Hat méter magas emlékmű kaphat helyet a Nagytemplom mögött

---

Debrecen – A reformációs évfordulók tiszteletére emlékművet szeretne állítani a város a Tiszántúli Református Egyházkerülettel együtt.

---

A 2017-es év a reformáció születésének 500., valamint a Magyarországi Református Egyház fennállásának 450. évfordulója. A neves emlékév olyan maradandó alkotás megteremtésére biztosít lehetőséget, amely kifejezi a „Debrecen a kálvinista Róma” eszmeiséget is. A Tiszántúli Református Egyházkerület és az önkormányzat közösen szeretne egy méltó emlékművet felállítani a Nagytemplom mögötti Emlékkertben – erről augusztus 31-én dönt a közgyűlés.

Ötszáz évvel ezelőtt, 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára, ezzel pedig reformok sorozatát indította el: átalakult Európa korabeli vallási térképe és megújult a kontinens hitvilága.

A cívisváros emellett egy másik neves évfordulót is ünnepel: 450 éve annak, hogy 1567. február 24-én összeült a debreceni zsinat, melyen őseink elfogadták a II. Helvét Hitvallást, a reformátusság hivatalos hitvallási iratát. A Magyarországi Református Egyház létrejöttével évszázadokra eggyé vált Debrecen és a kálvinizmus története.

Mindkét évforduló megünneplésében vezető szereppel bír a cívisváros, és a Tiszántúli Református Egyházkerülettel szoros együttműködésben, országhatárokon túlmutató rendezvények szervezése mellett emlékművet kíván állítani. Mivel az önkormányzat és az egyházkerület közösen szeretné felállítani az emlékművet, a 70 millió forintos költség finanszírozása fele-fele arányban történik.

A terveket Győrfi Sándor Munkácsy Mihály-díjas, valamint Győrfi Lajos Szervátiusz-díjas szobrászművészek készítették el.

Az emlékmű alapgondolatát a református templomok egyik jelképe, a Kálvincsillag adta,

amely a XVII. században meginduló erőteljes ellenreformációval szembeni tiltakozás s a katolikusoktól való minél élesebb elkülönülési szándékot fejezi ki.

A 6 méter magas, háromszög formájú alkotás tardosi vörösmárványból készül, tetején pedig egy csillag-napkorongot idéző aranyozott bronz kompozíció, a Kálvincsillag áll majd. Az emlékmű egyik oldalán főnixmadár, a másikon pedig az „Agnus Dei” Isten báránya látható, amely az Úr Jézus neve, és a keresztáldozatra utal.

Az alkotás belseje – akár egy kapu – átjárható, melynek belső ívében egy, a régi András templomra emlékeztető gótikus bronz ablakrács-töredéket helyeznek el. A kompozíció része egy Úrasztal, melyet tardosi vörösmárvány csipketető takar, rajta található az öntött bronzból készített híres debreceni hólyagos kehely és serleg, valamint a Biblia. Az asztal körül négy kőpad kap helyet, az egyiken egy nyitott Biblia fekszik.

Az előterjesztés elfogadását követően várhatóan október 31-én, a Nagytemplom mögötti Emlékkert keleti oldalán helyezik el az alkotást.