Harcosok klubja – az élet a Köntöskertben

---

Debrecen – Nincs még egy olyan városrésze a megyeszékhelynek, mint a Köntöskert. Különlegességének oka az is, hogy az övezet nemcsak kocsmamentes, de három oldalról is kerékpárút határolja.

---

A körzetet a Csigekert utca, a Balmazújvárosi és a Bartók utak, valamint a vasút, illetve a Tócó fogja közre. Ez utóbbi rész a festői Köntösgát sor. A terület a Balmazújvárosi útnak azt a szakaszát takarja, amelyik a vasúti sorompótól a régi téglagyárakig tartott. Ma már nem találni itt két vizet, 1880 körül ugyanis a Tócó- és a Köntös-patakokat úgy szabályozták, hogy egyetlen folyás lett belőlük. A flóra viszont helyenként dúsan pompázik, sőt dámvadat is láttunk a zöldben.

– Nagyon szeretek itt lakni, hiszen csendes, nyugodt környék ez. Fantasztikus, hogy a mi utcánkban, a Csigekert utcában is bicikliút vezet: magam is kerékpározom, s amikor végignézek ezen a növényekkel ölelt úton, boldogság fog el; imádom ezt a látványt! – lelkendezett érdeklődésünkre a 15 éve odaköltözött Jolán, aki épp a kertjében tett-vett. A hölgy nemcsak a biciklizés szerelmese, hanem a természeté is, így nem csoda, hogy ő is sok fát ültetett a portája elé.

Érthető módon mély bánattal tölti el, hogy a 3-4 éves diófácskáit ismeretlenek „barbárul” megvagdosták, talán mert az ágai rálógtak az útra... A Köntöskertet egyébként a városi tanács 1770 körül szakíttatta ki a bellegelőből, s parcelláztatta fel szőlőskertnek. A kertészkedők tábora ma is igencsak népes lehet itt, tekintve, hogy valóban lenyűgöző atmoszférát kölcsönöz az utcának a sok szép bokor és fa. Pedig az utca kifejezetten széles, ennél fogva nagy forgalmú is, Jolánék azonban mégsem panaszkodnak. A növények sokat felfognak a zajból, a hátsókertben pedig már végképp észre sem veszik az egyébként folyamatos morajlást.

A városrész legismertebb „polgára” a nagy múltú tejüzem, ami azonban régóta nem hazai tulajdonú már. A környéken megannyi üzlet is működik, köztük barkács-nagyáruház, szőnyeg- és elektronikai boltok, valamint autókereskedések. Sportrendezvényeknek és pazar fogadásoknak is helyet adott még a közelmúltban az itteni szabadidő-központ – melynek főépülete napjainkban irodaházként üzemel, az egykori pályákon pedig járművek sorakoztak. A Köntös- és a Hatvan utcai kert, valamint a Nagysándortelep találkozásában található az a vasúti szakasz is, amelyiket átkelőnek használnak az arra járók – talán nem is gondolva arra, hogy mekkora veszélynek teszik ki magukat.

– A közbiztonság is nagyon jó itt, és én is úgy tapasztalom, hogy csendes, nyugodt, megbízható városrész a miénk. Nincs kocsmánk se, de a többség nem is igen igényli – hallhattuk Hullár Antaltól, aki éppen a buszmegállóhoz lépkedett, hogy elmehessen bevásárolni a közeli szupermarketbe. – Igaz, nálunk, a Töhötöm utcában rendbe kellene tenni a vízelvezetőt, mivel a mostani árok egyenlő a nullával; a talajvíz felmegy a pincénkben, sőt nagyobb eső idején be is zúdul a víz.

Nyugdíjas beszélgetőtársunk elmesélte azt is, hogy volt egy kisboltja itt, amiben zöldséget és gyümölcsöt árult. Közbeszólt azonban a betegsége, s egyelőre nem tudja vinni az üzletet. Pedig nagyon szerette, szívvel-lélekkel csinálta, némelyik helyen maga szedte a terményt, s csakis megbízható gazdáktól szerezte be az áruját: például a krumplit Szoboszlóról és Nagyhegyesről, az almát pedig Szabolcsból.

Ez utóbbi helynek a névadója amúgy a Köntöskertben is utcát kapott. A hét vezér közül ugyancsak utca tiszteleg Ond, Könd és Töhötöm előtt, ugyanakkor Kiss Ernőnek, az 1848–49-es szabadságharc altábornagyának is utcát szenteltek itt. Tóth Pál helytörténeti könyvéből azt is tudjuk, hogy a Vasöntő utca 1926-ban kapta a nevét a közeli Julow-vasöntődéről – a legkülönösebb nevű utca azonban a Bezerédj.

Ez a furcsa írású szó természetesen nem egy lemezlovasra utal; az elnevezés egy másik rettegett bajvívónak, Bezerédj Imre (1679–1708) kuruc brigadérosnak állít emléket. A Rákóczi-szabadságharc egyik legnépszerűbb hadvezére volt, ám az árulási kísérlete miatt a fejedelem lefejeztette.