Itt tanulnak a jövő roma származású jogászai, mérnökei, tanítói Debrecenben
Szerző: Mikula Szilvia | mikula.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2019.01.27. 10:15 | Frissítve: 2019.01.27. 10:15
Debrecen - Nem vagyunk egyedül, itt van egy jó társaság – mondják a hallgatók. Bepillantást nyertünk a debreceni református roma szakkollégium életébe.
Évente körülbelül nyolc-kilencezren kezdik meg tanulmányaikat a Debreceni Egyetemen, illetve a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen, a környező településekről érkező tanulók nagy része pedig kollégiumban keres szállást. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat 2011-ben jött létre olyan – elsősorban roma, vagy hátrányos helyzetű – diákok számára, akik az egyetemen kívül is szeretnék továbbképezni magukat.
Debrecenben két egyházi fenntartású roma szakkollégium működik: a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium és a Wáli István Református Cigány Szakkollégium (WISZ). A görögkatolikus intézményt korábban már bemutattuk, most a református szakkollégiumba látogattunk el, ahol Mózes Áronnal, az intézmény vezetőjével, Lovász Márton szakkollégiumi lelkésszel és két hallgatóval, Oláh Reginával és Kovács Mátéval beszélgettünk.
A Tiszántúli Református Egyházkerület és Debreceni Református Hittudományi Egyetem Maróthi György Kollégiumának első emeleti szárnyába 2011-ben 16 cigány, vagy részben cigány hallgató költözött be elsőként.
„Nem csak roma fiatalokkal foglalkozunk, hanem kisebb arányban hátrányos helyzetűekkel és olyanokkal is, akik egyikbe sem tartoznak, de olyan tanulmányokat folytatnak, ami miatt ez a terület érdekli őket. Tizenhat fővel indult a szakkollégium, és évről évre, kissé hullámzó módon, de folyamatosan nő a létszám. Mostanra elértük a harmincat, be is laktuk ezt a kollégiumi részt” – tudtuk meg Mózes Árontól.
Az intézményvezető arról is beszámolt, hogy a környező településekről és a szomszédos megyékből vannak hallgatóik, és majdnem mindegyikük más szakon tanul.
Köztük vannak a jövő – nem csak – roma származású jogászai, mérnökei, tanítói, de akad köztük olyan is, aki dietetika, szociálpolitika vagy épp nagybőgő szakon tanul.
A széles érdeklődési kör ellenére igazán családias a hangulat a szakkollégiumban – ezt már Lovász Márton mondta, aki egy éve szolgál az intézmény lelkészeként. Szerinte a különböző közösségi programok – legyen szó gokartozásról, paintballozásról, színházi előadásról vagy épp szakkollégiumi focikupáról – összekovácsolják a hallgatókat, de az intézményi eseményeken kívül maguk között is szerveznek akár filmnézős esteket, vagy a városban elmennek valahová.
„Mindez azt mutatja, hogy a szakkollégiumi hallgatók itt egy második otthonra is találnak. Ezt talán elősegíti az is, hogy nem több százan vannak a itt, így ez a kis közösség jobban oda tud figyelni a tagjaira”
– emelte ki a lelkész, ezt pedig Kovács Máté is megerősítette.
Az elsőéves mérnökinformatikus hallgató nem régóta lakik a szakkollégiumban, elmondása szerint amikor jelentkezett, nem tudta, hogy „ennyire jó lesz”, de hamar megtalálta a közös hangot a többiekkel.
„Fontosnak tartottam, hogy ne egy hagyományos kollégiumba kerüljek, mert ott tényleg több százan vannak. Sok olyan barátom van más kollégiumban, aki nem szeret ott lenni. Itt minden másabb, és nagyon jók a viszonyok is. Persze vannak nézeteltérések, de egy jó közösséget alkotunk. Gyakran megyünk el valahová a többiekkel, vagy épp filmet nézünk, kézműveskedünk a kollégiumban. Nagyon jól érzem itt magam” – mesélte a hajdúbagosi fiú, majd hozzátette: számára
a jó hangulat mellett a tanulmányaihoz kapott segítség is nagyon fontos.
Máté elmondta, rendeltek mellé egy mentort, akitől bármiben segítséget kérhet, amikor szüksége van rá és megbeszélik a fennálló problémát.
Oláh Regina megosztotta velünk, hogy ő már ötödik éve a szakkollégium lakója, és sok barátot és élményt köszönhet az intézménynek. A biharkeresztesi lány számára elsősorban a kedvező árú lakhatás volt fontos, de a kis közösség és a képzési lehetőségek is vonzották. A 23 éves egyetemista úgy véli, a különféle közösségi programok összekovácsolják a társaságot, a szakmai előadások, a nyelvtanulási lehetőség és a készségfejlesztő tréningek pedig sokat segítenek a tanulmányaikban és a személyiségük fejlődésében.
