Hadat üzent a leggyakoribb betegségeknek a Debreceni Egyetem – videóval

---

Hiánypótló átfogó népegészségügyi kutatást indított két éve a Debreceni Egyetem. A leggyakoribb betegségek kockázati tényezőit térképezik fel a magyar lakosság körében. Visszaszorításukra egy cselekvési tervet is meghatároznak.

---

Szűrővizsgálatokat is végeztek a népegészségügyi kutatás során, de ebben még DNS-vizsgálatok és kérdőívek is segítenek feltárni, mi növeli a daganatos betegségek, az elhízás, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség kockázatát.

A kutatás adatait csak most kezdték elemezni, de már van néhány előzetes eredmény.

Például a 20 és 64 év közöttiek 74 százaléka túlsúlyos, több mint felének magas a vérnyomása, és négyből egy vizsgált ember cukorbeteg.

- Túl az állapot jellemzésén az egészségi állapotot meghatározó tényezőket azonosítjuk, azoknak a súlyát is jellemezzük – legyen az genetikai tényező, környezeti tényező, társadalmi-gazdasági tényező, életmód tényező - hangsúlyozta Ádány Róza, a népegészségügyi kar egyetemi tanára.

Piroska Östlin, a WHO szakigazgatója elmondta:

az Egészségügyi Világszervezet irányelveihez és fő célkitűzéséhez is jól illeszkedik a Debreceni Egyetem népegészségügyi kutatása.

- Ez a kutatás nagyon fontos a WHO-nak is, mivel ez arról szól, hogyan tudnánk a betegségeket megelőzni és hogyan tudnánk az egészséget fejleszteni - mondta a szakigazgató.

Martin McKee professzor, a kutatás Tanácsadó Testületének tagja hozzátette: ennek a projektnek nem csupán az eredményei értékesek a népegészségügyi szakemberek számára.

- Az a kutatás-módszertan, amit a Debreceni Egyetemen kidolgoztak és alkalmaznak, más országokban is rendkívül jól hasznosítható – mondta az európai népegészségüggyel foglalkozó londoni professzor.

Másfél milliárd forint uniós támogatásból végzik el a négyéves kutatást, ami a félidejénél tart.

A program végén egy cselekvési tervet is meghatároznak a népbetegségek visszaszorítására.