Hősi balladák tüzében: Arany János emlékhelyei Debrecenben – fotókkal

---

Debrecen – A Toldi halhatatlan költője többször is élt és járt a cívisvárosban. Itt tanult, tanított, majd színészkedett és fogalmazó volt, sőt Petőfi Sándor fiának, Zoltánnak a keresztapja is a szabadság őrvárosában lett.

---

Arany János immáron 199 éve, azaz 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Jövőre tehát nemcsak a reformáció 500 évfordulójának ünnepe következik, hanem – miként Keczán Mariann, a Református Kollégium muzeológusa is elmondta a Debrecen Televízióban – Arany János emlékéve is lesz a 2017-es esztendő.

A kiskamasz Arany János az 1830-as évek elején került a Református Kollégiumba. Az intézmény falán lévő domborműről és a nevét viselő utca emléktáblájáról is megtudható, hogy 1833 és 1837 között tanult itt. Életrajzírói ugyanakkor arra is kitérnek, hogy közben „Kisújszállásra ment ideiglenes tanítónak egy évre, hogy eszközt szerezhessen tanulmányai folytatására. Új erővel és buzgalommal de ismét sovány erszénnyel tért vissza Debrecenbe, jó ajánlatok kíséretében.”

Egyik tanára, Erdélyi József a kisleánya oktatását rábízta, így az anyagi helyzete is tűrhető lett. A mai Új Városháza főkapuja melletti márványlap arról is tájékoztatja az utókort, hogy ott állt az a ház, ahol Erdélyi lakott, és Aranyon kívül Petőfi is többször vendégeskedett benne. Az épületben egyébként korábban a híres Hatvani István professzor élt, s a környéken a Kollégium többi tanári szolgálati lakása sorakozott.

1836 februárjában Arany János színésznek állt. „Kalandos életpályáról ábrándozott, unni kezdte az iskolai egyhangúságot, hosszallani a pályát, majd festő, majd szobrász vágyott lenni, anélkül, hogy tudta volna mint kezdjen hozzá. Fáncsi és László jeles színtársulatot tartott akkor Debrecenben”, ahol a játszóhely a mai Batthyány és Szent Anna utcák sarkán működött. A helyére épített palota vitrinjében egy szép emléktábla hirdeti a múlt eme fejezetét.

Rövid színészkedése idején az édesanyja meghalt, az apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. Később feleségül vette Ercsey Juliannát, akitől két gyermeke született: Juliska (1841) és László (1844). Az 1848-as forradalomnak eleinte külső szemlélője volt, majd rövid ideig nemzetőrködött, valamint belügyminisztériumi fogalmazóként dolgozott Debrecenben és Pesten.

Az igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát 1846-ban a Toldi hozta meg a számára. A lánglelkű költővel annyira közel kerültek egymáshoz, hogy 1848. december 16-án Arany és a neje Petőfi Zoltán keresztszülei lettek a debreceni katolikus plébánián – s e jeles eseménynek szintén megcsodálhatjuk a „nyomát” a Szent Anna utcai öreg épület falán. Világos után Arany anyagilag is összeomlott, s az orosz beözönlés után bujdosnia kellett. 1860-ban Pestre költözött, ahol a Kisfaludy Társaság igazgatója lett.

Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe, s végül 1882 október 22-én hunyt el. A hálás utókor Debrecenben teret és iskolát is elnevezett róla. Szobra van az Arany János téren és a Székelyek parkjában is, míg emléktáblája a Debreceni Egyetemen is. A nevét viselő libakerti téren pedig igazi csodának lehettünk tanúi: február eleji ottjártunkkor a nagy lírikus szobra közelében gyönyörű hóvirágok nyíltak.