Három hetes ebzárlat lesz Debrecenben és a megye többi településén is

---

Debrecen - Hamarosan megkezdődik Hajdú-Bihar megyében is a rókák veszettség elleni vakcinázása. A szer kiszórása után jön a három hetes ebzárlat.

---

Október 1-je és 15-e között zajlik hazánkban a rókák őszi veszettség elleni vakcinázása. Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el – olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleményében.

A rókák vakcinázását 1992 ősze óta szervezi rendszeresen az állategészségügyi hatóság, évente két alkalommal. Idén ősszel Magyarország területének közel kétharmadán, mintegy 67 ezer négyzetkilométeren szórják a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekből. A csalétkeket lakott területek, illetve belterületek felett nem szórnak ki.

A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium bliszterben található a vakcina. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el.

A vakcinázás pontos időpontjáról a települések önkormányzati hirdetőtábláján, illetve külterületén kihelyezett plakátokról tájékozódhat a lakosság.

A Nébih tervei szerint Hajdú-Bihar megyében október 4-e és 9-e között szórják ki a vakcinákat. Az ebzárlat és a legeltetés a megyében így október 4-én kezdődik, s Hajdú-Bihar összes települését érinti.

A hatóság kiemeli, hogy a veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák. Magyarországon a becslések szerint 75 ezer róka él, az állományban a veszettség a vakcinázási programnak köszönhetően mára ritkán fordul elő. Utoljára idén februárban mutatták ki a vírust egy rókában, ember 1994 óta nem betegedett meg a veszettség vírusával.

Az élőhelyek átalakulása miatt egyre gyakrabban találkozhatunk rókával akár nagyvárosokban is, mivel a faj könnyen megtalálja életfeltételeit az ember környezetében. Ezért a Nébih idén ősszel szemléletformáló programot indít, melynek célja, hogy minél többen felismerjék a veszettség tüneteit és gyanú esetén értesítsék a hatóságot, azonban ne ijedjenek meg a lakókörnyezetükben felbukkanó rókáktól. A kampányban szó lesz többek között a veszettség tüneteiről, terjedésének módjáról és megelőzéséről.

Az ebzárlat tartama alatt

•  tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek;
•  kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni;
•  a település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.
•  A fenti rendelkezések nem vonatkoznak az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező

- a vadászebek,

- a fegyveres erők és fegyveres testületek ebei,

- a katasztrófa-mentő ebek,

- a segítő és terápiás ebek, valamint a látássérült embereket vezető ebek rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére.

•  Az ebzárlat alatt befogott kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat időtartamára. Az állat hatósági megfigyelése az ebzárlat esetleges meghosszabbítása esetén sem tarthat kilencven napnál tovább. Amennyiben a kóborló eb vagy macska veszettség elleni oltottsága nem állapítható meg, és az állat befogása, illetve hatósági megfigyelése nem oldható meg biztonságosan, az állatot a járási főállatorvos határozatára járványügyi intézkedésként az állatvédelmi előírások megtartásával le kell ölni
•  Az ebzárlat alatt húsevő állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható.