Hatalmas, közel 260 négyzetméteres debreceni falfestményben gyönyörködhetünk immár hivatalosan – fotókkal, videóval

---

Debrecen – Ikonikus festő alkotása került a Gambrinusz közt lezáró tűzfalra. A terv az, hogy több hasonló köztéri alkotás ékesítse majd városunkat.

---

Óriási érdeklődés kísérte az elmúlt napokban a közösségi médiában ezt a különleges, 260 négyzetméteres falfestményt – így fogalmazott Puskás István alpolgármester hétfőn a Gambrinusz köz végében tartott hivatalos átadón. „A debreceniek már most a magukénak érzik ezt az alkotást és megszólítva érzik általa magukat.” 

Az alpolgármester bízik benne, hogy hamarosan több köztéri alkotás fogja majd díszíteni városunkat. Kiemelte, milyen sokan dolgoztak azért, hogy ez a falfestmény elkészülhessen. 

- Szeretnénk revitalizálni a debreceni belvárost, illetve kiterjeszteni a főtér környékéről, s minél több élettel, színnel megtölteni.

A Cívis Ház Zrt. és a Méliusz Juhász Péter könyvtár mellett a művészek szerepét hangsúlyozta.

- László Ákos ikonikus alakja a városnak, aki bár nem itt született, de itt talált otthonra, és azt a hagyományt jeleníti meg, hogy Debrecen egy befogadó város.

Azt, aki ennek a közösségnek az elveivel, értékrendjével tud azonosulni, s hasznos tagja szeretne lenni ennek a közösségnek, ez a város örömmel befogadja.

Mint kiemelte, az összefogás másik fontos szereplője a Grafik Trafik volt, melynek street art művészei varázsolták erre a tűzfalra ezt az alkotást. Korábban már nagy tapasztalatuk volt hasonló munkákban – elsősorban Budapesten –, és ezt a tudást hazahozták Debrecenbe, hogy a város kulturális életét és közösségét gazdagítsák.

- Szándékunk az, hogy majd más alkotások is megjelenjenek tűzfalakon. Arra invitálunk minden debrecenit, aki szívesen dolgozik a városért, hogy csatlakozzon hozzánk, és valósítsunk meg más hasonló kezdeményezéseket. Díszítsük együtt a várost – összegezte Puskás István.

László Ákos meghatottan üdvözölte a megjelenteket.

- Elnézést kérek, a gyengeségért az öregségért mindenkitől. Úgy vagyok vele, mint a 2015-ös nagy díjkiosztón, ahol egy kiváló debreceni művész, Kóti Árpád ült mellettem. Amikor meghallotta Imre László professzor gyönyörű, méltató szavait, azt mondta, ő ilyen szépeket nem tud mondani, akkor én erre azt mondtam neki, köszönd meg a lehetőséget, hogy itt ülhetsz és átveheted ezt a díjat.

A művész kitért arra – stílusosan – e július harmadiki nap ürügyén, hogy a 7-es és a 3-as mágikus számok. Székely János versével köszönte meg a lehetőséget:

Nekem nagyon hiányzanak majd a föld, a fák, a csillagok, / S hiányzik, hogy én nem hiányzom a világnak, ha meghalok. // Pedig eltűnik majd belőle a szem (s véle a látomás), / Amely olyannak látta egykor, amilyennek még senki más. // Új látomássá rendeződnek a föld, a fák, a csillagok, / Világ lesz még, de más világ lesz hiánytalan, ha meghalok.

Erdei Edit, a Cívis Ház Zrt. vezérigazgatója László Ákos tehetsége mellett a művész emberi arcát emelte ki, és hangsúlyozta azt a csapatmunkát, az együttműködést, ami ezt az alkotást lehetővé tette. Szólt arról, hogy ezzel a nagyszabású alkotással színesebbé tették a várost. 

Szabó Tünde a Méliusz Juhász Péter Könyvtár részéről röviden felidézte, milyen módon, milyen projektek segítségével sikerült ennek az alkotásnak megteremteni az anyagi hátterét. 

Vékony Tamás mesélt a munkáról, amit komoly előkészítés előzött meg, de ahogy összegezte,

az alkotás maga öt nap volt, ennyi idő alatt került a falra ez a közel 260 négyzetméteres festmény.

Ahogy kérdésünkre elmondta, a fal az első kiállásig 18 méter magas, egyébként 29 méter a legmagasabb pontja, a szélessége pedig 10 és fél méter. 

Az eseményen többen készítettek közös fotót László Ákossal a hatalmas festmény előtt, köztük Kováts Ákos is, aki elhozta a művész eredeti grafikáját, melyen jobb oldalon szerepelt egy szöveg, amit évekkel ezelőtt e sorok szerzője írt.

Ahogy László Ákos korábban elmondta, őt ez a szöveg inspirálta e kép megalkotására. 

„Gyakran feltűnik a belvárosban jellegzetes járásával. Vonul hóna alatt mappáival, rajzaival, télen rövidke kabátban, nyaka köré tekert sálban a Piac utcán a Simonffy felé ez a magas, kalapos ember...”

Kapcsolódó cikkek:

---

Cím	dátum
„Én bárhol voltam, vágytam vissza Debrecenbe”	2023.07.02