„Néha ugyan fárasztó egy hosszabb képzés, de nagyon hasznos is, mert amit ott elsajátítunk, azt hasznosítani tudjuk már az egyetemi évek alatt is, és később, ha kikerülünk a munkaerőpiacra. A lazább programok is nagyon jók, amikor eltöltünk egy délután a fürdőben, vagy gokartozni, bowlingozni megyünk, mindig szorosabbá fűzi a kapcsolatot”
– mondta Regina, majd hozzátette: számára nagy biztonságot is jelent a szakkollégium. – „Nem vagyunk egyedül, itt van egy jó társaság, de nem is vagyunk olyan sokan, mint más kollégiumokban. Ráadásul az ösztöndíj is sokat számít, mert így fenn tudjuk tartani magunkat a kapott összegből.”
Mózes Áron ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a fiatalok viszonylag komoly ösztöndíjat kapnak, ennek azonban különböző feltételei vannak. Figyelembe veszik a hallgatók tanulmányi és szakkollégiumi teljesítményét, és azt, hogy folytat-e önkéntes tevékenységet vagy végez-e közösségi szolgálatot. Az igazgató azt is elmondta, „ahhoz, hogy keresztyén cigány értelmiséget képezzünk, tartoznak különféle ismeretek, élmények, identitások”, épp ezért szerveznek közösségi és tanulmányi programokat, szakkollégiumi hétvégéket.
„A szakkollégiumnak három nagy célja van. Az első a roma identitás megerősítése, melyhez tartozik egy kulturális modul is. A karrierre való felkészítéshez kapcsolódó általános kompetenciafejlesztés is fontos, vagyis hogy olyan ismereteket adjunk át a fiataloknak, amelyek a jövőbeli sikerüket elősegítik. Végül, de nem utolsósorban, mivel keresztyén hátterű intézmény vagyunk, vallási, bibliai, egyházi ismereteket is adunk” – mondta Mózes Áron.
Lovász Márton hozzáfűzte,
nem elvárás, hogy valaki reformátusként jelentkezzen az intézménybe, ökumenikusan befogadnak mindenkit.
Az sem kizáró ok, ha valaki bevallja, hogy ugyan megkeresztelték, de nem gyakorolja a vallást – ugyanakkor a szakkollégiumi élet szerves részét képezik a kereszténységre épülő alkalmak.
„A szakkollégisták órarendjéhez igazítottan hetente két bibliaóra van, ebből egyre kötelező minden hallgatónak eljárnia. Örömmel mondhatom, hogy a hallgatói visszajelzések alapján még azok is élvezni szokták ezeket az alkalmakat, és jól érzik magukat, akik elmondták, hogy messziről közelítenek az Úristen felé.”
Regina bevallotta: ő is ritkán járt templomba, a szakkollégiumba jelentkezése óta azonban ez rendszeressé vált.
„Sokat jelentenek számomra ezek az istentiszteletek és bibliaórák, nagyon fel tudnak tölteni ezek az alkalmak. Mindig kapunk valami olyan hasznos információt, vagy olyan üzenetet, amit hasznosítani tudunk a problémáink, nehézségeink megoldásához” – mesélte a fiatal lány.
Máté hozzátette, a vallási alkalmak mellett a különféle tréningek is sokat segítenek, az egyik kedvence egy illem, etikett, protokoll előadás volt, ami szerinte sokat tett hozzá a személyiségéhez.
A két fiatal mindenképp csak ajánlani tudja a szakkollégiumot, úgy vélik, sokkal többet kaptak, hogy ennek az intézménynek a lakói.
A Wáli István Református Szakkollégiumba január 31-éig lehet jelentkezni, a felvétel kritériuma a nappali tagozatos hallgatói jogviszony.
HOZZÁSZÓLÁSOK (5)
Gémesi Gábor
Nagyon jó cikk lett. Gratulálok! A Napló ès a Dehìr sok ìrása kitűnő ès olvasmànyos.
Gémesi Gábor
A nagy ès kisebb keresztèny egyházak is sokat tesznek a romák felzárkóztatásáèrt. Az egyenlősègben hisznek. Isten előtt mindenki egyenlő.
Gémesi Gábor
A debreceni reformátusok is sokat tesznek a szegényekèrt, hajlèktalanokèrt.
Gémesi Gábor
Szàmos kemènyen dolgozó romát látni. Egyre többet. Kemèny fizikai munkákat is elvàllalnak. A hidegben fagyban is kinn dolgoznak. Sajnos vannak rossz pèldák. Is. De a többsègüket nem kellene elìtèlni ès bűnözőzni. Nem azok!
Gémesi Gábor
Nemes ès hiánypótló kezdemènyezès. Minèl több tehetsèges romának kellene lehetősèget adni. A cigànyozás helyett segìteni őket. Korrekt a reformátusoktól, hogy nem reformàtusokat is felvesznek.