Hívásra jöhetnek a jövőben a DKV buszai

---

Debrecen – Az igényalapú közlekedési rendszer bevezetésének lehetőségét vizsgálja a DKV. Elképzelhető, hogy a jövőben az alacsony kihasználtságú vonalakon előre jelezni kell majd az utazási szándékot.

---

Főként pályázati forrásból nettó 8 millió 350 ezer forintért végez felmérést, ad tanácsokat és készít tanulmányt a budapesti Közlekedés-Városkutatás Konzorcium a DKV Debreceni Közlekedési Zrt-nek. A cég kérdezőbiztosai több ezer emberrel beszélgettek az utazási szokásaikról, elképzeléseikről, valamint utasszámlálásokat is végeztek a DKV teljes hálózatán. A felmérés eredményeit a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. felhasználta a három ütemben lezajlott menetrend-módosításoknál is, melyek célja egy racionalizált, utasbarát közlekedési rendszer kialakítása volt.

Akkor jár a busz, ha hívják

A tanulmánnyal augusztus 1-éig kell elkészülnie a konzorciumnak, mely többek között Budapesten, Fóton és Sopronban is adott már tanácsokat a tömegközlekedés tervezéséhez. A tanulmánynak a fentieken túl az úgynevezett igényalapú közösségi közlekedési rendszer bevezetéséhez szükséges feltételeket is meg kell határoznia. Az igényalapú közlekedés lényege, hogy az utasoknak telefonon, interneten keresztül vagy e-mailben kellene jelezniük utazási szándékukat. A cég feladata a rendszer konkrét működési rendjének a kidolgozása és ehhez a rendszer eszközigényének meghatározása. A 31-es busszal járóknak természetesen nem kell majd telefont ragadniuk munkába menet, a rendszert csak az alacsony kihasználtságú vonalak, bizonyos szakaszain célszerű bevezetni. Ilyenek lehetnek a 39-es számú Szepesre menő buszok, a 37-es halápi, a 17-es ondódi vagy a 33-as nagymacsi járatok bizonyos szakaszai. Ezeken a viszonylatokon ugyanis a DKV tájékoztatása szerint nem egyszer üresen közlekednek a buszok.

Milyen is lehet az igényalapú közlekedés?

Az igényalapú közlekedés nem új találmány, a világ számos városában bevezették már a kisforgalmú járatokon, itthon Nyíregyházán is alkalmazzák, kedvező tapasztalatokkal – mondja Dobrocsi Tamás kutatás-fejlesztési igazgató. A megvalósításának különböző formái lehetnek, lehet rögzített az útvonal és rugalmas a menetrend, de lehet az útvonal is rugalmas. Erre lehet példa, hogy egy lakótelepre vagy egy lakóövezetbe csak akkor tér be a busz, ha onnan jeleznek igényt az utazásra, vagy a buszon ülő utasok egyike ott szeretne leszállni, különben nem. Így egyrészt nem fogyaszt feleslegesen üzemanyagot a busz, és a járaton utazó többi ember is hamarabb eljuthat a céljához.

Takarékossági okokból az is elképzelhető, hogy a DKV buszai, bizonyos vonalakon az utolsó három-négy megállóig már nem mennének el, ha oda vagy onnan nem közlekedne senki. A rugalmas menetrendnek is lehetnek fokozatai. Elképzelhető, hogy a reggeli és a délutáni időszakban rögzített menetrend szerint jár egy-egy busz, hogy mindenki időben el tudjon menni munkába, majd haza tudjon jönni onnan (tanítási időszakban lehet még egy járat a tanítási idő végén), napközben viszont rugalmas lenne a menetrend, s csak akkor járnának a buszok, ha azokra valós igény van – magyarázza Dobrocsi Tamás.

Mikortól, mely járatokon?

Az augusztus elejére elkészülő tanulmány alapján a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. vezetése a cég szakembereivel és a fenntartóval való egyeztetés után dönt arról, hogy mely járatokon vezeti be az igényalapú közlekedési rendszert. A bevezetést egy három hónapos tesztidőszak követi majd, mely után összegzik a tapasztalatokat, s ha az utasok is elégedettek lesznek az új rendszerrel, és valóban megtakarítást hoz a változtatás, véglegesítik azt.

Fotók: Takács Péter Levente