadságharc döntő ütközetében az ellenséges túlerő legyőzte Nagysándor József honvédseregét. Rengett a föld 180 éve is: 1834. október 15-én a cívisváros legnagyobb ismert földrengése tört ki, amely miatt mintegy 350 építmény sérült meg.

Immár 270 éve annak is, hogy 1744. október 16-án elhunyt Maróthi György matematikus, pedagógus, a zeneelmélet úttörője, a Kollégiumi Kántus újjászervezője. Szenczi Molnár Albert református pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító 440 évvel ezelőtti megszületésére pedig augusztus 30-án emlékezünk (szobra az Egyetem téren áll).  A jeles nap előtt 30 évvel, 1544. július 6-án a Szapolyai János uralmi területének és híveinek első részországgyűlése kezdte meg a munkáját Debrecenben. S hogy mennyire fontos város is volt Debrecen, azt az is bizonyítja, hogy  II. Ulászló már 520 éve, 1494. július 21-én az egész ország területére vámmentességet adományozott neki.