Ha valamit lerajzolunk, meg is tudjuk építeni – így látja Debrecen újkori építője

---

Debrecen - Bordás Péter nevéhez már több nagy debreceni beruházás kötődik. Az építész-tervező azt is elárulja, milyen ötletet adott számára egy vályogház.

---

Nagyerdei stadion, Forrest Offices Irodaház, Nemzetközi Iskola, Nagyerdei Strandfürdő: néhány debreceni épület, amit a Bord Építész Stúdió tervezett. Bordás Péter keze nyoma egyre több helyen fellelhető a városban, és a csapata által tervezett épületek nem csak kívülről izgalmasak és egyediek, hanem belülről is. Hogy miért, arról is beszélt a Debrecen Televízió Közügy című műsorában az okleveles építészmérnök.

- Jó időben voltunk és vagyunk, jó helyen – mondta Bordás Péter arra a felvetésre, hogy a városban sokan úgy tekintenek rá, mint Debrecen újkori építőjére. – Szerencsénk volt és van Debrecennel és a debreceniekkel, mert befogadóak a város lakói arra, amit mi tervezünk.

Az építészmérnök hozzátette, erre számtalan személyes élménye a bizonyosság, hiszen ahol megfordul, utcán vagy étteremben, gyakran odamennek hozzá beszélgetni. „Elmondják a véleményüket, azt is, ha tetszik, azt is, ha nem, közvetlen a viszony és ez nagyon jó” – hangsúlyozta a tervező, aki hozzáfűzte: amikor arra jár, a Nagyerdei Stadiont látva például nagyon jó érzés számára, hogy a debreceniek mennyire belakták a legkülönbözőbb szabadidős tevékenységekkel.

- Mi az emberek számára „hajlékokat, fedeleket” tervezünk – mondta Bordás Péter. – Ahogyan én látom, hogyan, milyen körülmények között érezhetik magukat a legjobban a látogatók, ez adhatja azokat a felismerhető karaktereket, amelyek beazonosíthatóvá tesznek bennünket. De ez alapvetően nem cél.

Olyan világban élünk, amikor nincsen egyértelmű tervezési program, amit a kezünkbe adnak, inkább a célokat tudják meghatározni az építtetők.

Nekünk tehát komplex szolgáltatást kell nyújtani, nem elég kitalálni azt, hogy az épület látványos legyen, hanem mögé kell tenni a funkcionalitást, a működtetést és sok esetben azt az üzleti tervet is, amitől működőképes lehet – magyarázta Bordás Péter. – Együtt kell gondolkodni a beruházóval, hogy aztán sikeres lehessen a befektetése. Ennek köszönhetjük, hogy általában visszatérő megbízókkal tudunk együtt dolgozni.

Az építész úgy véli, Debrecen különleges város, különleges látásmóddal, ami hozzá nagyon közel áll. Ezt (is) jelzi, hogy bár a központi irodájuk Budapesten van, gyakrabban dolgoznak Debrecenben, Sopronban, Villányban, Szekszárdon vagy Szegeden – azaz kompatibilisebbek tudnak lenni a vidéki régiókkal. A Nagyerdei Stadion már országosan is egy „bizalmi kreditet” hozott számukra, ami azt jelenti: elhiszik nekik, hogy amit kitalálnak, meg is tudják valósítani.

- A leggyakoribb kérdés az szokott lenni: nagyon szép, de fog-e működni? Nem dől össze, nem süllyed meg, nem borul fel?

- magyarázta Bordás Péter, hozzátéve, hogy a Bord Építészeti Stúdió már sok nagy épületen van túl. – Így hihető, hogy ha lerajzolunk valamit, a megoldást is „mögé tudjuk gombolni” egy futurisztikusnak tűnő tervhez is.

A Nagyerdei Strandról az építész elmondta: tagadhatatlan, hogy az ember egy kicsit mindig magának is tervez abban az értelemben, hogy megpróbálja benne elképzelni a családját – így ezek aztán megvalósult álmokká válnak. Nagy energiát fordítottak a mintegy kétezer négyzetméteres gyermekvilágra, hogy minden korosztály megtalálja magának a megfelelő szórakozást a kalózléghajótól a hullámmedencéig. Ami pedig a Nemzetközi Iskolát illeti, hangsúlyozta: számos energiatakarékos megoldás segíti majd a gazdaságos működést. Például a folyosókra direkt hűtést nem terveztek, hanem egyfajta 21. századi vályogházként a szellőző nyílásokon keresztül a hűvösebb esték hőmérsékletét beviszik nappal az épületbe. És egy másik költségkímélő megoldás: a nagy felületeket használják fűtésre és hűtésre.

- Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor télen felmegyünk a hegyekbe és, ha süt a nap, akár pólóban is jól tudjuk magunkat érezni – hangsúlyozta a tervező. – Azaz felmelegítjük vagy lehűtjük a mennyezetet a vasbetonba bevezetett csőrendszer segítségével. Ilyen költségtakarékossági okokból „ástuk el” a tornatermet is, hiszen annak a hűtése nagyon drága lenne, inkább használjuk a talaj hőmérsékletét.

A sikerük titkát úgy summázta az építészmérnök: talán az, hogy képesek szolgáltatásként megélni az építészetet – mert tudni kell azonosulni az építtetők, a befektetők céljaival.

A teljes beszélgetés meghallgatható itt: