Hétezer méter magasra, az Egek Szelleméhez készül a debreceni egyetemista

---

Debrecen - Radics Tamás Ph. D. hallgató a Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén. Szinte az eget akarja megérinteni...

---

2014. július 13-án hegymászó expedíció indul a Föld legészakabbra fekvő hétezer méter magas hegyének a megmászására Debrecenből. Az „Ég hegyei”, a „Mennyei-hegység”, vagy ahogy a kínaiak nevezik, Tien-san, a legek hegysége. Bolygónk legészakabbra eső, hétezer méter magasságot elérő csúcsai itt találhatóak. 2800 kilométer hosszúságával Földünk egyik legnagyobb tömegű hegysége ez, melynek felfedezésében és feltérképezésében a magyaroknak elévülhetetlen érdemei vannak. Az ezerkilencszázas évek hajnalán, a hegységet elsőként ábrázoló térképek ugyanis Almásy György vadászútjainak, valamint Prinz Gyula geológus térképező tevékenységének köszönhetőek. A hegy területén területén Pakisztán, Kazahsztán és Kína is osztozik, de a legnagyobb része Kirgizisztánban húzódik. A „Ég-hegyei” központi vonulatában a Központi-Tien-san-ban emelkedik a hegység két legmagasabb csúcsa, a 7439 méter magas Pobeda (Győzelem-csúcs) és 7010 méter magas Khan Tengri körülbelül húsz kilométerre egymástól. Márvány piramis csúcsával, - az „Egek Szellemének” is nevezett - Khan Tengrit a világ egyik legszebb hegycsúcsaként tartják számon.

A Kína-Kazahsztán-Kirgizisztán határvidékén található Khan Tengri („az Egek Szelleme”) 7010 méter magas csúcsának megmászására irányuló expedíció egy fővel indul útnak, melynek szervezője és mászója Radics Tamás, a Debreceni Egyetem hallgatója. Eredetileg ketten vágták volna bele a nagy kalandba, de anyagi okok miatt csak Tamás kísérli meg a csúcstámadást. Öt esztendeig tartott voltaképpen az expedíció szervezése. De nem is volt a nehézség, hanem az anyagiak előteremtése. Hiszen csak az alaptábori díj kerül 260 ezer forintba és fizetni kell például a  mászókötelek használatáért és a határengedélyért is. Körülbelül 600 ezer forintot kellett az expedícióra összeszedni, aminek egy részét támogatókból, más részét pedig saját ösztöndíjából fedezi. Az esetleges költségek felmerülésére azonban a támogató keresést továbbra is folytatja.

Az Expedíció felszerelésének  és költségeinek megteremtésére kedvezően hatott, hogy Tamás immár ötödik éve tart előadásokat utazásairól és expedícióiról szerte az országban.

Radics Tamás fiatal kora ellenére tapasztalt tapasztalt túrázónak számít aki szereti a hegymászást. A hegymászást 2007-ben kezdte és már sok minden van mögötte. A Kárpátokon kívül megfordult már a Durmitor-hegységben, a Központi-Pireneusokban, majd három hetet töltött a Nyugati-Alpokban. Megmászta a Gran Paradisot (4061 m), valamint a Mont Blanct (4810 m) és több háromezer méter magas hegyet. Az Elbrusz Expedíció 2012 társszervezőjeként eljutott az Elbrusz nyugati, 5642 méter magas csúcsára. A 2013-as Székely-Magyar Pamír Expedíció szervezőjeként feljutott a 4830 méter magas Petrovszkij-csúcsra. A Lenin-csúcsról azonban a rossz idő miatt, 6100 méteres magasságból fordult vissza. Nagyon elromlott ugyanis az idő, vissza kellett vonulni. 3-4 napos vihar következett ezután a végleges elvonulás, mert lejárt az engedély. De reméli, most több szerencsével jár majd.

- Július 14-én indulok Bécsből repülővel, onnan Törökországon keresztül jutok el Kirgizisztán fővárosába. Ekkor egy körülbelül 800 kilométeres autóút vár még rám, majd a tervek szerint július 17-én szállítanak fel helikopterrel 2000 méterről a 4000 méter magasságban lévő alaptáborba – mondta el az indulás részleteit Radics Tamás.

Ez a hirtelen feljutás 2000 méterről 4000-re lesz az első komoly fizikai erőpróba. A mászó ott néhány napi pihenést követően akklimatizációs túrákat tesz, és ha a körülmények engedik, akkor július végén mehet a hátizsákba az innivaló, a csoki, az aszalt gyümölcs és indul a csúcstámadás. A hármas számú alaptábor 5900 méter magasan lesz, innen indul majd Tamás a 7010 méter magasan lévő csúcsra. Tehát nagyjából egy kilométert kell megtennie és erre, számításai szerint az oda-visszaúthoz 9 és 14 óra közötti időre lesz szüksége és jó, vagy, ahogyan ő fogalmaz, „vállalható” időjárásra. Mert az ottani extrém körülményeket sajátságos módon nem csak a hideg jelenti.

- Van azért hideg is, mert a hőmérséklet lemegy akár mínusz 30 fokig és a rövid ideig tartó napsütéses időszakban legfeljebb plusz 5 fokra melegedhet fel a levegő. De komoly gondokat okozhat a nap is. Nem azért, mert nagy meleget ad, hanem a sugárzása miatt. Ilyen magasságban ugyanis a kevés légszennyeződés miatt, ha nem vigyázunk, szinte szétéget a nap – hangsúlyozza Radics Tamás.

Tamás az út során végig fotózni és filmezni fog, így reményei szerint összejön az anyagból egy dokumentumfilmre való.