Gombák, madarak és denevérek – a Nagyerdő tanösvényei

---

Debrecen – A természet és az őszi táj megismerésének, valamint a „környezettudat” elsajátításának egyik legtartalmasabb és leghatékonyabb módja az, ha a kirándulók bebarangolják a Nagyerdő tanösvényeit.

---

A Kartács utcában működő Diószegi Sámuel Erdei Művelődés Háza Regionális Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpont szakemberei ezen a helyszínen, valamint a gyalogtúrákra is várják az érdeklődő kicsiket és nagyokat. (Az intézmény 1995-ben alakult az önkormányzat és a Hortobágyi Nemzeti Park kezdeményezésére, a Nyírerdő Rt. támogatásával.)

A csoportok az épület földszinti előadótermében egyebek mellett régi térképek és diavetítések révén ismerkedhetnek meg a Nagyerdő kialakulásával és élővilágával. Az udvaron ugyanakkor egy igazi erdei iskolát alakítottak ki, padokkal, tanári pulttal és ismeretterjesztő táblával. A pedagógusoknak azonban nem az a céljuk, hogy zárt térben okosítsák a vendégeket. Ezt segítendő három tanösvény járható be, melyek stílszerűen a Gyöngyvirág, az Odvas keltike és a Borostyán nevet viselik.

Az előbbi kettőn is létrehoztak szabadtéri tantermeket (a Rapaics Raymond és a Tikos Béla nevűeket), míg a harmadik vonalon tájékoztatótáblák is szolgálják a tudásgyarapítást. Itt az első állomás azt tudatja, hogy a Nagyerdő az ország első természetvédelmi területe. A Nagyerdőt Zsigmond király ajándékozta Debrecen telepeseinek 1405-ben. Ma az állam tulajdona, és a Nyírerdő Zrt. kezeli. A kilenc éve kihelyezett tabló szerint a Nagyerdő területe 1086,1 hektár, s a botanikusok a homoki gyöngyvirágos tölgyes társulásba sorolják.

1939. október 10-én a Nagyerdő északkeleti sarkának 30 hektáros részét első tételként jegyezték be a természetvédelmi törzskönyvbe. 1992 tavaszán a környezetvédelmi miniszter a teljes Nagyerdőre kiterjesztette a védelmet. A „bűvös utat” 2003-ban alakították ki a környezetvédelmi és földművelési minisztériumok és a Nyírerdő Rt. támogatásai révén.

A vadregényes csapások a városszéli erdő élővilágát mutatják be a látogatóknak. A hét stáción megismerhetők a Nagyerdő madarai, gyakori gombái és lágyszárú növényei, az erdő szintjei, valamint a természetközeli erdőfelújítás lényege. Mindezek mellett denevér- és madárodúkat is tanulmányozhatnak a kirándulók a kanyargós-árnyas helyeken sétálva.

Az erdő fohásza itt is figyelmeztet a természet- és a környezetvédelemre: „Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele. Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd a kérésem: ne bánts!” Ugyanakkor Ilosvay Ferenc sorai is a táj megóvására intenek: „Úristen, áldd meg az erdőt, a fákat, a bokrokat…” Aki nem tapossa le a növényeket, s nyitva tartja a szemét, valóban kincsekre lelhet. Ottjártunkkor mi is például sokféle gombát csodálhattunk meg az őszi színkavalkádban pompázó fák között.

Dr. Csapóné Tábori Hajnalka vezetőtől azt is megtudtuk, hogy november 28-án 17 órától a vadlovakról tart itt ingyenes előadást a HNP szakembere az oktatóházban. Szakvezetésre a téli időszakban hétköznapokon 10 és 15 óra között van lehetőség. Az igénylést legalább egy héttel korábban kell jelezni a 453-254-ös telefonon vagy a lyciumkor@freemail.hu emailcímen.