Ilyen volt Debrecen első közparkja, az Emlékkert – régi fotókkal

---

Debrecen – Mit csúfoltak Vastyúknak? Eredeti-e Bocskai szobra a Nagytemplom mögött? Az István Gőzmalom vaskerítéseket is gyártott? Ezekre is fény derül a Kálvin téri park gazdag történetét felelevenítő múltidézésünkben.

---

A Nemzeti emlékhely Református Kollégium és Nagytemplom közötti terület a XIX. században még valóságos portenger volt, ahol kóbor állatok is szabadon járkáltak – tudható meg a Debrecen lexikonból. Ezt az állapotot elégelte meg a cívisváros két áldozatkész kereskedője, Csanak József és Várady Szabó Lajos, akik 155 éve, 1861-ben megalakították az Emlékkert Társulatot.

A szervezetnek Debrecen szépítése, parkosítása, valamint a temetők gondozása és fásítása is a célja volt, akárcsak az általános szép iránti érzék fejlesztése. Az alapítók és a pártolók munkálkodása és nem utolsó sorban anyagi áldozata eredményeként készülhettek el a város első nyilvános parkjai: a nyugati és a keleti Emlékkert. (Tervezték a Nagytemplom előtti rész beültetését is, de ehhez nem tudták megnyerni a közvéleményt.)

A mai püspöki palota felőli parknak kerítést is kovácsoltattak, mégpedig az István Gőzmalom műhelyében, ahol a Csokonai Színház díszes kerítése is megszületett. Emellett a szakemberek kutakat is ástak a betelepített növények öntözésére, és megkezdődött a szobrok felállítása is. Itt kapott helyet 1867-ban a „Haldokló oroszlán” (ezt később a Honvédtemetőbe vitték), annak a helyére pedig a Szabadságszobor került 1902-ben.

Tóth András művét nem fogadta lelkesedéssel a közönség, sőt gúnyosan Vastyúknak, Zsuzsinak is nevezték. Emiatt négy évvel később a városháza udvarába telepítették át, s végül az I. világháborúban ágyút öntöttek belőle. Az ő helyére még abban az évben a Bocskai-szobrot emelték, aminek az is érdekessége, hogy egy budapesti kompozíciónak a másolata. A fejedelem közelében fehérlik a Gályarabok emlékoszlopa, ami özv. Hegyi Mihályné adománya révén valósulhatott meg 1895-ben.

A keleti Emlékkert a Csokonai-szobor (1871) körül volt, amit 50-féle bokorral és akáccal telepítettek be már hat évvel korábban. Az interneten is fellelhető képeslapok tanúsága szerint a környék valóban csodálatos ékköve volt Debrecennek. A keleti részen álltak a Kollégium tanári házai, velük szemben az Uránia Mozgó (ma a Vojtina Bábszínház) palotája, s 1913 óta itt pompázik a Református Főgimnázium épületegyüttese is.

Az Emlékkert Társulat 1890-ig gondozta a létesítményt, aztán 1911-ig a Csokonai Kör vitte tovább a munkát. A Csokonai-szobrot 1978-ban arrébb helyezték, s mögötte akkor már a HÁÉV-székház (a mai Új Városháza) magasodott. Az Emlékkertet és a Romkertet öt éve újíttatta fel az önkormányzat, és immár kávézó és könyvesbolt is szolgálja a látogatókat a megtisztított és ismét bekerített parkban.